Sorra bújnak elő Hegedüs hadnagyaink

Nyolc nap múlva elválik a sz@r a májtól, reménykedünk abban, hogy nem marad el a kormányváltás, és az ötödik Orbán-kabinetet a hatodik követi. A hajrában össze kell zárnunk, ugyanakkor gondolnunk kell azokra a teendőkre is, amiket kicsit sem releváns véleményem szerint feltétlenül el kell majd végeznünk: az, hogy idegen érdekeket szolgálók továbbra is közöttünk rontják majd a levegőt, tudomásul kell vennünk a jövőben is, amellett azonban nem mehetünk el szó nélkül, hogy esküjüket sorra megszegő rendőrök, katonák a testületeken belül árnyákrendőrséget és árnyékhadsereget szervezzenek.
Azt, hogy a szakszolgálatokat néhány éve jó ötlet volt-e kiszervezni a belügyminiszter alól, átvezényelve ezeket a testületeket a miniszterelnök kabinetfőnöke alá, laikusként nem tudhatom, de az a sejtésem, hogy amennyiben a rendőrségen és a honvédségen belül a belső elhárítás nem működik megfelelően, annak olyan következményei lehetnek, mint amit most látunk: sorra támolyognak ki a fényre A Szabó Bencék, Pálinkás Szilveszterek. Ki tudja, hány ilyen jellemtelen esküszegő kerül még elő a jövő vasárnapig, de nyugodtan elkönyvelhetjük előre, hogy lesznek még. Közös jellemzőjük, hogy megszegték esküjüket, mert nem tetszett nekik a hierarchia, majd hogy, hogy nem, valamiért mindannyian a Tisza környékén bukkantak fel politikai szerepkörben. Ezzel a Pálinkás nevű figurával az lehetett a megalkotói célja, üzenete, hogy ugye a miniszterelnök fiával katonáskodott, és hát a Honvédség reklámarca is volt egykor. Elege lett, vagy valami ilyesmi, és ezt nem tudta tovább magában tartani, fel is bukkant hirtelen a ballibsi médiában.
Pálinkás százados szerint a Magyar Honvédség a történelem legnagyobb morális válságát éli meg, ami így önmagában a történelmi ismeretek hiányából adódó nettó butaság, de felfedezhetjük benne a sormintát, a Szabó százados is hasonlókat böfögött a rendőrségről. Azt, hogy kik és miért küldték a fényre ezeket a vakondokat, könnyen kiderül abból, hogy Bütyök mindannyiukat HŐSNEK nevezte ki.
A káderkérdés, az utánpótlás kiválasztása a politikában kulcsfontosságú, és ennek így kéne lennie a fegyveres testületekben is. Egy jól működő belső elhárítás esetén feltűnő lehetne az ezzel foglalkozó szakemberek számára, hogy a katonai múlttal egyáltalán nem rendelkező újonc felszerel, hihetetlen és indokolatlan sebességgel halad előre a ranglétrán, hogy teljesíthesse valódi gazdái elvárását: a miniszterelnök fiának bizalmába férkőzni, amikor ez megvan, akkor az alvó ügynököt a gazdik felébresztik, hogy az eddigi legabszurdabb kampányban Bütyök reklámarca legyen. Ugyanez igaz a rendőrséget lejáratni kívánó habverésben Szabó századosra is. Megjegyzem, a Fidesznek is jót tenne az átgondoltabb káderpolitika, mielőtt sértett államtitkárocskák borítanának újabb biliket. Bütyök sem az ismeretlenből jött.

Hazaárulás
Idővel azt sem ártana tisztázni, hogy a hazaárulás, mint pontosan megfogalmazott jogszabály marad-e a politikai termékek polcán, vagy van-e szándék arra, hogy az igazságszolgáltatás lép, és átlépteti az elméletből a gyakorlatba a kérdést. Ha az előbbi, akkor a Szabóknak, Pálinkásoknak és a további Hegedüs hadnagyoknak nem kell büntetőjogi felelősséggel számolniuk, csupán a normalitásban élő többségi társadalom megvetését kell lenyelniük. Ez nem lesz nehéz számukra, hiszen aki egyszer árulóvá vált, és annak nincsenek következményei, akkor ezután is megteheti bármennyiszer, bárkivel.
Ha a belső elhárítások jól működnének, akkor az jó hatással lehetne az állambiztonsági szakszolgálatokra is, és akkor most nem lenne társadalmi vita tárgya, hogy egy pelyhedző állú hülyegyerek átverte-e a komplett rendőrséget és szolgálatokat, vagy sem. Hogyne verte volna át, hát persze. (Röhögő fej!) A jogszabályok az ilyesmit is pontosan rögzítik és szankcionálni rendelik, kérdés, hogy az ilyen (bűn)cselekményeknek lesz-e következményük, vagy a kampány végeztével elfelejthetjük ezeket az ügyeket. Ha nem lesz, attól nem lesz több csalódott fideszes, de sokan igazságtalanságként élik majd meg a történteket.

Árnyékrendőrség, árnyékhadsereg
Gyurcsány aznapos és másnapos megfejtésein kívül kevés szórakoztató pontja volt eddig a Demokratikus Koalíció tevékenységének, ezek egyike volt az úgynevezett árnyékkormány működése Gyurcsány Ferencné árnyékminiszterelnöki bejlentéseivel. Rajtuk még a jövő vasárnapig röhöghetünk, azon viszont nem mulathatunk ilyen jókat, amikor a rendőrségtől, a honvédségtől sorra bukkannak fel a fentiekhez hasonló vakondok. Nem szabad úgy tekintenünk ezekre a figurákra, mint magányos küldöttekre, hanem azt kell feltételeznünk, hogy a testületeken belül árnyékrendőrséget, árnyékhonvédséget, árnyékakármiket gründolnak az erre fogékonyak. A hajlandók ugyanazt az esküt tették le valamikor, mint azok, akiknek hazájuk szolgálata valóban a hazájuk szolgálatát, védelmét jelenti. A bitangok azonban nem ebben a szellemben élnek, ők szervezkedni, belső feszültségeket kelteni jöttek. Bízom abban, hogy az Orbán Viktor vezette tábor nyolc nap múlva ismét győz – győzni fog! –, és az illetékesek elkezdik megtisztítani azokat a szervezeteket, ahol semmi keresnivalója a internáci ügynököknek.
Hegedüs hadnagy is csak egy icipici szuverenitásról mondott volna le. Rá is b@szott.







