Helyreállóban a munkaerőpiac
Az év eleji megingást követően újra helyreállóban van a magyar munkaerőpiac. A járvány második és harmadik hulláma alatt is stabilan tartotta magát a hazai foglalkoztatottság, sőt, hasonló adatokra utoljára a pandémiát megelőző évben, 2019-ben volt példa.
Soha nem dolgoztak annyian a hazai elsődleges munkaerőpiacon, mint idén márciusban, köszönhetően annak, hogy a várakozásoknál is gyorsabban állt helyre a foglalkoztatottság a járvány okozta megpróbáltatásokból – emelte ki a VG a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Heti monitor című kiadványából. A magyarországi háztartások külföldön munkát vállaló tagjai, valamint a közfoglalkoztatottak nélkül számított elsődleges munkaerőpiacon márciusban négymillió-négyszázhatvanhétezer fő dolgozott. Mint írták, hasonló foglalkoztatottsági adatra utoljára a pandémiát megelőző évben, 2019-ben volt példa.
Ugyanakkor továbbra is jelentős elmaradás mutatkozik a külföldön dolgozó munkavállalók és a közfoglalkoztatottak számában. A munkaerőpiac év eleji átmeneti megingása is részben ez utóbbi csoportok visszaeső aktivitására vezethető vissza. A járvány ismételt felfutása nyomán Európa-szerte bevezetett szigorításoknak és határzárásoknak tulajdonítható, hogy januárban mindössze ötvenötezer fő dolgozott külföldi telephelyen, ami hatalmas visszaesés ahhoz képest, hogy 2020 elején még kétszer annyian, százhuszonhétezren vállaltak munkát a határon túl. Láthatólag a kormány is bízik a munkaerőpiac regenerációs képességében; bár a járvány első hullámában még megemelték a közmunkaprogramok költségvetési keretét, tavaly augusztus óta rendre százezer fő alatti létszámmal futnak, jövőre pedig még kevesebb forrásra számíthatnak. A kabinet várakozásait pedig úgy tűnik, hogy igazolják is a már említett márciusi rekord foglalkoztatottsági adatok; a hónap során összesen hetvennégyezer fő részt a közmunkaprogramokban, ilyen alacsony értéket pedig az elmúlt évtizedben nem találtunk.
Érdemes visszaemlékezni, hogy a 2008/2009-es válságot követő években a kétszázötven-háromszázezer főt is elérte közfoglalkoztatásban résztvevők száma. Jó eséllyel feltételezhető tehát, hogy a munkaerőpiac már tavasszal képes volt felszívni a startmunkaprogramokból kikerült munkavállalókat.
A KSH arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben a munkaerőpiacon lassú átrendeződés vette kezdetét. A legnagyobb mértékű létszámcsökkenést a szálláshely-szolgáltatás, a sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység és a szociális ellátás területek szenvedték el, ahol összesen negyvenötezer fővel volt alacsonyabb a foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. De a legtöbb főt foglalkoztató feldolgozóiparban is tizenegyezer fős csökkenést regisztráltak. Ugyanakkor az építőiparban huszonötezer fővel, az információ, kommunikációs szektorban huszonkétezerrel dolgoztak többen. A legnagyobb bővülést a tudományos és műszaki tevékenység területén mérték: itt egy év alatt harmincháromezer fővel nőtt a létszám. A statisztikai hivatal számaiból az is kiderült, hogy májusban már kevesebben dolgoztak otthonról: a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya 9,4 százalékkal volt, 7,2 százalékponttal alacsonyabb a 2020. májusi csúcsnál.
Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor
