Hiába csinál úgy a “Nyugat”, mintha leszakadna az orosz energiáról, valóban csak visszagyarmatosíttatja önmagát

Az idei, Új-Delhiben megrendezett G20-csúcs egyik legérdekesebb fejleménye, hogy míg az euroatlanti nagyhatalmak India kegyét kezdték keresni, Kína inkább a saját együttműködését helyezte előtérbe, Hszi Csin-ping elnök pedig el sem ment személyesen a találkozóra. A Külügyi Intézet vendégei, Goreczky Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója, Szivák Júlia India szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje, Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, valamint moderátorként Mezei Tibor, a Magyar Külügyi Intézet kutatója annak próbáltak utánajárni, hogy miért lett annyira fontos azoknak a nyugati országoknak India, amelyek vezetői korábban még megvetették az indiai elnököt, és persze arra is választ kerestek, hogy ki lehet az amerikai-kínai versenyfutás győztese. Utóbbi kapcsán kifejezetten érdekes fejleményeket hozott az Új- Delhiben megrendezett csúcs, ahova Hszi elnök személyesen el sem ment..

Goreczky szerint ez belső okokra is visszavezethető, ugyanis Kína külpolitikájának fókuszában a belpolitikai stabilitás áll. Ha külpolitikai okokat keresünk a távolmaradásra, akkor az lehet magyarázat a szakértő szerint, hogy Kína inkább olyan együttműködéseket priorizál, amelyekben vezető szerepet tölt be. Ilyen a BRICS, vagy a Sanghaji Együttműködés, a G20 viszont nem. Továbbá, mint hozzátette, India volt a házigazda, akinek presztízsét kicsinyíti– a kínaiak szerint–, hogy a kínai elnök nem jelent meg a G20-csúcson.

Szivák Júlia szerint, ha Hszi bele akart rondítani Modi G20- csúcsába, akkor az nem sikerült. Az indiai elnök ugyanis egy hatalmas kampányt épített a csúcs köré, amely még hangsúlyosabb lett annak köszönhetően, hogy Hszi nem nem jelent meg. Ráadásul az Afrikai Unió felvétele a G20-ba indiai diplomáciai sikerének könyvelődött el.

Fejérdy Gergely utóbbi kapcsán megjegyezte, az egyik korábbi gyarmattartó ország a fejlemények hatására egyből tárgyalásokat kezdeményezett az Afrikai Unió országanak vezetőivel. Ez az ország Franciaország, amelynek elnöke, Emmanuel Macron nem volt jelen az első panelen, mert a franciaországi rögbi világbajnokságon tartózkodott. Hozzátette, egy egész új kontinenst csatoltak be a nemzetközi magas diplomácia körforgásába. Ehhez csatlakozva Goreczky azt is kifejtette, hogy Afrika jelentősége láthatóan nő: Egyiptom felvételt nyert 2023 január elsejétől a BRICS-be, most pedig az Afriaki Unió, mint politikai formáció emelkedik fel.  Hozzátette, Modi indiai elnök diplomáciai tevékenysége, amellyel az Afrikai Uniót a G20-ba hozta versenyhelyzetet teremtett a kontinensen politikai befolyást szerző Kínával. Ráadásul így Modi, mint a “globális dél” szószólója lépett elő. Szivák ehhez csatlakozva elmondta, nem újkeletű India effajta törekvések. Modi már korábban is a globális dél képviselőjeként lépett fel, az Afrikai Unió országainak vezetőivel már korábban is rendezett online konferenciát.

A G20-csúcs jelentőségénél Fejérdy szerint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése talán még fontosabb volt. Egyfelől azért, mert Franciaország a világ egyik legnagyobb fegyvergyártójaként fontos felvásárlóként– és Kínával szembeni szövetségesként– tekint rá.

Ennél is fontosabb azonban, hogy míg az orosz- ukrán háború mentén Európa, és így Franciaország is kijelentette leválási szándékát az orosz energiaimportról. Mindeközben pedig a francia- indiai olajkereskedelem 168 százalékkal nőtt az elmúlt évben. Indiának pedig Oroszország lett a legfőbb importőre.

Szivák hozzátette, a bilaterális szál végigment a teljes G20-csúcson. Nemcsak Macron, de Joe Biden amerikai elnökkel is tárgyalt négyszemközt Modival. Rajtuk kívül Rishi Shunak brit elnök is bevetett mindent: indiai feleségét előretolva szentélyek és templomok látogatása miatt csúsztatott programokat. A nyugati vezetők ilyen rajongása Modi iránt azért is érdekes, mert az indiai elnök a kétezres években még ki volt tiltva az Egyesült Államokból, megválasztása után pedig valóságos hadjárat indult ellene az euroatlanti világ liberális médiájában.

Goreczky a találkozó jelentőségét firtatva zárásképp kifejtette, az ott elfogadott záródokumentummal az amerikai és az orosz fél egyformán elégedett volt, ami ismét megerősítheti a G20 találkozók létjogosultságát. A szakértő ugyanis úgy vélekedett, az idő az oroszok pártján áll, hiszen ha Amerika és a hozzá kapcsolódó euroatlanti világ elzárkózik a diplomáciai színtéren, erőforrásait pedig kizárólagosan az ukrajnai konfliktus tükrében hasznosítja, akkor a harmadik világ– például Afrika– problémáira a BRICS országoknak kell megoldásokat találniuk. Ezzel pedig a Kína vezette blokk nyerne teret a globális diplomáciai porondon.

A csúcs végeztével azt láthattuk, hogy Lavrov külügyminiszter elégedetten távozott, míg az ukránok tajtékzottak

– summázta az eseményeket Goreczky .

Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Evelyn Hockstein