Franciaországban minden rendben van!

Egy iszlám hitre tért francia rendőr kerámiakéssel gyilkolta meg négy kollégáját a munkahelyén, ami nem mellesleg a francia rendőrség egy központi egysége Párizs közepén. A hírek szerint a radikális mohamedánok figyelemmel kísérése is ehhez az egységhez tartozik. Nem figyeltek eléggé.

Ebben az évben már több mint ötven rendőr lett öngyilkos Franciaországban. Franciaországban nyilván minden rendben van, Magyarország alapvető érdeke, hogy kövessük a francia példát, amit a francia baloldali és liberális politikusok egyébként olyan lelkesen ajánlgatnak nekünk. Éljen Franciaország!

Érdekes változáson ment át a francia közgondolkodás az elmúlt években. Régebben a központi hatalom embereinek lemészárlásában látták a napi problémáik megoldásának legjobb módját, mostanában az öngyilkosság különböző módozataiban. Érdekes lehet az a munkahelyi légkör, ahol a pszichikai terhelésre nyilván kevésbé érzékeny rendőrök nem a felmondást, a táppénzt, a menekülés egyéb formáit, hanem a halált választják.

A Macron nevű észkombájn vezetőjük, nyilván erre reagálva, a nyugdíjszabályok szigorításával próbál a rendőrök kedvére tenni. Nem mellesleg ezek a rendőrök védték meg a sárgamellényesektől, akik hosszú hónapok óta tüntetnek ellene és szívesen szétkergetnék az elnök körül csoportosuló szimpatikus félmeztelen arab és fekete férfiakat.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy Franciaországban minden rendben van, a rendőrök üzemszerűen lövik ki a tüntetők szemét, a demokrácia működik, az iszlámot integrálták, a Notre-Dame elektromos hiba miatt égett le és csak a rohadt fasiszták miatt sikeresek azok a könyvek, amelyek arról szólnak, hogy Franciaország eltűnik néhány éven belül és a muszlimok kiirtják a muszlim hitre át nem térő franciákat.

Kevés dologban vagyok biztos, de abban a lehető legjobban, hogy a keresztényt és a kereszténységet egyformán gyűlölő, ateista, identitás nélküli, migrációpárti francia állampolgároknak nem fog nehézséget okozni az iszlámra való áttérés. Az első sorban lesznek a lincseléseknél, mert muszlimban is a neofita a legocsmányabb féreg.

A francia rendőrök leterheltsége elképzelhetetlen magyar ésszel.

Az ország lakosságának 15-20 százaléka halálos ellenségként tekint a fegyveres erők nem muszlim tagjaira, gyakorlatilag napi szinten ellenséges területen, gyakorlatilag hadműveleti övezetben kell járőrözniük. Természetesen ezt a terhelést sem a fizetésben, sem a pihenőidőben, sem a pszichológiai rekreációban nem veszik figyelembe, hiszen az sértené a franciagyűlölő muszlimok érzékenységét. A terrorveszély évtizedek óta az egekben van, arról nem is beszélve, hogy a nyüves keresztény gyökerű fehér francia állampolgárok rendszeresen tüntetnek a rezsim ellen és ezzel is tovább nehezítik a francia rendőrök dolgát.

Szerintem nekünk is követni kellene a francia példát, Magyarország biztos jobb hely lenne akkor, ha a saría alapján kormányoznánk, sokkal könnyebb lenne a keresztényeket, a fehéreket kiirtani, mint azzal a propagandával és külföldön foganatosított hazaárulással, amellyel jobb híján be kell érnie szegény elnyomott ellenzékünknek.

A nyugati civilizáció egyszerre tette elpuhulttá, elképesztően béketűrővé és egyúttal mérhetetlenül terhelhetővé a nyugat-európai embert.

A gyengeségből következő béketűrés egyúttal hihetetlenül strapabíróvá teszi az embert, olyan elnyomást, agymosást eltűr, ami miatt még a nagyapja is simán fegyvert ragadott volna. A franciák már a XIX. század közepére ellőtték minden puskaporukat, de még képesek voltak egy utolsó erőfeszítésre az I. világháborúban. Valószínűleg a nagy háború csataterein maradtak az utolsó igazi franciák. Még azért a II. világháború idején akadtak olyanok, akik hajlandóak voltak harcolni a németek ellen, de őket legalább annyira motiválta a kommunista ideológia, mint a hazaszeretet.

Ma azonban ott tartanak, hogy a francia állam erőszakszervezetei egyedül a nemzeti érzelmű, esetleg keresztény franciák ellen tudnak hatékonyan fellépni, a muszlimok, az Antifák, a szexuális szélsőségesek ellen nem. Ha a francia politikusok és az elliberálisosodott rendőrségi vezetők nem is képesek felismerni a francia állam ellenségeit, a francia rendőrök igen. Sokan nem képesek közülük elviselni ezt az ellentmondást. Meg kell értenünk őket, szörnyű lehet fegyverrel a kézben, harcképesen azzal szembesülni, hogy a politikai vezetőid, a saját ellenséged és a családod ellenségei, a nemzeted ellenségei oldalára kényszerítenek.

Vajon a francia rendőrök meddig védik a francia nemzet, a francia családok, a saját családjuk helyett az ultraliberális politikai elitet és néhány százezernyi vallási és politikai elmebeteget? Mert addig minden rendben lesz Franciaországban.