Szeptember 6-án délelőtt hirdet ítéletet az Európai Bíróság a migránskvóták ügyében, Magyarország ugyanis elutasítja az uniós kvótának megfelelő számú menedékkérő befogadását. Kár volna szépíteni a helyzetet, az előzetes főtanácsnoki indítvány alapján vélhetően Magyarország ellenében dönt majd a bíróság. Nagy kérdés, hazánk hogyan védi majd érdekeit ezután?
Az Európai Bíróság szeptember 6-án délelőtt fél tízkor fogja kihirdetni az ítéletét a menedékkérők kvóták szerinti elosztása ügyében, vagyis a magyar és szlovák perekben. Az ítéletekről az említett napon 10 óra körül sajtóközleményt fognak kiadni. Az Európai Bíróság július végén jelentette be, hogy Yves Bot főtanácsnok a magyar és a szlovák beadványok elutasítását javasolja.
A nagyhatalmak ellenünk
A szavazatok minősített többségének kell összejönnie ahhoz, hogy a határozat értelmében Magyarország 1294 menekültet legyen köteles befogadni. Ez minden bizonnyal meg is fog történni, tekintve, hogy Németország, Franciaország és Olaszország is a beadvány elutasítása mellett fogja letenni voksát.
Németország és Olaszország migrációs politikájának katasztrofális következménye nem is engedne más alternatívát, hiszen a nyugati országok minél több migránstól igyekeznek megszabadulni, a bírósági döntés így reményt ad számukra. Ide tartozik, hogy Emmanuel Macron lett a franciák elnöke, aki alapjában véve ugyanazt a politikát folytatja, mint nálunk Fekete-Győr András – egyet jobbra kettőt balra. Macron ellenszenve a V4-ekkel szemben közismert, ha már csak azt vesszük, hogy támogatná a kétsebességes Európát, ami röviden azt jelenti, Európa magja, vagyis a nagyhatalmak rendelkezzenek szavazati joggal, a többi kisebb állam pedig mint kvázi “megtűrtek” fogadjanak el minden általuk hozott döntést. Ehhez hasonló elv mentén gondolkodott Gajus Scheltema, a posztjáról távozó budapesti holland nagykövet, aki emlékezetes interjújában úgy fogalmazott, hogy szélsőséges iszlamisták ugyanolyan elvek mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány. (Igaz, a holland külügy végül elhatárolódott a vérlázító kijelentéstől.) Emmanuel Macron hasonló gondolatmenetet követve próbál beleszólni a később csatlakozott országok belpolitikai döntéseibe, és ez jelenik meg a most porondon lévő kvótavitában is.
Mindez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak, Szlovákiának és a V4 másik két államának ne maradna jolly joker a kezében: az unió alapszerződése szerint ugyanis számos témában, például az uniós pénzek elosztásában emelhetnek vétót ezek az országok, tudnak tehát fájdalmat okozni a hatalmaskodó Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak.
Fotó: MTI
Ami a háttérben meghúzódik
A keresetlevelet először a Szlovák Köztársaság nyújtotta be 2015. december 2-án (majd másnap csatlakozott a perhez Magyarország, később pedig Lengyelország), azt kérve a Bíróságtól, hogy semmisítse meg az Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 tanácsi határozatot, és kötelezze az Európai Unió Tanácsát a költségek viselésére.
Az említett határozat a migrációs válságra válaszul született 2015. szeptemberében, amely azt rögzítette, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget kell nyújtani Olaszországnak és Görögországnak. A határozat azt írta elő, hogy két év alatt 120 ezer, nemzetközi védelemre szoruló személyt helyezzenek át a két tagállamból az EU többi tagállamába. Bár Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Románia a tanácsban e határozat elfogadása ellen szavazott, a minősített többség mégis összejött, így a határozat értelmében Magyarországnak be kellene fogadnia a neki leszámolt 1294 menekültet. Ezt a kötelező elosztási mechanizmust támadta meg először 2015 végén Szlovákia, majd ehhez csatlakozott Magyarország és Lengyelország. Nyilvánvaló az is, hogy elvi vita folyik, amelynek központjában nem néhány ezer bevándorló áll, hanem egy olyan mechanizmus létjogosultsága, amely korlátlan számú migráns szétterítését tenné lehetővé.
Akárhogy is alakul a szavazás végkimenetele, a magyar kormány már jelezte, hogy nem fogja önként végrehajtani a kényszerbetelpítést, hanem újabb fórumokat és megoldásokat keres a határvédő, migrációellenes politikája megvédéséhez.
Forrás: Portfolio.hu, PS; Vezető kép: RT.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS