Mit keresett a Brüll Alfréd által felfedezett és támogatott, az MTK-hoz ezer szállal kötődő Orth György 1937-ben Nürnbergben? Edzőnek jelentkezett, majd dolgozott a Harmadik Birodalomban, a korabeli újságcikket szerint elvett egy német nőt, és ott is akart letelepedni. Nem gondolnánk, hogy a fajelmélet híve lett volna, éppen ezért különös – mai szemmel – a döntése. Orth az elején sikeres volt az FC Nürnberggel, de aztán távoznia kellett. Épp időben – akkor tört ki a második világháború. Egy legenda életének homályos fejezete.
Sokan minden idők legjobb magyar labdarúgójának tartották Orth Györgyöt, aki pályafutását kettétört sérülése után több kontinensen is maradandót alkotott edzőként, játékosedzőként. Chilei, olaszországi és spanyolországi éveiről viszonylag sokat tudunk, arról viszont kevesebbet, hogy a harmincas évek végén pár évig a Harmadik Birodalom kulcsvárosának, Nürnbergnek a csapatát edzette.
Én is csak azért kezdtem el utánanézni, mert első látásra eléggé furcsa volt ez a helyszín az MTK-legenda életrajzában.
A cikkekből kiderül, hogy Orth Nürnbergben is sikeres volt, harmadszor is megházasodott, és elvett egy német nőt. Ebben önmagában talán semmi minősítendő nincsen, de Orth a magyar zsidósághoz ezer szállal köthető MTK játékosa volt, állítólag külföldön is mindig MTK-ásnak tartotta magát, ezért mégis különös, hogy 1937-ben éppen Nürnberget választotta. Azt a várost, amely Adolf Hitler és a nácizmus talán legkedvesebb központja volt, akkor törvényeivel, birodalmi gyűléseivel, később pedig a per kapcsán várt hírhedtté.
Az is tény, hogy pár évvek később a futballfélisten egyik legjobb barátja, a sokszoros válogatott Braun „Csibi” József is e barbár kor áldozata lett: munkaszolgálatban lelte halálát. De említhetjük akár Brüll Alfrédot, Orth felfedezőjét és támogatóját, aki Auschwitzban halt meg.
A második világháború borzalmai, Hitler elmebeteg rendszerének pusztítása és annak megszületésének, kialakulásának a világégés utáni újraértékelése világosság teszi, miért nem kaptak ezek a nürnbergi évek később komolyabb figyelmet azokban a művekben, amelyek Orth pályafutásával foglalkoztak.
Szakmai oka ennek nem lehetett: Orth kezdésként, 1937-ben második lett csapatával a Schalke mögött a birodalmi bajnokságban.
Tévedés ne essék, nem gondolom, hogy Orth szimpatizált volna a náci fajelmélettel, éppen ezért különös nürnbergi szerepvállalása. Most korabeli cikkek segítségével teszünk időutazást.
„Orth György mégis az FC Nürnberg trénere lesz?”
– tette fel a kérdést 1936. október 25-én – a grandiózus és propagandisztikus berlini olimpia évében – a Pesti Napló. „Hírt adtunk arról, hogy az FC Nürnberg tárgyalásokat folytatott Orth György tréneri szerződtetése érdekében, azonban az akció elakadt, mert német felfogás szerint addig külföldi tréner nem szerződtethető, amíg a belföldiek el nem helyezkednek. Úgy látszik, hogy az FC Nürnberg mégis talál módot arra, hogy ezt a felfogást áttörje, mert Orth szerződtetését a legkomolyabb formában tárgyalja.”
Az SA-Gruppenführer sportvezér személyesen adta meg az engedélyt
Így is történt, pár nappal később, harmincadikán a Kis Újság már a szerződés megkötéséről számolt be. „A háború utáni évek legkiválóbb és világhírűvé lett magyar futballistája, Orth György végzetes sérülése óta a világ igen sok helyén fordult meg. Tréner volt Dél-Amerikában, Olaszország és Spanyolország több városában. Időnként visszatért Budapestre édesanyjához, aki azonban az elmúlt esztendőben meghalt.
Orth Gyuri újra eltűnt Budapestről a temetés után és mint a német lapokból értesülünk, pályázott a többszörös német bajnokcsapatnak az FC Nürnbergnek tréneri állására.
[…] Von Tschammer und Osten német sportvezér személyesen adta meg az engedélyt a magyar és német nemzetek közölt fennálló baráti sportkapcsolatokra való tekintettel és így Orth György novembertől a nürnbergiek nagyhírű csapatát fogja trenírozni.”
Tschammer und Osten és Hitler – korabeli propaganda-fotó / Forrás: Ushmm.org
Itt meg is állhatunk egy pillanatra. Nem akárki adta meg az engedélyt. Hans von Tschammer und Osten SA-Gruppenführer Adolf Hitler bizalmasa, a Birodalomi Sporthivatal vezetője volt. 1934-ben ő indította el a Német Kupát, amit Bástya elvtárshoz illő szerénységgel önmagáról nevezett el…
Orth mindenesetre sikeres volt a Nürnberggel, 1937-ben második lettek a Schalke mögött a bajnokságban. A berlini Olimpiai Stadionban rendezett döntőt 101.000 néző látta, a Schalke 2–0-ra győzött.
Történelmi érdekességként: ebben az időszakban, 1937. szeptember 9-én tette le Nürnbergben Adolf Hitler annak az óriásstadionnak az alapkövét, amelyet a világ legnagyobb arénájának terveztek. Hitler tervei szerint a nácik győzelme esetén 1944-től kezdve minden olimpiai atlétikai versenyt a nürnbergi arénában rendeztek volna meg. Gondolom, akkor már mindenre gondolva, a Jesse Ovens-féle „ünneprontókat” távol tartva a versenytől.
Később, 1937 októberében a Nemzeti Sport már arról írt, hogy a Nürnberg játékosként is bevetné a zseniális futballistát, legalábbis ezt hitték (Orth 1901-ben született, tehát papíron még játszhatott volna). „Orth György játékos kiadatását kéri a német szövetség” – írta a sportnapilap. „Ez aztán a szenzi – mondja Kenyeres Árpád [MLSZ – MG] főtitkár. Orth Gyuri újra játszani akar.” Majd: „Orthot egyébként a német szövetség az 1. FC Nürnberg részere kéri. Orth már hosszabb ideje edzője ennek a csapatnak, amellyel tavaly feljutott a birodalmi bajnoki döntőbe is, s végeredményben csak a Schalke előzte meg.”
Plakát a Schalke-Nürnberg derbi elé
Az eredmények tehát jöttek, 1938 elején pedig Orth magánélete is megváltozott (Pesti Napló, 1938. január 1.): „Orth György Németországban harmadszor is megnősült (Saját tudósítónktól.) Orth György, a világhírű magyar válogatott középcsatár több mint két év óta Németországban él, ahol a szintén világhírű német futballcsapatnak, az I. FC. Nürnbergnek a trénere lett. Legutóbb nagy feltűnést keltett, hogy a német futballszövetség Orth György visszaamatörizálását [a németeknél ekkor nem volt profizmus – MG] és mint játékosnak a kiadását kérte. A németek kérésének az MLSZ eleget tett, bár senki sem értette, mi van a kérelem mögött. Orth ugyanis aránylag fiatal kora ellenére sem tudhat már futballozni, mert az osztrák Tandler mindkét lábát eltörte s az eset alkalmával térdszalagjai is úgy meghúzódtak, hogy a játékra alkalmatlanná váltak.
Most megtudtuk Orth Gyuri titkát: megnősült, nürnbergi lányt, Lani Elsingert veszi feleségül s végleg Németországban akar letelepedni. Ezért volt szüksége a játékoskiadásra is.
Orth Gyuri most harmadszor nősül. Első felesége Mihályi Vilcsi, második felesége Füzes Anna, a Nemzeti Színház művésznője volt, akiktől persze már régebben elvált.”
Orth korábbi státuszára, társadalmi szerepére jellemző, hogy a két említett magyar feleség korának ünnepelt színésznője volt.
Orth már nehezen tud magyarul
A következő cikk néhány nappal később készült, és a BKE németországi vendégjátékáról szólt. Címe: „A BKE diadaútja Németországban. Találkozás Schafferrel és Orthhal!” – sokat elárul arról, kiknek a neveivel lehetett eladni a lapot.
Diadalút / Forrás: Arcanum.hu
„Nürnbergben 7000 néző előtt játszottak. Itt különben nagy fogadtatás volt, a régi Budapest-Nürnberg kapcsolatok épek. A városházán emlékkönyvet kaptak, a meccs után díszelőadás volt az Operában. A szállóban felkereste őket Orth György, az FC Nürnberg edzője. Persze boldogan üdvözölték egymást. – Orth már nehezen tud magyarul, – mesélik a BKE-játékosok. – Jó dolga van, 600 márkát kap havonta. Orth egész nap a magyarokkal volt, sőt este magával hozta Pálit, a Young Fellows magyar csatárát is, aki csapatával Nürnbergben játszott.”
A komolyabb kudarc után mennie kellett
A nürnbergi évek aztán véget értek, Orthot az első nagyobb kudarc után elküldték, 1938. november harmincadikán a Friss Újság már távozásáról szólt: „Orth ismét Chilébe megy trénernek. Orth György, a legkitűnőbb magyar futballisták egyike, aki jelenleg Németországban, az FC N Nürnberg csapatánál tréner, megválik egyesületétől és Chilébe vándorol. Orth egyízben volt már Chilében, ahol nagy sikereket ért el.” Ehhez képest a Népszava még 1940 februárjában is arról írt (szinte biztosan tévesen), hogy Orth a Nürnbergtől Olaszországba igazolhat. A többi forrással összehasonlítva valószínűleg a Népszava tévedett, és Orth 1940-ben már nem volt a Harmadik Birodalomban. Már sohasem tudjuk meg, mi történt volna, ha továbbra is sikeres a Nürnberggel. Ekkor, 1940-ben a Harmadik Birodalom már háborúban állt, miután Ausztriát és Csehország egy részét bekebelezte, 1939. szeptember elsején a szovjetekkel együtt lerohanta Lengyelországot.
Az ötödik hely után kellett távoznia
Német források szerint Orth az 1936/37-es szezon után az 1937/1938-as idényben is nyert a bajor bajnokságban (a területi győztesek indultak a nagynémet elsőségért), de egy évvel később csak az ötödik helyen végzett, és egy városi rivális is megelőzte, így ezután mennie kellett. Egy nagy váltással a francia Metzhez szerződött, de velük nem tudott elindulni a bajnokságban, ezért Olaszországba, a Cataniához, majd az AC Savonához igazolt. Ezután kezdett igazán nagy világutazásba, de ez már egy másik történet.
Cikkek forrása: Arcanum.hu. A vezető képen a St. Pauli csapata látható.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS