Ha hétfő, akkor munkában az Országgyűlés! 13 órától kezdődött a kétnapos üléssorozat; a mai napon interpellációk és azonnali kérdések is elhangzottak a parlamentben. A napirend előtti felszólalásokat megelőzően az Országgyűlés megemlékezett a közelmúltban 99 éves korában elhunyt Horváth Lászlóról, Kiskunhalas volt országgyűlési képviselőjéről, aki 1990 és 1994 között a Független Kisgazdapárt (FKGP), majd az abból kivált Egyesült Kisgazdapárt (EKGP) frakciójának tagja volt. A parlamenti honlapon található napirendi javaslat szerint mintegy három órán keresztül interpellálhattak, azonnali kérdéseket és kérdéseket tehettek fel a képviselők. A parlament megvitatta az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseit és az összegző módosító javaslatát. A sürgősséggel tárgyalt előterjesztés az alaptörvényben újraszabályozott különleges jogrenddel függ össze, illetve tartalmaz rendelkezéseket a miniszterelnök és a miniszterek fizetéséről is.
Csárdi Antal LMP-s képviselő kezdte a napi felszólalást, aki beszédében a költségvetési javaslatot bírálta; állítása szerint az átláthatatlan, majd úgy folytatta, hogy igazságtalan is. Érveinek része volt – most kapaszkodjanak meg –, hogy “a kormányon kívül nincs ebben az országban olyan, aki pontosan meg tudná mondani, hogy jövőre mire mennyit költ a kormány”. Véleménye szerint az extraprofitadót végül az emberek fogják megfizetni; szerinte a kormány tétlen és tehetetlen, miközben a közalkalmazottak bére értéktelenedik és nem becsülik meg őket.
Tállai András válaszolt a politikusnak. A Pénzügyminisztérium államtitkára úgy vélte, az ellenzék minden évben elmondja, hogy átláthatatlan a költségvetés, ezzel szemben Európa egyik legátláthatóbb büdzséje a magyar, és az átláthatóságot szolgálja, hogy már tavasszal benyújtják az Országgyűlés elé, hogy mindenkinek legyen ideje felkészülni. Példaként hozta fel, hogy amikor a baloldal vezette az országot, előfordult olyan is, hogy a költségvetés a valóságtól elrugaszkodott számokat tartalmazott.
Nem lehet igazságtalan, hogy a költségvetés fő célja az, hogy megvédje az országot, békét és biztonságot adjon, segítse a családokat, továbbá megvédje a munkahelyeket
– mondta az államtitkár. Tállai András úgy fogalmazott, a költségvetés célja a gazdasági növekedés biztosítása, amellyel a közszféra kiadásait is tudják finanszírozni, így Csárdi azon állítása is hamis, amely szerint hagynák elértéktelenedni az állami dolgozók fizetését.
A Párbeszéd egyetért, de mégsem, vagy mégis
Jámbor András a költségvetést az orbáni megszorítások költségvetésének titulálta, majd hozzátette: amúgy egyetért azzal, hogy a nagy cégek többet adjanak bele a közösbe, mert minden különadóval egyetért.
A fogyasztás helyett a vagyont, a munka helyett a tőkét kellene adóztatni, és azokat kell adóztatni, akik elbírják a megszorítások súlyát, vagyis a gazdagoknak kell fizetniük
– jelentette ki. A szélsőbaloldali képviselő elmondta: szerinte a kormány az emberekkel fizetteti ki a gazdaságpolitikájának árát, az oktatással és az egészségüggyel meg közben senki sem foglalkozik.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt Jámbornak. A KDNP-s képviselő leszögezte: az élet rácáfolt a képviselő által mondottakra, a baloldalon megfogalmazott elképzelések ugyanis hétszázalékos gazdasági visszaesést hoztak, amikor válságot kellett kezelni, miközben a mostani kormány válságkezelése nagy gazdasági növekedést hozott.
Az ellenzék tíz éve kritizálja a rezsicsökkentést, most pedig az extraprofitadót bírálja, ezzel pedig azokat védi, akik ennek a válságos időszaknak a haszonélvezői: a bankok érdekeit védi az extraprofitadó bírálatával
– szögezte le. Az államtitkár emlékeztette a párbeszédes képviselőt: pont a harcostársai voltak azok, akik kormányon adókat emeltek, nyugdíjat vontak el, miközben ellenzékként adócsökkentést követelnek.
A Mi Hazánk szerint nem csoda a pedagógushiány
Dúró Dóra is szót kapott, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője szerint az alacsony keresetek miatt nem csoda, hogy pedagógushiány van Magyarországon, de a helyzet csak rosszabb lesz, mert a pedagógusok nagy része 50 év feletti. Kritizálta a kormányt, amiért az állítása szerint megvonja tőlük a sztrájkjogot.
Emelni kellene a pedagógusok bérét és biztosítani kellene az értékállóságukat
– szögezte le.
Rétvári Bence válaszolt, aki megnyugtatta Dúrót, hogy a kormány tárgyal a pedagógusok szervezeteivel, mert szeretné, hogy minél jobb minőségű legyen a magyar oktatás, minél jobb legyen a diákok teljesítménye. Ezért fontos, hogy egyeztessenek; a kormány meg is tette, ami rajta múlt, és továbbra is így tesz. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy ha Brüsszelnek nem tetszik a kormány politikája, az országnak járó források visszatartásával fenyeget.
Vajda “Zozó” Zoltán megint nagyot ment
A magát hirtelen az MSZP frakciójában találó baloldali politikus sem hagyta ki a lehetőséget, hogy szidja a jövő évi költségvetést; úgy fogalmazott, hogy az “bődületes” megszorításokat tartalma,z és kiderül belőle, mit tart fontosnak és mit nem tart sokra a kormány.
Forrás: MTI
Nem értette, hogy tervezhetett úgy a kormányzat, hogy az infláció jövőre 5,2 százalékos lesz, és miért számolnak komolyan az uniós forrásokkal.
A büdzsé jelentős adóemeléseket tartalmaz, amely közvetlenül érintik az embereket, a különadók pedig egyértelműen drágítják az életet
– jelentette ki, majd úgy fogalmazott: a kormány “érintetlenül hagyta a leuralt ágazatokat”.
Tállai András államtitkár válaszában azt mondta: bár most magas az infláció, ebből nem következik az, hogy jövőre is az lesz. Ismertette: az Európai Bizottság 4,1 százalékos magyar inflációval számol 2023-ban, majd az uniós forrásokra áttérve reálisnak nevezte, hogy azokat betervezik a költségvetésbe, mert azok járnak Magyarországnak. Az államtitkár az áprilisi választás miatti politikai bosszúnak tartja, hogy az EU nem folyósítja ezeket a forrásokat.
Bokros Lajos idejében a megszorítások az embereknek szóltak, a szocialisták válságkezelése megszorítás volt, a mostani kormány azonban úgy kezeli a válságot, hogy közben megvédi a magyar családokat
– válaszolt Tállai.
A Momentum szerint megy minden tovább, ahogy eddig
A momentumos Orosz Anna arról beszélt felszólalásában, hogy a jövő évi költségvetésből kristálytisztán látszik, hogy megy minden tovább, ahogy eddig, nem lesz érdemi béremelés a pedagógusoknak, az ápolóknak, nem lesz méltányos adópolitika, igazságos közteherviselés. Az extraprofitadóról azt mondta, a kormány a vállalatok mögé bújva terheli át annak felelősségét, hogy a következő időszak nehéz lesz az embereknek. Orosz Anna mindemellett beszélt egyetemi tanulmányairól és arról, hogy azért jött vissza Magyarországra, mert a hazáját akarta szolgálni.
Forrás: MTI
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára gratulált a képviselőnek, hogy befejezte egyetemi tanulmányait, mert ez a frakciójában nem mindenkiről mondható el.
A Momentum mindig igazodni szokott, Brüsszelhez és Berlinhez is, fogadják el, ha ezt javasolják az elvtársaik Berlinben. A Momentum bár korábban nem akart, mégis felkéredzkedett a Gyurcsány-listára, Gyurcsány hátán került a parlamentbe
– szögezte le.
DK: I <3 Brüsszel
A Fővárosi Közgyűlésből a parlamentbe menekülő Gy. Németh Erzsébet arról beszélt, hogy minden jel szerint lesz európai minimálbér-szabályozás. Az előzetes megállapodás ugyanis az Európai Parlamentben létrejött, már csak a tagállamok miniszterelnökeinek kell rábólintaniuk. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a szabályozás több százezer magyar embernek teremtheti meg a tisztességes megélhetés feltételeit, általa ugyanis negyedével, csaknem 35 ezer forinttal emelkedhet a minimálbér. A szabályozás amellett, hogy versenyképesebbé teszi a fizetést, erősebb érdekvédelmet és jobb munkakörülményeket fog biztosítani, amit szerinte a kormány módszeresen épített le. Kijelentette: az európai minimálbér megvalósulása a DK politikai sikere, amelyben oroszlánrészt vállalt európai parlamenti képviselőjük, Dobrev Klára.
Forrás: MTI
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában elmondta: a javaslat egy politikai filozófiai különbséget mutat, azt, hogy a baloldal számos jogkört átadna Brüsszelnek.
Ekkor azonban a multiknak sokkal nagyobb ráhatásuk lesz a döntésekre, mint az egyes állampolgároknak
– mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaárak már az ukrajnai háború előtt is növekedtek, “vagyis van arról tapasztalatunk, milyen, amikor a jogköröket kiadjuk, és Brüsszel akaratától vagy a multiktól függünk”. Felidézte: 73 ezer forint volt a bruttó minimálbér a baloldal kormányzása idején, jelenleg 200 ezer.
Miniszterelnök-jelöltjük is azt mondta a kampányban: nem támogatja a minimálbért
– emlékeztetett. Kijelentette: a szankciós politika eddig többet ártott Európának, mint a háborút kiváltó agresszornak.
ÁFA-csata
A botrányoktól szabdalt Jobbik országgyűlési képviselője, Bencze János azt szorgalmazta, hogy az egyre növekvő infláció miatt a kormány csökkentse nulla százalékra az alapvető élelmiszerek áfáját. Szerinte ez havi szinten egy átlagos magyar család zsebében több pénzt hagyna, mint a családi pótlék összege. Tállai András válaszolt, aki szerint Lengyelországban megpróbálkoztak az alapvető élelmiszerek áfájának eltörlésével idén februárban, de semmit nem értek vele; márciusban már 10 százalék felett volt az infláció, miközben az állam jelentős bevételtől esett el.
A kormány abban hisz, hogy a jövedelmeket kell jelentősen megemelni, így jövőre a dolgozók bére 10,2 százalékkal emelkedik
– válaszolt a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az MSZP házi komcsija sem maradt ki a jóból
Komjáthi Imre arra volt kíváncsi, miért tolta el a kormány egy hónappal az évközi nyugdíjemelést. Szerinte a kabinet a választások előtt azt ígérte, hogy júniusban jön az infláció miatti nyugdíjemelés, de kiderült, hogy ez csak júliusban történik meg. Hangsúlyozta: sok százezer, máról holnapra élő nyugdíjasnak nagyon is fontos, hogy mikor kapja meg a különbözetet.
A Fidesz-kormány azt ígérte a nyugdíjasoknak 2010-ben, hogy megvédi a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezt az ígéretét a kormány teljesíti 2022-ben is, és minden törvényi kötelezettség ellenére kifizeti a további 3,9 százalékos emelést visszamenőleg, illetve a 13. havi nyugdíjra vonatkozóan is
– válaszolt Tállai András, aki szerint igaz, hogy ez júniusra volt tervezve, de átcsúszik júliusra, és elfogadja, hogy ez probléma. Szerinte ugyanakkor az igazi probléma az volt, amikor 2005 és 2010 között 10 százakkal csökkent a nyugdíjak reálértéke. Jelezte: a kormány szeptemberben ismét megvizsgálja az makrogazdasági adatokat és novemberben ismét dönt majd ebben a kérdésben.
Klímajegyeket, bérleteket tessék ellenőrzésre felmutatni!
Az LMP-s Bakos Bernadett afelől érdeklődött, mi a terve a kormánynak, lesz-e hazánkban is német példára klímabérlet, amellyel kezelnék az energiaválságot. Az ellenzéki politikus arról beszélt: jelentősen javítaná energiabiztonságunkat, csökkentve a fosszilis energiától való függőséget, ha a közösségi közlekedés támogatásával radikálisan visszafognák az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást. Ennek pedig jó eszköze volna szerinte, ha egy ötezer forintos bérlettel minden hazai közösségi közlekedési eszközt használhatnának az emberek. Hozzátette: javaslatuk szerint három hónapra vezetnék be a klímabérletet, utána pedig társadalmi egyeztetést rendeznének fenntartásáról. Közölte: az intézkedés költségeit a multicégek terheinek növelésével lehetne fedezni.
Koncz Zsófia, a tárca parlamenti államtitkára elmondta: a kormány vizsgál minden külföldi példát e témában. Az energiabiztonság érdekében tett lépéseket sorolta, majd jelezte, a magyarországi lakossági fogyasztók fizetik Európában a legkedvezőbb rezsidíjakat, a 2023-as költségvetés pedig megvédi az elért eredményeket, így a rezsicsökkentést, benne a benzinárstopot is. Azt kérte, hogy az ellenzéki képviselők támogassák a rezsicsökkentő lépéseket, a jövő évi költségvetésen belül is. Az interpelláló nem fogadta el a választ.
Kiemelt kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS