Az elmúlt héten több bombariadó is volt az ország több pontján. A Magyar Nemzet ezekkel a fenyegetésekkel kapcsolatban kereste meg Horváth Józsefet, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadóját, aki valószínűsítette, hogy a riasztások hátterében külföldről vezérelt, szervezett akciók állhattak.
A bombariadókkal a zavarkeltés vagy éppen a közbiztonságba vetett hit megingatása a cél
− nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth József. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója valószínűsíti, hogy külföldről vezérelt, összehangolt akcióról van szó, hiszen a napokban Szerbiában is történtek hasonló incidensek. Ám nem ez az egyetlen lehetséges opció.
Az összehangoltság egyértelmű, az pedig, hogy nagy látogatottságú objektumokra jelentik be névtelenül a bombariadót, egyértelműsíti, hogy zavarkeltés vagy éppen a közbiztonságba vetett hit megingatása a cél
− fogalmazott a szakértő. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója elmondta, hogy az elkövetők azonosítása során két lehetséges opciót vázoltak fel: lehetnek például olyanok, akik a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelmét így akarnák megtorolni.
Ezeknek az embereknek az elmeállapotát most nem elemezném, maradjunk annyiban, zavaros gondolkodásúak. Ők nem mérik fel, hogy milyen következményei lehetnek egy-egy bombariadó bejelentésének. A büntető törvénykönyv súlyosan bünteti a közveszéllyel való fenyegetést. A fenyegetőzők, ha követelést is megfogalmaznak, akkor már terrorcselekményről van szó , ami már lényegesen súlyosabb büntetéseket von maga után
− részletezte. A szakember ismertetése alapján az elkövetők egyelőre nem fűztek követelést a bombafenyegetésekhez, és robbanóeszközt sem találtak a tűzszerészek.
A másik opció – miután közvetlen környezetünkben háború zajlik –, hogy hibrid háborús módszerekkel, mint amilyen a sorozatos bombariadók bejelentése, igyekeznek azokat az államokat büntetni, amelyek nem hajlandók ebben a háborúban tevőlegesen részt venni. Ne felejtsük el, hogy Szerbiában is voltak a napokban bombariadók
− magyarázta. Horváth József szerint azt se hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy közvetlenül a választások előtt milyen mértékű vehemenciával követelték az ukránok, hogy szállítsunk fegyvert, lőszert, és hogy vegyünk részt a háborúban.
Magyarországon is szép számmal föllelhetőek ennek a követelésnek a támogatói a baloldalon
− tette hozzá. A biztonságpolitikai tanácsadó kijelentette: a hibrid háborús támadássorozat egyértelműen a zavarkeltést célozza; nem kölykök által elkövetett diákcsíny, hogy ne kelljen dolgozatot írni. Mint részletezte, a hatóságok ezért is veszik komolyan. Horváth szerint csak idő kérdése, hogy azonosítsák az elkövetőket.
A Magyar Nemzet emlékeztetett, hogy a pénteki napon összesen négy nagy forgalmú helyet zártak le bombariadó miatt, ugyanis délelőtt bombafenyegetést érte a Szeged Plázát, a Győr Plázát, a budapesti Corvin Plázát és a népligeti buszpályaudvart is. A héten sokadszorra riasztották bombafenyegetéshez a rendőröket: csütörtökön a Szépművészeti Múzeumban volt bombariadó, hétfőn és kedden pedig több fővárosi és vidéki plázában, valamint a MÁV debreceni igazgatóságánál is. Korábban március végén is volt hasonló bombariadó bevásárlóközpontokban, a rendőrségre akkor több bejelentés is érkezett közveszéllyel fenyegetésről.
Bomba van az épületben. Nem élhetek olyan országban, amely a terrorista Putyint szponzorálja, és amelynek az olcsó gáz fontosabb, mint az emberi élet
– hétfőn ezzel az üzenettel bénították meg országszerte a bevásárlóközpontokat és valószínűleg a MÁV debreceni igazgatóságát is. Hasonló fenyegetésekre került sor Szerbiában is, ahol hétfőn bombával fenyegettek meg több belgrádi bevásárlóközpontot is. Ebben az esetben a titkosított e-mail-szolgáltatásáról ismert Protonmail svájci mailszolgáltatótól érkezett az üzenet, a szerb rendőrség tűzszerészei azonban egyetlen robbanószerkezetet sem találtak. A közelmúltban több alkalommal is Protonmailről küldtek fenyegetést a belgrádi Nikola Tesla reptérnek, illetve az Air Serbia vállalatnak. A szerb rendőrség értesülései szerint ezek a fenyegetések egy európai ország területéről, illetve Ukrajnából érkeztek.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: hirado.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS