A Momentum eddig azt mondta, felesleges a katonák munkája

Van egy mondás, amit egyszer egy ügyvédtől hallottam és amit az ellenzék előszeretettel használ így szól: mindig az az igaz, amit utoljára mondok. A Momentum ugyanis eddig feleslegesnek nevezte a magyar katonák munkáját, de van az a helyzet, amikor hirtelen nagyon fontosak lesznek számukra.
Emlékeznek rá, amikor február végén a magyar kormány kivezényelte a katonákat az energetikai létesítményekhez, hogy védjék azokat a potenciális támadásoktól? Nos ekkor a Momentum egyik képviselője, Tompos Márton azt írta a közösségi oldalára, hogy:

Ha feleslegesnek érzed magad és a munkád, akkor gondolj azokra a szerencsétlen katonákra, akiket a hatalom elvesztésétől rettegő, feketeöves hazudozó miniszterelnök kivezényelt az algyői gáztározóhoz vagy a paksi atomerőműhöz, hogy megvédjék azokat az ukránoktól.
Most az egy dolog, hogy a miniszterelnöknek megint igaza lett, amiről persze már hallgatnak, hiszen nem erényük beismerni, hogy ők mindig csak a jelenre gondolnak, de van annak egy diszkrét bája, hogy most Pálinkás elvtárs felbukkanásakor hirtelen nagy tisztelői lettek a katonák munkájának.
A Momentum és a legmélyebb tisztelet
Fekete-Győr András, aki gyurcsányi magasságokban ossza meg újabban gondolatait a nagyközönséggel, időt szakított rá, hogy a kiugrott Pálinkás Szilveszter századossal készült "leleplező" interjút megnézze, ami megint csak egy elbeszélés bizonyítékok nélkül. Fegyőr már az elején azzal kezdi, hogy legmélyebb tisztelete a százados úrnak, aki a miniszterelnökkel ellentétben nem kapta meg a macskakörmöket az "úr" kifejezésre. Szerinte az árulása a katonának erőt ad másoknak és tiszteletreméltó. Mit is várunk egy erőszakos bűncselekmény miatt elítélt politikustól, hogy azt írja, hogy nem szép dolog az árulás? Ugyan, ők ebből élnek, mikor egymást, mikor a haza érdekét árulják el.
A legviccesebb Fegyőr bejegyzésében talán mégis a következő:
Ahhoz pedig, hogy ezt az országot morálisan újra talpra tudjuk állítani, pont olyan bátor és feddhetetlen emberekre van szükség, mint amilyen ön is.
Magyarra fordítva, ha áruló vagy a nép hálás lesz neked. Tudtommal viszont az árulókat sehol nem szeretik. Pálinkás "úr", ha egy másik hatalom alatt szolgált volna és lett volna, ami nem tetszik neki, akkor most a másik oldalon árulkodna és Fegyőr már izzítaná az erkölcsrendészetet.
Bandi ír arról is, hogy az influenszer haverjaival próbálja országszerte győzködni a fiatalokat, hogy jó hazaárulónak lenni és bíztatja is őket erre. Bár Bandival egy korosztály voltunk, az én ismerősi körömben a spicliket senki nem szerette. Egy idő után a peremre sodródtak, barátok, beszélgetőtársak nélkül, egy idő után pedig elhagyták az adott intézményt és egy másikban indítottak üres lappal. Bölcs döntés volt, érdemes lesz ezt ezeknek a spicliknek is megfontolni, csak itt nem az intézményt, hanem az államot kellene majd elhagyni. A nép ugyanis nem felejt.







