Wilkommen in Ungarn! - Nyolcezer hektár fenyvesi föld 130 évre, tíz forintos bérleti díjért

Annak ellenére, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Földművelésügyi Minisztérium és a magyar gazdákat képviselő szervezetek az elmúlt 25 év egyik legnagyobb földsumákságának és földmutyijának tartották, a Debreceni Ítélőtábla 2015. június 11-én jogerősen is a német érdekeltségű Hubertus Bt.-nek adott igazat az állammal szemben a cég földügyeivel kapcsolatban. A bíróság a nyáron elutasította az állam keresetét, nem mondta ki semmisnek a Hubertus Bt.-vel 1992-ben kötött privatizációs szerződés semmisségét, pedig a kontraktus értelmében a társaság a rendszerváltás után 7725 hektárnyi területet vehetett használatba hektáronként 10 forintért, 99 évre, 30 évvel meghosszabbítható módon…

A vagyonjogi pert 2011-ben indította és kezdeményezte a magyar állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, amely azt indítványozta, hogy nyilvánítsák semmisnek a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság privatizációjakor a Hubertus Agráripari Bt.-vel kötött szerződést, mert az állam szerint számos egykori jogszabályba, továbbá jó erkölcsbe is ütközött a 7725 hektár 10 forintos díja 99 évre. A Debreceni Ítélőtábla idén minden érdemi kérdésben elutasította a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet keresetét.

Az ügyben és a perben a németországi Hubertus Agrarindustrielle GmbH & Co.KG többségi tulajdonában lévő bt. is megszólalt, a társaság álláspontja az, hogy azért határozták meg egykor jelképes összegben a földbérleti díjat, mert az állami gazdaság jogutódjaként vállalták a szerződésben Nagyberek térségének vízkormányzását is.

Oliver Hahnenkamm, a cég ügyvezető igazgatója korábban az MTI-t úgy tájékoztatta, hogy öt éven keresztül például 339 millió forintot fordítottak a vízkormányzásra, többet, mint az általa bérelt földek piaci földbérleti díja lenne. Emellett több mint 500 millió forintos hitelállományt vettek át az állami gazdaságtól. Az NFA szerint abban az öt évben 416 millió forintra rúgott a szerződéses és a piaci használati díj különbsége.

Az állam szerint a Kúrián dől majd el a per. Bártfai Beatrix, az állami oldal ügyvédje szerint "jogi nonszensz" az az ítélet, amely a Debreceni Ítélőtáblán született a Hubertus perben. Közölte, álláspontjuk továbbra is az, hogy törvénysértő 8000 hektárnyi állami föld 120 évre történő haszonbérbe adása a német tulajdonú Hubertus Bt-nek hektáronként 10 forint éves díjért. Ez az ítélet anyagi és eljárásjogi szempontból olyan példátlan jogi nonszensz, amely miatt feltétlenül indokolt a Kúriához fordulni felülvizsgálati kérelemmel - fogalmazott.

Hubay Gyula, a Hubertus jogi képviselője az ítélettel kapcsolatban annyit mondott: négy év alatt sikerült megállapítani jogerősen, hogy érvényes a társaság haszonbérleti szerződése. Hozzátette, hogy egy ítélőtábla döntését javasolt tiszteletben tartani.

A Hubertus Bt. tevékenységét 2011-ben Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is bírálta, aki akkor egy frissen lezárult vizsgálatra hivatkozva jelentette be, hogy a cég tevékenysége súlyosan veszélyezteti a vízi élővilágot a Balaton déli partján, a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Területen. Az ombudsman felidézte, 2011-ben a Hubertus Bt. emberei által vezetett helyi vízitársulat a megengedett minimum közelébe csökkentette a Balatonfenyves melletti természetvédelmi terület vízszintjét, emiatt a 2011. június óta nemzetközi jelentőségűnek minősülő vízimadár-rezervátumból már július közepére szinte teljesen eltűnt a víz és a terület alkalmassá vált a vadásztatásra. Az ombudsman szerint a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület "Nekota" elnevezésű térségén gazdálkodó Hubertus Bt. vízleeresztése miatt veszélybe került a vízhez kötődő élővilág, különösen az ott fészkelő fokozottan védett madárfajok.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2011. szeptember 13-án közölte, hogy hűtlen kezelés és természetkárosítás elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen a nagybereki madárrezervátum ügyében. A kormánybiztosi hivatal megállapította: alapos a gyanúja annak, hogy a szerződésben szereplő feltételek miatt az államot 7-8 milliárd forintos kár érte.

2011-ben az is kiderült, a Hubertus Bt. a német Braun család érdekeltségébe tartozhat, márpedig Braunék nem azok a tipikus német agrárvállalkozók. A családé a világszerte negyvenegyezer embert foglalkoztató, 2010-ben 485 millió euró nettó profitot termelő egészségügyi és gyógyszeripari multicég, a B. Braun Melsungen AG…

Most tehát a Hubertus Bt. áll nyerésre, az állam a Kúria felülvizsgálatát várja.

(Vezető képünkön a Hubertus Bt. aláírt, 1992-es szerződése látható.)