Ki a felelős a Margit-szigeti fakivágásért
Tarlós István vizsálatot indított a Margit-szigeten épülő teniszcsarnok kapcsán illegálisan kivágott fák ügyében. Mint megtudtuk a Főváros felszólította a Nemzeti Sportközpontok (NSK) főigazgatóját, hogy a történteket soron kívül, nyolc napon belül vizsgálja ki. Emellett kérték a FŐKERT szakértő munkatársainak a munkaterületre történő biztonságos belépését is. Ismert, a 2019-es Hungarian Open ATP World Tour torna érdekében kezdték el a régi, lepusztult teniszcsarnok lebontását és egy új építését, a tervekről ugyanakkor korábban a Fővárossal nem egyeztettek. Végül Áder János köztársasági elnök márciusban megvétózta a beruházást, ennek ellenére mégis fákat vágott ki az építtető West Hungária Bau Kft. Portálunk annak próbált utánajárni, miként fordulhatott elő, hogy minden ellenőrzés és engedély nélkül pusztítsák a város központjában lévő Margit-sziget vegetációját, valamint annak, valóban előállhat -e olyan jogi helyzet, hogy csak a köztársasági elnök gyakorolhat normakontrollt a környezet védelme érdekében.
Mint arról nemrégiben az Index.hu és a hvg.hu információira hivatkozva beszámoltunk, Tarlós István eljárást indít a kivágott Margit-szigeti fák miatt. Ismert, a korábbi lepusztult teniszcsarnok elbontása közben a bontást végző cég, a West Hungária Bau Kft. engedély nélkül vágott ki számtalan fát a Margit-szigeten. A teniszstadion építéséről ráadásul a főpolgármesterrel sem egyeztettek. A tervek szerint a Margit-szigeten a régi helyén épülne fel az az új stadion, amely a tervek szerint otthont adna a 2019-es Hungarian Open ATP World Tour tornának. Ugyanakkor Áder János köztársasági elnök még márciusban megvétózta a beruházást azzal az indokkal, hogy nem készültek el a megfelelő hatástanulmányok, valamint a beruházás veszélyeztetné a Margit-sziget természetvédelmi és kulturális örökségét, és ivóvíz-bázisát. A korábbi tervezet szerint új jogszabályalkotással ráadásul az építkezés kapcsán olyan vonatkozó törvényi szabályozásokat is figyelmen kívül hagyhattak volna, mint az építtetők parkolására, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó vagy az árvízvédelemmel összefüggő rendelkezések.
A Nemzeti Sportközpontoknak kell vizsgálatot indítania
Portálunk a Főváros sajtószolgálatától arról érdeklődött, általánosságban hogyan fordulhatott elő, hogy egy bontást végző cég engedély és minden hatósági felügyelet nélkül fákat vághatott ki a Margit-szigeten. Azt is szerettük volna megtudni, a Tarlós István által elrendelt vizsgálatot követően milyen következményei lehetnek a fakivágásnak, ha bebizonyosodik, hogy az építtető követte el a hibát. Megkérdeztük továbbá, jogilag a teniszcsarnok-beruházás milyen mértékben tartozik a főváros hatáskörébe, illetve, ha törvényileg mentesítik az építkezést a vonatkozó szabályozások alól, milyen érdekérvényesítő jogosultságai maradnak a fővárosnak. A főváros sajtószolgálata válaszában arra hívta fel a figyelmet, Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes még péntek délután elektronikus levélben felszólította az Nemzeti Sportközpontok (NSK) főigazgatóját, hogy a történteket soron kívül vizsgálja ki és a vizsgálat eredményéről tájékoztassa a Fővárosi Önkormányzatot 8 napon belül. Egyúttal kérte azt is, hogy a FŐKERT munkatársainak a munkaterületre történő biztonságos belépését tegyék lehetővé. Mint a válaszban hangsúlyozták, a Fővárosi Önkormányzat nem csupán az NSK-s vizsgálatból, hanem a saját szakértői által is tájékozódik arról, hogy valójában mi történt.
Hasonló illegális fakivágások nem véletlenül szoktak bekövetkezni
A portálunk által megkeresett környezetvédelmi szakjogász elöljáróban felhívta a figyelmet, hogy finoman fogalmazva sem elegáns az a jogi megoldás, hogy egy konkrét beruházás érdekében olyan törvényt akartak elfogadni, amely alapján ez az építkezés mentesülhetne egyes, egyébként általánosan érvényes jogi előírások, így például a fás szárú növények védelméről szóló szabályok alól. Arra a kérdésünkre, hogy egy ilyen helyzet esetén valóban csak a köztársasági elnök élhet-e a vétó jogával úgy reagált, az Alaptörvény elég szűken határozza mg azok körét, akik az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak egy törvény normakontrollja érdekében. Áder János köztársasági elnöknek például két lehetőség áll rendelkezésére, az egyik, hogy az Alkotmánybíróságtól kér előzetes normakontrollt, ha úgy ítéli meg, hogy a törvény az Alaptörvénybe ütközik. A másik, hogy a törvény tervezetét megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek. Erre azonban csak egyszer van lehetősége (ezt a Margit-szigeti tenisz-stadion ügyében már meg is tette), és így ha az Országgyűlés változatlan formában újra elfogadja, már ő is tehetetlen lesz. Hozzátette, a törvény kihirdetése után van még lehetőség utólagos normakontrollra, amelynek érdekében például az ombudsman is az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az állampolgárok és a civil szervezetek ezt közvetlenül nem tehetik meg, az ombudsman ilyen lépését azonban kezdeményezhetik. Ez az eljárás azonban akár évekig elhúzódhat, ami egy konkrét beruházásra vonatkozó szabály esetében már értelmetlenné válhat, hiszen a törvény esetleges megsemmisítése idejére a létesítmény már rég felépül. A szakértő megjegyezte, általános tapasztalat az is, hogy a hasonló természetrombolások, illegális fakivágások nem véletlenül vagy egyszerű felelőtlenségből következnek be, hanem az építtetők egyszerűen kész helyzet elé állítják az ellenőrző szerveket és a közvéleményt. Hozzátette, a Margit-szigeti beruházás kapcsán nem teljesen világos, hogy az érintett területre a fák védelme szempontjából pontosan milyen szabályok vonatkoznak, a szakértő ezért üdvözlendőnek nevezte Tarlós István lépését az ügy kivizsgálására.
A környezetvédelmi hatóság alárendelt helyzetben van
Portálunk megkereste Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnökét arról érdeklődve, a Margit-szigeti beruházás esetén valóban már csak a köztársasági elnöknek van lehetősége a normakontroll, a környezet- és vízvédelmiérdekek érvényesítésére. Lukács András válaszában elmondta, valójában rendelkezésre állnak azok a törvényi szabályozások, amelyek ilyen helyzetekben kellő védelmet nyújthatnának, és megelőzhetnék a hasonló eseteket. Ugyanakkor hozzátette, a probléma inkább abban rejlik, hogy egyrészt a környezetvédelmi hatóságot az adott illetékes kormányhivatalok alá rendelték, így a gyakorlatban nem a hatóság jogszabályokon alapuló szakmai álláspontja, hanem a kormányhivatal politikailag befolyásolt akarata érvényesül. Véleménye szerint hasonló a helyzet számos más állami szervnél is, így például az ügyészség és a rendőrség vonatkozásában. Lukács András ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, tapasztalatok azt mutatják, jelenleg gyakran informális úton születnek egyes kormányzati döntések, és ezt csak valamelyest tudná ellenőrzése alá vonni az intézményi struktúra megváltoztatása. Ez utóbbira példaként említette, ha ismét önállóságot kapna a környezetvédelmi hatóság, illetve, ha önálló, szélesebb jogkörrel rendelkező környezetvédelmi minisztériumot hoznának létre, továbbá, ha figyelembe vennék a környezetvédő civil szervezetek álláspontját is. Problémásnak nevezte ezen felül a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítés intézményét, amelyen keresztül valóban akadály nélkül meg lehet valósítani szinte minden kormányzati elképzelést, láthatóan még azon az áron is, hogy mind a Fővárosi Önkormányzat, vagy akár Áder János köztársasági elnök tiltakozását, aggályait figyelmen kívül hagyják.
Forrás: hvg.hu/index.hu/PestiSrácok.hu; fotó: szeretlekmagyarország.hu
