Kiszavazták az EU-ból a méhgyilkos növényvédőszert
Az Európai Unió tagországainak többsége múlt hét pénteken megszavazta három méhgyilkos rovarölő szer használatának gyakorlatilag teljes körű tilalmát, csupán négy ország, köztük Magyarország szavazott a tilalom ellen. A betiltott szerek hatóanyaga, a neonikotinoidok a növények nedvkeringésébe jutva kerülnek a méhek szervezetébe, meggyengítve immunrendszerüket és megkárosítva központi idegrendszerüket. A portálunknak nyilatkozó szakértő szerint ugyanakkor a növényvédő-szereket nem szükséges újabb vegyi anyagokkal helyettesíteni, számtalan hagyományos művelési módszer segíthet a kártevők semlegesítésében.
A GreenPeace kifejtette, a tilalom mellett 16 ország szavazott (Ausztria, Ciprus, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Portugália, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovénia), az uniós lakosság túlnyomó többségét, 76,1%-át reprezentálva; ellene szavazott 4 ország (Csehország, Dánia, Magyarország és Románia); 8 ország (Belgium, Bulgária, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia) pedig tartózkodott.
Nem sokkal a szavazást megelőzőleg indított akciót az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a méhek pusztulása ellen. Bross Péter, ez egyesület elnöke a kampánnyal kapcsolatban arról beszélt, a hártyásszárnyúak életterének csökkenése miatt egyre több méh pusztul el. Kifejtette, világtendencia, hogy a nektárt és virágport adó növények eltűnnek, illetve monokultúrák jönnek létre, amelyek csak tíz napig virágoznak. Az akcióval rovarmegporzású virágok ültetésére szeretnék ösztönözni az önkormányzatokat és az embereket - hangsúlyozta. Bross Péter kitért arra is, hogy az ősszel induló méhbarát programban önkormányzatoknak segítenek abban, hogy az állam által meghatározott közterületeket érintő növényültetési listáról a méheknek életterét növelő virágokat válasszák.
A növényévdelem nem egyenlő a vegyszerezéssel
Simon Gergely, a GreenPeace vegyianyag-szakértője portálunk megkeresésére elmondta, márciusban jelent meg olyan átfogó nemzetközi tanulmány, amely azzal foglalkozik, hogyan lehet a neonikotinoid-tartalmú vegyszereket döntően hagyományos, nem-kémiai módszerekkel, és nem újabb vegyianyagok felhasználásával felváltani. A kukoricabogár példáján – amellyel szemben előszeretettel alkalmazták a neonikotinoid tartalmú vegyszereket – rávilágított, már pusztán a vetésforgóra való visszatéréssel védekezni lehet a kártevő ellen. Kiemelte, újabb növényvédő-szerek hadrendbe állítása helyett a szintetikus vegyi anyagoktól mentes ökológiai növényvédelem felé kell a mezőgazdaságot visszavezetni, amely a kémiai módszerekkel szemben helyet biztosít a kártevők természetes ellenségeinek, teret ad az ökológiai folyosóknak, de ellenállóbb fajták ültetésével, vagy természetes csapdák létesítésével is védekezhetnek a gazdák.
Csak fel kell adni az amúgy is káros monokultúrás, nagyüzemi terjesztést
–tette hozzá. Simon Gergely megjegyezte, a neonikotinoidokat tartalmazó szereket gyakran felváltó klórpirifosz nevű rovarölő ellen éppúgy tiltakoztak, mivel bebizonyosodott, hogy az élővilágon túl károsan befolyásolja a gyermekek agyának fejlődését.
A neonikotinoidok és a méhbetegségek szervesen összefüggnek
A szakértő arról is szólt, egyrészt a megszokásnak, másrészt a hihetetlenül erős vegyipari lobbinak köszönhető, hogy ezeket a szereket ilyen sokáig engedték használni. Simon Gergely hozzátette, csak a növényvédőszert gyártó Bayer-cégcsoportnak elképesztő bevétele származott az eladásokból. A vegyszer káros hatásaira hivatkozva elmondta, amellett, hogy a neonikotinoidok már kis mennyiségben is rendkívül károsak, sokkal nagyobb probléma, hogy felszívódnak a növények nedvkeringésébe, bekerülnek a pollenbe és a nektárba egyaránt. Ráadásul a méhek már csak azért sem tudják kikerülni ezeket az anyagokat, mert a talajba került szereket más növények is felszívják, például a vadvirágok is. A szakértő elmondta, a neonikotinoid zavart okoz a méhek immunrendszerében, így könnyebben pusztulnak el vírusfertőzésekben, vagy az atkáknak köszönhetően. Mint felidézte, számtalanszor elhangzó ellenérv, hogy betegségekben halnak meg a méhek, nem pedig a vegyszerek által, holott ez a kettő szervesen összefügg. Simon Gergely kitért arra, az immunrendszer mellett a méhek központi idegrendszerét is károsan befolyásolják a neonikotinoidok, eltévednek, helytelenül tájékozódnak, keveset és rosszul gyűjtenek.
A tiltással a magyar környezet és mezőgazdaság csak nyert
A magyar ellenszavazattal kapcsolatban portálunk kérdésére Simon Gergely megjegyezte, hivatalos indoklás híján csak találgatni lehet, miért nem szavazta meg a magyar kormány ezeknek a méhgyilkos vegyszereknek a betiltását, miközben tudományosan is bizonyított, hogy semmi szükség rájuk a mezőgazdálkodásban. Hangsúlyozta, a magyar környezet és a mezőgazdaság nagyot nyert a káros szerek betiltásával, a nagygazdák rövid távú extraprofitjának elmaradása mellett az országnak csak előnye származhat a korlátozások bevezetéséből. Kitért arra, Nagy István, az új agrárminiszter tudomásuk szerint méhész, így bíznak benne, hogy a jövőben a kormány is érzékenyebben áll majd a kérdéshez, és az élővilág és a lakosság egészségét szem előtt tartva nem kér ki majd a kormány eseti engedélyeket ezeknek a veszélyes és felesleges vegyszereknek a használatára.
Érdekes, hogy szintén a magyar szavatástól függetlenül a Nébih azt jelentette be, a házi méhek és a vadon élő beporzók védelmében tavasszal országszerte kiemelten ellenőrzik a növénytermesztők növényvédelmi tevékenységét, különösen a méhmérgezések szempontjából kockázatosnak ítélt gyümölcsösökben. A haszonnövények védelmében kijuttatott rovarölő szer helytelen felhasználás esetén akár méhmérgezést is előidézhet, ami komoly kárt okozhat a méhészeknek, másrészt súlyos kártérítési felelősséggel terheli a gondatlan gazdálkodót - figyelmeztet a Nébih. A megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői az ellenőrzések során a növényvédőszer-maradék analitikai vizsgálata céljából mintákat vesznek, illetve növényvédelmi technológiai ellenőrzéseket végeznek. Az ellenőrzésekre az ország több mint 200 pontján számíthatnak a gazdálkodók. Amennyiben az ellenőrzések nyomán a hatóságok jogsértést tárnak fel, növényvédelmi bírság szabható ki, amelynek összege - a jogsértés természetétől és súlyosságától függően - 15 ezer forinttól 150 millió forintig terjedhet.
Forrás: MTI/GreenPeace/PestiSrácok.hu; vezetőkép: MTI
