Pesti Srácok

Nagy István: Jövő tavasztól a fiatalok is bekapcsolódhatnak Magyarország eddigi legnagyobb fásítási programjába

Nagy István: Jövő tavasztól a fiatalok is bekapcsolódhatnak Magyarország eddigi legnagyobb fásítási programjába

A fiatalok körében széleskörű egyetértés van az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségességéről. Az ő energiájuk, tenni akarásuk adhat újabb lökést hazánk történetének legnagyobb fásítási programjának is – jelentette ki Nagy István egy szakújságíróknak tartott háttér-beszélgetésen. Az agrárminiszter hozzátette: "nekik, értük ültetjük a fákat, joguk van arra, hogy ott lehessenek az első kapavágásnál", ezért várhatóan jövő tavasztól a fiatalok is részt vehetnek az ország fásításában.

A fiatalok között konszenzus van a klímavédelem fontosságának kérdésében, és ez további lökést adhat a nagyszabású fásítási programnak is, amelynek keretében 5 százalékkal növekedhet hazánk erdőborítottsága – mondta Nagy István egy szakmai háttér-beszélgetésen, hozzátéve: a fiatalok tele vannak energiával és tenni akarással, amely újabb lökést adhat az országfásításnak, amelyben jövő tavasztól ők is részt vehetnek. Az agrárminiszter fontosnak nevezte, hogy a fiatalok lehetőséget kaphassanak saját jövőjük védelmére és bekapcsolódhassanak az országos munkába.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a természet védelme a generációk közös felelőssége, együtt kell dolgozniuk érte. Ugyanakkor megjegyezte: fontos, hogy a politikai játéktérből kikerüljön a klímavédelem kérdése.

PestiSracok facebook image

A magánerdők telepítésében nagy lehetőség van

Az agrárminiszter négy nagy területcsoportot nevezett meg, ahol a klímavédelmi cselekvések jelenleg is zajlanak: ezek a magánszektor, az állam, az önkormányzatok és a civil kezdeményezések. Mint kifejtette: mivel az állami erdők területe nem növelhető, ezért indították azt a nagyszabású támogatási programot, amely a magánerdők létesítését segíti elő, és amelyről korábban portálunk is részletesen beszámolt. Az állami lehetőségekre térve a barnamezős területek erdőtelepítési célú hasznosítását említette. Mint elmondta, jelenleg az alkalmas területek felmérése zajlik, de az már most látszik, hogy több tízezer hektárról van szó. Az önkormányzatok bevonása kapcsán a parkok és az útszéli területek fásítását nevezte meg fontos feladatként.

Aki fát ültet, gondol a jövőre

Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a beszélgetésen arról beszélt: úgy mondják, aki erdőt telepít, az gondol a jövőre. Hozzátette: aki ma erdőt telepít, kétszeresen kell gondolnia a jövőre, hiszen olyan fafajtákat kell ültetnie, amelyek képesek lesznek megbirkózni a felmelegedés kihívásaival; ezért is jelenthető ki, hogy paradigmaváltás előtt áll az ágazat. Az államtitkár három olyan pillérről beszélt, amely a szemléletváltást erősítheti. Elmondta: fontos, hogy a már meglévő 2 millió hektárnyi erdő fenntartásával és egészségének megóvásával tartható legyen a jelenlegi közel 5 millió tonna/éves szénmegkötő képesség. Hozzátette: a magánerdők telepítése szintén jelentős a felmelegedés elleni cselekvésben, hiszen a rendszerváltás óta 200 ezer hektár erdőterületet telepített a magánszektor, amely a hazai erdőállomány 10 százalékát jelenti, ám szénmegkötő kapacitásának nagysága tekintetében ez 25 százalékot jelent. Úgy vélte, ha ez a tendencia folytatódik, akkor az erdőtelepítések révén hihetetlen előrelépéseket lehet tenni a klímavédelem területén. A harmadik pillér Zambó Péter szerint a környezeti nevelés szempontja, a fiatalok erdőkkel kapcsolatos ismereteinek bővítése. Mint elmondta, 2010-2019 között 40 ezerről 90 ezerre nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik évente erdei iskolába látogattak, továbbá idén négyezer gyerek és ezer pedagógus vett részt az erdészeti vándortáborokban. Az államtitkár úgy vélte: ha ezen fiataloknak csak egy részét sikerült a környezetvédelem ügyének megnyerni, az már jelentős sikert jelent.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció – diákok fát ültetnek az Ipoly Erdő Zrt. területén, a Nógrád megyei Diósjenő közelében)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)