Pesti Srácok

Nagy István: Jövő tavasztól a fiatalok is bekapcsolódhatnak Magyarország eddigi legnagyobb fásítási programjába

Nagy István: Jövő tavasztól a fiatalok is bekapcsolódhatnak Magyarország eddigi legnagyobb fásítási programjába

A fiatalok körében széleskörű egyetértés van az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségességéről. Az ő energiájuk, tenni akarásuk adhat újabb lökést hazánk történetének legnagyobb fásítási programjának is – jelentette ki Nagy István egy szakújságíróknak tartott háttér-beszélgetésen. Az agrárminiszter hozzátette: "nekik, értük ültetjük a fákat, joguk van arra, hogy ott lehessenek az első kapavágásnál", ezért várhatóan jövő tavasztól a fiatalok is részt vehetnek az ország fásításában.

A fiatalok között konszenzus van a klímavédelem fontosságának kérdésében, és ez további lökést adhat a nagyszabású fásítási programnak is, amelynek keretében 5 százalékkal növekedhet hazánk erdőborítottsága – mondta Nagy István egy szakmai háttér-beszélgetésen, hozzátéve: a fiatalok tele vannak energiával és tenni akarással, amely újabb lökést adhat az országfásításnak, amelyben jövő tavasztól ők is részt vehetnek. Az agrárminiszter fontosnak nevezte, hogy a fiatalok lehetőséget kaphassanak saját jövőjük védelmére és bekapcsolódhassanak az országos munkába.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a természet védelme a generációk közös felelőssége, együtt kell dolgozniuk érte. Ugyanakkor megjegyezte: fontos, hogy a politikai játéktérből kikerüljön a klímavédelem kérdése.

PestiSracok facebook image

A magánerdők telepítésében nagy lehetőség van

Az agrárminiszter négy nagy területcsoportot nevezett meg, ahol a klímavédelmi cselekvések jelenleg is zajlanak: ezek a magánszektor, az állam, az önkormányzatok és a civil kezdeményezések. Mint kifejtette: mivel az állami erdők területe nem növelhető, ezért indították azt a nagyszabású támogatási programot, amely a magánerdők létesítését segíti elő, és amelyről korábban portálunk is részletesen beszámolt. Az állami lehetőségekre térve a barnamezős területek erdőtelepítési célú hasznosítását említette. Mint elmondta, jelenleg az alkalmas területek felmérése zajlik, de az már most látszik, hogy több tízezer hektárról van szó. Az önkormányzatok bevonása kapcsán a parkok és az útszéli területek fásítását nevezte meg fontos feladatként.

Aki fát ültet, gondol a jövőre

Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a beszélgetésen arról beszélt: úgy mondják, aki erdőt telepít, az gondol a jövőre. Hozzátette: aki ma erdőt telepít, kétszeresen kell gondolnia a jövőre, hiszen olyan fafajtákat kell ültetnie, amelyek képesek lesznek megbirkózni a felmelegedés kihívásaival; ezért is jelenthető ki, hogy paradigmaváltás előtt áll az ágazat. Az államtitkár három olyan pillérről beszélt, amely a szemléletváltást erősítheti. Elmondta: fontos, hogy a már meglévő 2 millió hektárnyi erdő fenntartásával és egészségének megóvásával tartható legyen a jelenlegi közel 5 millió tonna/éves szénmegkötő képesség. Hozzátette: a magánerdők telepítése szintén jelentős a felmelegedés elleni cselekvésben, hiszen a rendszerváltás óta 200 ezer hektár erdőterületet telepített a magánszektor, amely a hazai erdőállomány 10 százalékát jelenti, ám szénmegkötő kapacitásának nagysága tekintetében ez 25 százalékot jelent. Úgy vélte, ha ez a tendencia folytatódik, akkor az erdőtelepítések révén hihetetlen előrelépéseket lehet tenni a klímavédelem területén. A harmadik pillér Zambó Péter szerint a környezeti nevelés szempontja, a fiatalok erdőkkel kapcsolatos ismereteinek bővítése. Mint elmondta, 2010-2019 között 40 ezerről 90 ezerre nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik évente erdei iskolába látogattak, továbbá idén négyezer gyerek és ezer pedagógus vett részt az erdészeti vándortáborokban. Az államtitkár úgy vélte: ha ezen fiataloknak csak egy részét sikerült a környezetvédelem ügyének megnyerni, az már jelentős sikert jelent.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció – diákok fát ültetnek az Ipoly Erdő Zrt. területén, a Nógrád megyei Diósjenő közelében)

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.