Nagy István: Az ellenzék is elismerte az agrártárca eredményeit
A bizottsági meghallgatáson ismét azzal szembesült az ellenzék, hogy míg nagyon sokan a soraikból politikai tőkéjüket azzal igyekeznek kovácsolni, hogy ki tud minél fantasztikusabb, a valóságtól elrugaszkodó kijelentéseket tenni a természetvédelem kapcsán, addig mi csendben tettük a dolgunkat – hangsúlyozta portálunknak Nagy István, akit az Országgyűlés Fenntartható Fejlődési Bizottságának keddi ülése kapcsán kérdeztünk. Az agrárminiszter hozzátette: elindult például az országfásítási program, amelyhez hasonló méretű még nem volt Magyarországon, és amellyel például pontosan azokra a kérdésekre adnak választ, amelyeket az ellenzék számon kér a kormányon. Úgy fogalmazott: "annak örültem, hogy a bizottság a realitásokat vette alapul, nem generált meddő politikai vitákat, hanem egyszerűen elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket megteszünk az éghajlatváltozás ellen". Cikkünkben arra is kitértünk, milyen eredményeket tudott felmutatni az elmúlt évben a Nagy István vezette tárca.
Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődési Bizottságának keddi ülése szokatlanul nyugodt légkörben zajlott, legalábbis annak fényében, hogy különösen a választási kampányban milyen fontos témává vált a természetvédelem ügye és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Portálunk Nagy Istvánt az ülés után kérdezte a tárca által elért eredményekről, az ellenzéki politikusokkal és civil szervezetekkel való közös munka lehetőségéről, a jövőt illető elképzelésekről.
Parázs viták helyett elismerés
Mint elöljáróban felvetettük, a bizottsági meghallgatáson parázs vitára, kardcsörtetésre, érvek ütköztetésére számított volna az ember, különös tekintettel arra, hogy már a politikai kampány során is többször elhangzott a klímavészhelyzet, klímakatasztrófa kifejezés. Ehhez képest a meghallgatás nyugodt légkörben zajlott, az ellenzéki tagok hozzászólásaikban lényegében elismerték az Agrárminisztérium erőfeszítéseit, az elhangzottakba alapvetően nem kötöttek bele. Nagy István felvetésünkre reagálva elmondta: a meghallatáson az volt a célja, hogy ismertesse, milyen választ ad a tárca az éghajlatváltozás kihívásaira. Az erőfeszítések azt érzékeltetik, hogy a minisztérium és a kormány is felelősen kezeli a kérdést.
Mivel annak a felelősségnek a tudtában kell irányítanunk az agráriumot, hogy közvetve ez az ágazat van leginkább kitéve a környezetváltozási hatásoknak, döntéseinkben azt kell szem előtt tartanunk, miként tudunk napról-napra javtani a környezet állapotán
– hangsúlyozta a miniszter. Nagy István hozzátette: azzal a tudattal ült a bizottság elé, hogy amit egy év alatt meg lehetett tenni, azt természetesen megtette a tárca. Továbbá bemutatta azokat az utakat, amelyek mentén a jövőben haladni fognak.
Annak örültem, hogy a bizottság a realitásokat vette alapul, nem generált meddő politikai vitákat, hanem egyszerűen elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket megteszünk az éghajlatváltozás ellen
– jelentette ki Nagy István.
"A nagy hangzavarban csendben tettük a dolgunkat"
A miniszter úgy vélte, az ellenzéki képviselők ismét csak azzal szembesültek, hogy állításaik ellenére a minisztérium és a kormány számára is valóban fontosak a környezetvédelmi problémák.
Azzal szembesültek, hogy míg nagyon sokan az ellenzék soraiból politikai tőkéjüket azzal igyekeznek kovácsolni, hogy ki tud minél nagyobbat, rémisztőbbet mondani, hogy tudnak minél fantasztikusabb, a valóságtól elrugaszkodó kijelentéseket tenni, addig mi csendben tettük a dolgunkat
- hangsúlyozta. Mint kifejtette, elindult például az országfásítási program, amelyhez hasonló méretű még nem volt Magyarországon, és amellyel például pontosan azokra a kérdésekre adnak választ, amelyeket az ellenzék számonkér a kormányon. Az agrárminiszter hozzátette: arra kérte az ellenzéki pártok képviselőit, hogy dolgozzanak közösen abban a küzdelemben, amely az ország előtt áll.
Jöjjenek a fiatalok, jöjjenek a civil szervezetek, cselekedjünk együtt, hiszen a jövőért közösen vagyunk felelősek. Kevesebb politikai felhangot és több tettet szeretnék e téren látni
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy egy-egy ilyen meghallgatás, közös gondolkodás után sokkal nehezebb ellentétes, valótlan állításokkal tömegeket az utcára szólítani, mintha Magyarországnak nem is lenne klímapolitikája.
Fogódzkodjunk össze
Portálunk kitért arra, hogy nemcsak a politikai pártok képviselői és a parázs viták hiányoztak a meghallgatásról, de a civil szervezetek képviselői is távol maradtak a bizottsági ülésről, holott ezen a fórumon is lett volna lehetőségük elmondani a véleményüket. Nagy István felvetésünkre reagálva elöljáróban megköszönte a civil szervezeteknek azt a munkát, amellyel a társadalom figyelmét ráirányítják a klímaváltozás problémájára. Mint fogalmazott:
azt kérem tőlük, hogy törekedjünk az együttműködésre, erőinket próbáljuk meg összpontosítani, mert ezzel sokkal több eredmény érhető el, mintha folyton azt bizonygatnánk egymásról, hogy a másik munkája mit sem ér. Fogódzkodjunk össze ahelyett, hogy egymás cselekedeteit lekicsinyelnénk.
Néhány fontosabb pont a miniszter beszámolójából:
- A meghallgatáson Nagy István elöljáróban kiemelte: beiktatását követően egy zöldszemléletű minisztérium kialakítására tett ígéretet. Önálló államtitkárságot hozott létre a szakterületnek, ezen belül pedig önálló helyettes államtitkárság alakult mind a természetvédelem, mind a környezetvédelem területeinek. Mint hozzátette: ezeknek az államtitkárságoknak a segítségével a természet védelme iránti megnövekedett társadalmi igényt, érzékenységet napi szintű válaszok megfogalmazásával lesz képes kielégíteni a tárca.
- Fontos előrelépésnek nevezte a miniszter hazánk GMO-mentességét, tekintve, hogy az állat-, és növényfajták védelmét egy közös intézmény alá rendelték. Úgy vélte, óriási kincset jelentenek a felmelegedés elleni küzdelemben hazánk génbankjai, hiszen lehetőség nyílik az éghajlatváltozáshoz jól alkalmazkodó helyi növények nemesítésére, visszatelepítésére a génmódosított növények alkalmazása helyett.
- Nagy István kitért arra, hogy a kormány az Alaptörvényben rögzítette hazánk GMO-mentességét; az agrártárca ezen felül azon dolgozik, hogy a takarmányba se kerüljön génmódosított növényi származék. Mint megjegyezte, ebben a tekintetben a szójaellátás jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen 700-750 ezer tonna, zömében génmódosított szója érkezik Dél-Amerikából, míg a hazai szójaállomány csak a takarmányigény felét képes kielégíteni. Nagy István hozzátette: keresik az elternatív fehérjenövények takarmánycélú felhasználásának további lehetőségeit is. Úgy vélte, Magyarország GMO-mentessége nemcsak az élelemiszerbiztonság tekintetében fontos, de komoly versenyelőnyt is jelenthet.
- A tárcavezető elmondta: az elmúlt időszakban a Natura 2000-es programok keretében mintegy 38 milliárd forintot használtak fel a nemzeti parkok, amelynek eredményeként 100 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota. Hozzátette: az egyik legnagyobb sikere az elmúlt éveknek, hogy míg 2014-ben még csak 117 ezer hektárt, tavaly már 227 ezer hektárt tett ki az ökológiai gazdálkodás mértéke.
- A miniszter arról is beszélt, hogy bár Magyarországon jelenleg 2 millió hektárt tesznek ki a Natura 2000-es területek, a gazdák mégis béklyónak, korlátozónak tekintik, nincsenek tisztában a lehetőségekkel. Hangsúlyozta: olyan modellek kidolgozása zajlik, amelyek ösztönzik a Natura 2000 programokhoz való csatlakozást.
- A 2021-2026 közötti környezevédelmi programok kidolgozása kapcsán Nagy István első helyen említette a levegőterhelés csökkentését. Úgy vélte, az ellenőrzési rendszer hiányában a Fűts okosan! kampányhoz hasonló szemléletváltoztatást ösztönző programok jelenthetnek megoldást, úgy a lakossági lignithasználat, a háztartási hulladékkal történő tüzelés, mint az avarégetés tekintetében.
- Nagy István arról is beszélt, hogy mivel a tendenciák arra utalnak, hogy a lakosság egyre inkább a városok felé orientálódik, ember és természet egyre inkább elszakad, ezért különösen a gyerekek megfosztatnak azoktól az alapvető tapasztalatoktól, amelyeket a természeti környezetben, állatok közelében megszerezhetnének. Úgy vélte, az Iskolakert-fejlesztési program sikerességén is látszik, hogy a pedagógustársadalom is érzékeli ezeket a problémákat, ezért ezt a kezdeményezést a jövőben kiterjeszti majd a tárca.
- Az agrárminiszter külön kiemelte azt a nagyarányú országfásítási programot, amelynek keretében 5 százalékkal tervezik megnövelni hazánk erdőborítottságát, és amely kezdeményezésben a magánerdő-tulajdonosokra is számítanak. Hangsúlyozta: az agrártámogatások árszervezésétől azt várják, hogy a gazdáknak a silányabb minőségű területeken jobban megérje erdőket telepíetni. Hozzátette: a faültetési programot az önkormányzatok felé is kiterjesztik, de nagy lehetőségeket lát az útmenti fasorok telepítésében, ahogyan a barnamezős területek rekultivációjában is.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
