Pesti Srácok

Kinek védjük meg a világot, ha nem lesz, aki benne éljen? – A klímavédelmi akcióterv részleteit ismertette Nagy István

Kinek védjük meg a világot, ha nem lesz, aki benne éljen? – A klímavédelmi akcióterv részleteit ismertette Nagy István

"Ha nem vállalunk gyereket, akkor kiért is fogjuk védeni a környezetet? Kinek védjük meg a világot, ha végül nem lesz, aki benne éljen?" – fogalmazott portálunknak Nagy István csütörtöki sajtótájékoztatóját követően, ahol egyebek mellett bejelentette: a klímavédelmi akcióterv keretében minden születendő gyermek után tíz fát ültet el a kormány. Az agrárminiszter elmondta: klímavédelmi célokból az ország erdőborítottságát 2030-ra 27 százalékra növelik, valamint a méhészeti termékek értékesítése is szja-mentes lesz.

– jelentette be Nagy István csütörtöki sajtótájékoztatóján. A minisztérium intézkedéseinek főbb pontjai között felsorolta:

  • szja-mentes lesz a méhészeti termékek értékesítése;
  • az ország erdőborítottságát 2030-ra 27 százalékra növelik, amelyhez 250 ezer hektár területet kell erdőművelés alá vonni;
  • minden újszülött után 10 fát ültetnek, amely évi egymillió új fát jelent;
  • a klímavédelmi öntözés céljaira évi 17 milliárdot különítettek el.

PestiSracok facebook image

Kinek védjük meg a világot, ha nem lesz, aki benne éljen?

– nyilatkozta portálunk kérdésére Nagy István a klímavédelmi akciótervvel kapcsolatos sajtótájékoztatót követően. Az agrárminiszter kiemelte: az egész kezdeményezés akkor nyeri el tényleges értelmét, ha gyermekeinket és az értük és miattuk ültetett fákat együtt együtt neveljük óvjuk, gondozzuk. Portálunk fölvetette: a legújabb nyugati trendek szerint a párok azért nem vállalnak gyermeket, hogy ne hagyjanak akkora ökolábnyomot maguk után, viszont a gyermekek után ültetett tíz fa talán csökkenthetné az így gondolkodók szorongásait is. Nagy István szerint ez egy olyan eltévelyedett gondolat, amely ellen muszáj szót emelni.

– fogalmazott, hozzátéve: "Isten ellen való vétek a gondolat is, egy gyermek soha nem lehet semminek akadálya", hiszen véleménye szerint "egész életünk, az egész világunk arra épül, hogy lesznek gyermekeink, és hogyan tudjuk őket felelősséggel felnevelni".

Nagy István fontos célnak nevezte, hogy minél több gyermek és lehetőleg minél több alkalommal eljuthasson valamelyik erdei iskolába, ahol a természettel, a természetvédelmi szakemberekkel találkozhatnak. Úgy vélte, ez a családokat is ösztönözheti, hogy minél több időt töltsenek a természetben kirándulással. Az agrárminiszter kiemelte: az elmúlt időszak infrastrukturális beruházásai a nemzeti parkokban mind az odaérkezők kényelmét szolgálják. Úgy vélte, mára felzárkóztak a nemzeti parkok az emberek XXI. századi elvárásaihoz.

A társadalmi közmegvetés a legjobb fegyver a szemetelőkkel szemben

Az agrárminiszter elmondta: folyamatosan folynak az egyeztetések, hogy az illegális szemetelésen rajtakapott emberekkel szemben az erdészek, természetvédelmi őrök minél hathatósabban fel tudjanak lépni. Ugyanakkor úgy látta, a büntetési tételek növelésénél nagyobb hatékonysága lehet a társadalmi közmegvetés szerepének. Mint fogalmazott, nincs az a pénzbírság, amely elriasztaná az illegális szemetelőket, ezért társadalmi tudatformálás nélkül nem lehet eredményt elérni. Az agrárminiszter szerint egy mikroközösség tudja legjobban egymást fegyelmezni, csak ez az erő képes megállítani a hulladékkezelési problémát Magyarországon.

Szja-mentes lesz a méhészkedés

A méhészek támogatását a klímavédelmi intézkedések fontos alappillérének nevezte az agrárminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol bejelentette, hogy a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek személyijövedelemadó-mentességet élveznek majd. Megjegyezte azt is, hogy csütörtöktől ismét benyújtható a Méhészeti Nemzeti Programra a támogatási igény; az uniós és hazai támogatás keretösszege mintegy 1,8 milliárd forint.

– jegyezte meg.

Minden gyermek után tíz fát ültetnek

Az agrárminiszter arról is beszélt, hogy a fásítás három területen zajlik. Folytatódnak az állami erdőtelepítési programok, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) közösen dolgoznak az útfásítási program elindításán, a Honvédelmi Minisztériummal pedig a honvédelmi célra feleslegessé vált területek erdősítésén – sorolta. Nagy István elmondta: évente egymillió fát jelent, hogy a klímavédelmi akcióterven belül minden újszülött után 10 fát ültetnek. Az új erdőket főként Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyékben ültetik, de az is cél, hogy az erdők számára jó termőhelyet jelentő hegy- és dombvidéki megyékben is könnyebb legyen a telepítés, például Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Minőségi, hosszú távon is fenntartható faállományt kívánnak létrehozni, változatos összetételű fafajokból.

A miniszter kifejtette, hogy az erdősítést több eszközzel is segíti az agrártárca: folytatódnak a Vidékfejlesztési Programban (VP) megemelt egységárakkal futó erdőtelepítési jogcímen igényelhető támogatások, az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül is kiemelt figyelmet szentelnek az erdőtelepítéseknek, újranyitják az agrár-erdészeti rendszerek pályázati lehetőségét, támogatási módszert dolgoznak ki arra, hogy a gazdák a spontán erdősülő területeket erdővé alakítsák és erdő művelési ágba vonják, március 1-től pedig a Nemzeti Földügyi Központ keretein belül új erdőtervezési rendszert alakítanak ki.

Szereződik a klímavédelmi öntözés

A klímavédelmi célokat szolgálja az öntözésfejlesztés is; a kormány évente 17 milliárd forintot fordít az öntözött területek növelésére. Az öntözés olyan beruházás, amely akkor térül meg, ha minél többen vesznek benne részt. Erre az együttműködésre alkották meg az öntözési közösségeket, amelyeket kiemelten támogatják az öntözéses beruházások megvalósításában – hangsúlyozta a miniszter. Tavaly július 1-től működik a Nemzeti Földügyi Központban az öntözésfejlesztési főosztály, amelynek feladata a termelői vízkereslet megszervezésére. Emellett beruházásokat hajtanak végre a harmadlagos művek fejlesztése érdekében, a Vidékfejlesztési Program módosításával pedig támogatást nyújtanak az öntözési közösségeknek a beruházások tervezéséhez, illetve a meglévő művek üzemeltetéséhez – fűzte hozzá Nagy István.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.