Pesti Srácok

Fakivágási pánik az Ördögtoronynál – Az egyedül hazánkban honos pilisi len megmaradása indokolta a gyérítést

Fakivágási pánik az Ördögtoronynál – Az egyedül hazánkban honos pilisi len megmaradása indokolta a gyérítést

A feketefenyő-állomány gyérítése miatt jelentek meg aggódó posztok a Facebook közösségi portálon, több képet is közölve a fák kivágásáról. A helyi természetjárók, természetvédők megnyugtatása érdekében megkérdeztük a Pilisi Parkerdő Zrt.-t, mi is történt valójában az Ördögtorony környékén. Előrebocsátjuk: a terület védettségét meghatározó, csak Magyarországon, és csak ezen a területen növő pilisi len állományának védelme áll a középpontban. Az élőhely különleges természetvédelmi értékeit és az azok megőrzésére tett erőfeszítéseket elismerő „Európa Diploma” feltételrendszerének fenntartása érdekében a munkálatok szükségességét az Európa Tanács a tavalyi évben a területen járt ellenőre is megállapította.

Aggódó és értetlenségüket megfogalmazó bejegyzések jelentek meg a Facebook Pilisszentiván nevű helyi csoportjában az Ördögtorony-környéki feketefenyők kivágásával kapcsolatban. Mint az egyik bejegyzés írja:

A bejegyzést készítője meg is jegyzi: "biztos ezt is meg lehet magyarázni" – és jelen írásunkban pontosan erre teszünk kísérletet. Elöljáróban is fontos leszögezni: a terület azért őrizhette meg egyedülálló természeti szépségét, mert egyedi védettség alatt áll, a feketefenyők gyérítését pedig éppen ennek fenntartása indokolta.

PestiSracok facebook image
Kivágott feketefenyők. Forrás: facebook.com

Az Európa-diplomás területen nő a csak itt honos pilisi len

A Budai-hegységben fekvő Kis- és Nagy-Szénás hegyek felvételét a védett természeti területek közé már 1931-ben javasolta a hazai természetvédelem alapítójaként ismert Kaán Károly erdőmérnök. A védetté nyilvánítást a területen fennmaradt egyedi természeti értékek indokolták, közülük is kitűnt a világon egyedül itt nyíló pilisi len (Linum dolomiticum), ugyanakkor fontos, hogy a felnyíló erdőállományok és a zárt gyepek számos további bennszülött növényritkaságoknak jelentenek élőhelyet.

Pilisi len. Fotó: dunaipoly.hu

A területet 1994-ben nyilvánították erdőrezervátummá, majd 1995-ben elnyerte az Európa Tanács védnökségét biztosító Európa Diplomát. A Szénás-hegycsoporton található, különleges, nemzetközi hírű flórával és faunával rendelkező természetvédelmi terület fenntartása és gondozása érdekében a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és Pilisszentiván Önkormányzata 2016-ban kötött együttműködési megállapodást. Ennek révén nyílt lehetőség a területen található újabb élőhelyek helyreállítására, a terület őrzésére, továbbá az ismeretterjesztés, kutatás és finanszírozás fejlesztésére.

Az Európa Tanács küldöttje is előzetes ellenőrzést tartott

Fontos kitérni arra is, hogy még 2019 szeptemberében az Európa Tanács ellenőre is megtekintette az immáron 25 éve Európa Diplomás Területet. A bejárás célja az Európa Diplomához csatolt ajánlások teljesülésének ellenőrzése volt. A bejárásnak már ekkor részét képezte a Pilisi Parkerdő Pilisszentiván térségében folytatott erdőgazdálkodásának helyszíni bemutatása, a pilisi len élőhelyének megtekintése, az ott folyó kutatások és a feketefenyő-állományok szerkezetátalakításának ismertetése.

Az Európa Tanács ellenőre a terepen. Fotó: parkerdo.hu

Innentől lesz érthető a drasztikusnak tűnő feketefenyő-állománygyérítés, amelyet kérdésünkre meg is magyaráz a Pilisi Parkerdő Zrt., és amely a fentiek szerint az Európa Tanács ellenőrének előzetes tájékoztatása és beleegyezése mellett zajlott. A vélt erdőirtás központjában a már korábban említett, csak Magyarországon őshonos, fokozottan védett pilisi len fennmaradása, állományának biztosítása áll. Mint írják:

Kiemelték:

A közleményben egyébként tudatták: a beavatkozás mintegy ezer négyzetméternyi területet érintett, amelynek során az idegenhonos, a pilisi len további terjedését, illetve fennmaradását gátló feketefenyő-egyedeket távolították el kíméletes fakitermelési módszerrel, alpintechnikával. A 20 köbméter összmennyiségű kidöntött faanyag az eróziót megelőzendő, hordalékfogó funkciót betöltve a területen marad.

Összességében tehát bármennyire is drasztikusnak tűnik a fák kivágása, annak célja a területileg egyedülálló, a gyepes életközösségben előforduló ritka fajok, köztük a pilisi len fennmaradásának biztosítása volt. A klímaváltozás miatt problémát jelentő talajerózió miatt aggódók számára pedig a kivágott feketefenyőkből kialakított hordalékfogók adhatnak szakmai választ.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: wikipedia.org

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.