Pesti Srácok

Fakivágási pánik az Ördögtoronynál – Az egyedül hazánkban honos pilisi len megmaradása indokolta a gyérítést

Fakivágási pánik az Ördögtoronynál – Az egyedül hazánkban honos pilisi len megmaradása indokolta a gyérítést

A feketefenyő-állomány gyérítése miatt jelentek meg aggódó posztok a Facebook közösségi portálon, több képet is közölve a fák kivágásáról. A helyi természetjárók, természetvédők megnyugtatása érdekében megkérdeztük a Pilisi Parkerdő Zrt.-t, mi is történt valójában az Ördögtorony környékén. Előrebocsátjuk: a terület védettségét meghatározó, csak Magyarországon, és csak ezen a területen növő pilisi len állományának védelme áll a középpontban. Az élőhely különleges természetvédelmi értékeit és az azok megőrzésére tett erőfeszítéseket elismerő „Európa Diploma” feltételrendszerének fenntartása érdekében a munkálatok szükségességét az Európa Tanács a tavalyi évben a területen járt ellenőre is megállapította.

Aggódó és értetlenségüket megfogalmazó bejegyzések jelentek meg a Facebook Pilisszentiván nevű helyi csoportjában az Ördögtorony-környéki feketefenyők kivágásával kapcsolatban. Mint az egyik bejegyzés írja:

A bejegyzést készítője meg is jegyzi: "biztos ezt is meg lehet magyarázni" – és jelen írásunkban pontosan erre teszünk kísérletet. Elöljáróban is fontos leszögezni: a terület azért őrizhette meg egyedülálló természeti szépségét, mert egyedi védettség alatt áll, a feketefenyők gyérítését pedig éppen ennek fenntartása indokolta.

PestiSracok facebook image
Kivágott feketefenyők. Forrás: facebook.com

Az Európa-diplomás területen nő a csak itt honos pilisi len

A Budai-hegységben fekvő Kis- és Nagy-Szénás hegyek felvételét a védett természeti területek közé már 1931-ben javasolta a hazai természetvédelem alapítójaként ismert Kaán Károly erdőmérnök. A védetté nyilvánítást a területen fennmaradt egyedi természeti értékek indokolták, közülük is kitűnt a világon egyedül itt nyíló pilisi len (Linum dolomiticum), ugyanakkor fontos, hogy a felnyíló erdőállományok és a zárt gyepek számos további bennszülött növényritkaságoknak jelentenek élőhelyet.

Pilisi len. Fotó: dunaipoly.hu

A területet 1994-ben nyilvánították erdőrezervátummá, majd 1995-ben elnyerte az Európa Tanács védnökségét biztosító Európa Diplomát. A Szénás-hegycsoporton található, különleges, nemzetközi hírű flórával és faunával rendelkező természetvédelmi terület fenntartása és gondozása érdekében a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és Pilisszentiván Önkormányzata 2016-ban kötött együttműködési megállapodást. Ennek révén nyílt lehetőség a területen található újabb élőhelyek helyreállítására, a terület őrzésére, továbbá az ismeretterjesztés, kutatás és finanszírozás fejlesztésére.

Az Európa Tanács küldöttje is előzetes ellenőrzést tartott

Fontos kitérni arra is, hogy még 2019 szeptemberében az Európa Tanács ellenőre is megtekintette az immáron 25 éve Európa Diplomás Területet. A bejárás célja az Európa Diplomához csatolt ajánlások teljesülésének ellenőrzése volt. A bejárásnak már ekkor részét képezte a Pilisi Parkerdő Pilisszentiván térségében folytatott erdőgazdálkodásának helyszíni bemutatása, a pilisi len élőhelyének megtekintése, az ott folyó kutatások és a feketefenyő-állományok szerkezetátalakításának ismertetése.

Az Európa Tanács ellenőre a terepen. Fotó: parkerdo.hu

Innentől lesz érthető a drasztikusnak tűnő feketefenyő-állománygyérítés, amelyet kérdésünkre meg is magyaráz a Pilisi Parkerdő Zrt., és amely a fentiek szerint az Európa Tanács ellenőrének előzetes tájékoztatása és beleegyezése mellett zajlott. A vélt erdőirtás központjában a már korábban említett, csak Magyarországon őshonos, fokozottan védett pilisi len fennmaradása, állományának biztosítása áll. Mint írják:

Kiemelték:

A közleményben egyébként tudatták: a beavatkozás mintegy ezer négyzetméternyi területet érintett, amelynek során az idegenhonos, a pilisi len további terjedését, illetve fennmaradását gátló feketefenyő-egyedeket távolították el kíméletes fakitermelési módszerrel, alpintechnikával. A 20 köbméter összmennyiségű kidöntött faanyag az eróziót megelőzendő, hordalékfogó funkciót betöltve a területen marad.

Összességében tehát bármennyire is drasztikusnak tűnik a fák kivágása, annak célja a területileg egyedülálló, a gyepes életközösségben előforduló ritka fajok, köztük a pilisi len fennmaradásának biztosítása volt. A klímaváltozás miatt problémát jelentő talajerózió miatt aggódók számára pedig a kivágott feketefenyőkből kialakított hordalékfogók adhatnak szakmai választ.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: wikipedia.org

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)