A szélsőliberális 24.hu diadalittasan közölte a napokban, hogy ügyvédi közbenjárással sikerült megszerezniük az államkincstártól a Szeviép kártalanítási listát. Be is mutatták az öt oldalas dokumentumot, amely felsorolja azt a 128 jogi személyt és 32 magánvállalkozót, akik között 2 milliárd 720 millió forint kártalanítási összeget osztott szét az állam. Cikkükben mégsem a valós adatokat közlik, és durva csúsztatásokkal lázítanak immáron sokadik alkalommal a károsultak ellen, amiért azok túl merték élni, sőt esetenként nyereségesek mernek lenni azután, hogy a Szeviép nem fizette ki munkájukat. Eközben a csődbűncselekménnyel vádolt Szeviép vezérek, akiknek vagyona elméletileg bűnügyi zár alatt van, nem foglalkoztatja az ellenzéki sajtót. Őket senki sem kérdezni, miért működhetnek gond nélkül a családtagjaik nevén futtatott cégek, és működhet szabadon a milliárdos értékű szegedi Szeviép székház, és mégis miből és hogyan élik tovább villáikban luxuséletüket a milliárdok kimentésével vádolt nagyvállalkozók? Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan csúsztat, hazudik a balliberális média, hogy azzal a közvéleményt megfordítsa, a figyelmet a csalókról a károsultakra irányítsa, ellenük uszítson és a milliárdokat elbűvészkedő Szeviépet mentegesse.
A 2018-as állami kártalanítás óta folyamatosan tüzelik a magyar adófizetőket azzal, hogy a Szeviép károsultak valamiféle kivételezett helyzetben vannak és azért kaphatnak közpénzből kártalanítást, míg más ki nem fizetett vállalkozások tömegével mehettek csődbe. Két nagyon fontos alapinformációt felejtenek el ilyenkor közölni: az egyik, hogy a Szeviép volt az utolsó olyan cég, amelyik megtehette, hogy állami beruházások után felvette a pénzt, de az alvállalkozóit nem fizette ki. A Fidesz kormány 2015-ben módosította egy kormányrendelettel (322/2015.) a közbeszerzési törvényt. A jogszabály értelmében az állami beruházások kivitelezőit két lépcsőben fizetik ki. Először utalják át az alvállalkozói számlák ellenértékét, a fővállalkozót megillető szerződéses összeget csak azt követően kapja meg, hogy leigazolta az alvállalkozói kifizetését. Ezzel eleve elvették a lehetőségét annak, hogy a Szeviép-történet megismétlődjön…
Három milliárdnyi vagyont zároltak
A másik nüansznyi részlet, amiről megfeledkeznek a károsultak ellen uszítók, a közpénzből nyújtott kártalanítás, csak kölcsön, ha úgy vesszük. A csődbűncselekménnyel vádolt Szeviép-vezérek vagyona, vagy legalább is annak egy része (erre majd még kitérünk) vagyonzár alatt van. Információink szerint a zárolt vagyon értéke megközelíti a 3 milliárd forintot. A büntetőeljárás lezárultával a kormány ennek terhére leírhatja a kártalanításra fordított összeget, vagyis behajthatja a Szeviép helyett károsultaknak kifizetett összeget.
Egy évet elhazudtak
Szintén visszatérő elem a károsultakat támadó cikkeben, hogy valójában nem is a csődtől mentették meg őket, hanem kifejezetten jól prosperáló vállalkozások vehették fel a milliókat, tízmilliókat. A 24.hu legutóbbi cikkében például úgy fogalmaz, hogy “nagyobb részt jól menő cégek tehették zsebre az adófizetők pénzét”, vagyis szerintük az állami kártalanítási program politikai blöff volt, az alvállalkozók pedig, akiket a Szeviép nem fizetett ki, nem mentek tönkre. Ki is gyűjtötték a listában szereplő cégek mérlegadatait az Optenből, és abból megállapították, hogy 2009-ben a vállalkozások nemhogy veszteségesek nem voltak, de még nyereséget is el mertek könyvelni. Az alábbiakban be fogjuk mutatni, hogy ez kamu. Egyfelől, a tíz évvel későbbi kártalanításban azok a cégek, amelyek tönkrementek, becsődöltek, nem tudtak részt venni. Csakis azok, amelyek különböző eszközökkel, elbocsátásokkal, tartalék feléléssel, vagyontárgyaik értékesítésével túléltek. Amikor a 24.hu nyereséges mérlegadatokat, kivett osztalékokat lobogtat, azok mind 2009-es mérlegadatok, csakhogy a kifizetetlen számlák miatti veszteségek nem 2009-ben, hanem 2010-ben realizálódtak.
2010 után zuhant az árbevétel
A legalapvetőbb csúsztatás, az a 2009-es dátum, a Szeviép ugyanis 2010-ben jelentett fizetésképtelenséget és 2010. április 29-én került csődvédelem alá. A valós 2010-es mérlegadatok szerint már sokkal árnyaltabb a kép. Mindegyik kisebb családi vállalkozásnál – amelyek nem több nagy munkát vittek egyszerre – egyértelműen kimutatható az árbevétel zuhanás 2010-ről 2011-re. Többek mérlege mínuszba fordult a korábbi jelentős többletből, miközben az is nyomon követhető, hogy befektetett összegük, tartalékuk is óriásit esett. Ahol maradt nyereség, az is a korábbi évekhez képest töredék csak.
Dupla kártérítési összeget hazudtak
Nézzünk néhány konkrétumot. Barabás Jánost már régen kipécézték maguknak. A Kelet Földgép tulajdonos ügyvezetőjét a szegedi, közpénzből fenntartott médiában fotója alapján még körözték is, mint valami bűnözőt, hogy tud-e valaki valamit arról, ki lehet az a Barabás János, akit kártalanítottak. Kiemelik azt a 13 céget, amelyek a legnagyobb, 62,7 millió forintot kapták. Közülük is teljesen abszurd megjegyzésekkel veszik célba a február elején a PestiSrácok.hu-nak is megszólaló Barabás Jánost. Azt írják, Barabás 130 milliót kapott, mert nekünk lenyilatkozta. Csakhogy cikkünkben nem állítottunk ilyet. A 130 millió forint a cég kárigénye volt, amely a Szeviép által ki nem fizetett összeg, plusz a 10 év alatt felgyülemlett kamatok. Kárenyhítésként a Kelet Földgép Kft. 62,7 milliót kapott, ahogy az az államkincstári listán szerepel. És ez még nem minden. Barabás János több számláját is elküldte nekünk, amelyek dátuma is jól mutatja 2009 második felében végzett munkákról van szó, 2009 év végén, illetve 2010 év elején kiállított számlákról van szó, amelyekre 90 napos fizetési határidőt kért a Szeviép. Íme egy példa:
A cég mérlegadataiból is kiolvasható, hogy 2010-ben tehát akkor, amikor a Szeviép fizetésképtelenséget jelentett, harmadára esett vissza bevételük és a nyereségük is. A 2011-es évet alig élték túl…
Barabás János a Kelet Földgép Kft. ügyvezető tulajdonosa
Míg 2008-ban 414 milliós bevétel mellett 45 milliós nyereséget realizáltak, 2009-ben pedig 304 milliós bevétel mellett 11 milliós nyereséget, 2010-ben, ahol a kifizetetlen Szeviép számla jelentkezett, a bevételük 100 millióra esett vissza a nyereségük is 3,5 millió alá, 2011-ben pedig 3 millió alá. A következő években minimális növekedést mutattak. A Szeviép csőd előtti eredményt 2014-re sikerült elérniük, amit önerejükből folyamatosan állítottak növekvő pályára. A kártalanítási kevesebb mint 63 millió forintos összeg a 2018-as mérlegben jelent meg. Fontos kiemelni, hogy eközben minden évben befizették az adót a bevételeik után.
Az volt az első gondolatom, látva a cikket, hogy aki olvasni nem tud, az nem értem, miért fog tollat. Ha egyszer ott van a kezében az államkincstári kimutatás, hogy 62,7 milliót kaptunk, akkor miért írja a cikkében a dupláját? Én soha nem nyilatkoztam olyat, hogy 130 milliót kaptunk volna, az az összeg a kamatokkal a kárigényünk volt, aminek a felét kaptuk meg – mondta a PestiSrácok.hu-nak Barabás János.
Hozzátette, elképesztőnek tartja, hogy még neki kell magyarázkodnia, amiért túl merte élni, hogy nem fizették ki. Az, hogy miként, már nem számít. “Embereket küldtünk el, gépeket, földeket adtunk el, ennek az anyagi ellenértéke mind benne van ám abban a mérlegben, aminek a számaival dobálóznak” – folytatta a hajdúböszörményi vállalkozó. Megjegyezte, hogy kommunista tempónak, illetve liberális-kommunista firkálgatásnak tekinti azt a hadjáratot, amit vele és a károsultakkal szemben folytatnak. Szerinte a fő kérdés az, hogy mégis milyen célzattal.
Azon csodálkoznak, hogy mi élünk, mintha bűn lenne, hogy tíz év megfeszített munkájával növekedni merészelünk. Azt vizsgálja-e valaki, hogy a Szeviép, ami minket nem fizetett ki, ha egyszer csődbe ment, akkor hogyan élnek az egykori vezetői úgy, mintha mi sem történt volna? – tette fel a kérdést – Barabás János.
Csoda, hogy túlélték a Szeviép csődöt
Megnéztük az elektronikus adattárban a károsultak ellen lázító cikkben külön kiemelt többi céget is. Náluk ugyanazt láttuk, amiről Barabás János is beszélt. A Concretin Műgyanta Kft. például, akiket külön kiemelnek, mint olyan nyereséges céget, amelynek tagjai még az osztalékot is megszavazták maguknak, szinte csoda, hogy átvészelte a 2010-es évet. A balatonfűzfői családi vállalkozásnak 2009-ben valóban volt nyeresége, a mérleg szerinti eredmény akkor még csaknem 40 millió forintot mutat, amiből 6 millió forint tartalékot is félre tudtak tenni, a 2010-es gazdasági évet -77 millió forinttal zárták, úgy, hogy a “befektetett” és “forgó” eszközeik felét pénzzé tették.
Részlet a cég 2010-es eredmény beszámolójából
Pontosan ugyanez látszik a másik nyereséggel “megvádolt” építőipari cégnél, a Nemes Plusz Kft-nél is. Jelentős befektetett és forgóeszköz csökkenés mellett sikerült -40 milliós mérleggel zárniuk a 2010-es évet. Ennél a cégnél az e-beszámolókban egy mellékletet is találtunk, amely rögzíti, hogy a tárgyévben elkönyvelt 40 milliós veszteség miatt a saját tőke mínuszba fordult, ennek oka pedig a behajthatatlan Szeviép tartozás:
Részlet a cég 2010-es beszámolójából
Lejáratás minimális utánajárás nélkül
A fentiekből az látszik, hogy a balliberális médiában a csődöt éppenhogy túlélt Szeviép károsultakat támadó, lejárató cikkek úgy születnek, hogy a szerzők nemcsak olyan minimális alapinformációkkal nincsenek tisztában, hogy mikor volt a Szeviép csődje, de még a minimális szakmai utánajárást is megspórolják, ugyanis akár a nyilvánosan többször is megjelent vádirat, akár az Opten megmutatja a szegedi vízépítő cég csődje történetének állomásait, dátumait, azok ismeretében pedig a kifizetetlen alvállalkozók adott időszakra igaz, valós cégadatait. Ezen cikkek célja azonban nem ez, hanem valami egészen más.
Két kattintás az Optenben. Mi itt nem látunk 2009-es dátumot…
A több, mint ötszáz cégből kétszáz élte meg a kártalanítást
A Szeviép csődje összesen 513 vállalkozást érintett, amelyek az alvállalkozójukként nem lettek kifizetve. A kárenyhítést eleve azok tudták igényelni, akiknek sikerült túlélni valamilyen módon. Ez összesen nagyjából 200 cég. Közülük kaptak 160-an kárenyhítést, ők sem tejleskörűen lettek kártalanítva. A többiek a mai napig egy forintot nem láttak, még mindig futnak a pénzük után. Több, mint 300 cég kártalanítására esély sem volt az állami kártalanítási programban, ugyanis ők addigra tönkrementek.
Mindeközben a Szeviép-vezérek dőzsölnek…
Azért, hogy valaki a fenti vállalkozókat ki nem fizető, csődbűncselekményekkel vádolt Szeviép-vezérekkel is foglalkozzon – megnéztük, hogy élnek ma a börtönbüntetést kis híján megúszó nagyvállalkozók. B. Sándor és P. László több szintes luxusvilláját is megtaláltuk – az utóbbi előtt az egyedi rendszámmal ellátott fekete luxus Mercedesszel.
P. László házikója Szeged villanegyedében, ami előtt egy kis erdő is volt, míg a fák többségét ki nem vágták
B. Sándor villájának bejáratán annak a cégnek a neve is szerepel, amely a milliárdos értéket képviselő szegedi Szeviép-székház tulajdonosa. Az S.A. Invest Kft. ma is gond nélkül működik, B. felesége, gyerekei és P. László volt élettársa nevén. A Szeviépből egy összesen 40 cégből álló háló rajzolódik ki az Optenben. Csak B. Sándorhoz köthetően 30 cég. Ezek jelentős része, ahogy a bennük található több tíz, vagy akár százmilliós vagyon sincs bűnügyi zár alatt. Feltűnik a képben egy amerikai, egész pontosan delawere-i cég is, ami ugyebár indián államként az egyik közismert amerikai offshore település. De ez már egy másik történet.
B. Sándor családi otthona, és a család jól prosperáló cégének székhelye. Az ingatlan a feleség ügyvédi irodájának is helyet ad
Folytatjuk!
Vezető kép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Facebook
Twitter
YouTube
RSS