Pesti Srácok

Szijjártó Péter: magyar-román együttműködés indul a paksi és a cernavodai atomerőmű üzemidő-hosszabbítása terén

Szijjártó Péter: magyar-román együttműködés indul a paksi és a cernavodai atomerőmű üzemidő-hosszabbítása terén
Fotó: KKM

Magyarország és Románia szakmai-politikai együttműködést indít a paksi és a cernavodai atomerőmű üzemidő-meghosszabbításának tekintetében, hogy a folyamatot a lehető leggyorsabban végigvihessék - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.

Szijjártó Péter arról számolt be a romániai tárgyalásait követően, hogy a szomszéd ország mára minden kétséget kizáróan hazánk stratégiai partnerévé vált, és nagymértékben hozzájárul az energiaellátásunk biztonságának szavatolásához.

Szijjártó Péter Bogdan Ivan román energiaügyi miniszterrel.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bogdan Ivan román energiaügyi miniszterrel Bukarestben.
Fotó: Szijjártó Péter/Facebook

A miniszter kiemelte:

Kifejezetten józan észre alapuló együttműködés van köztünk az energiaellátás terén. Mindkét ország használ nukleáris energiát, tagjai vagyunk az európai nukleáris koalíciónak, és szembeszállunk azokkal az ideológiai támadásokkal, amelyeket Brüsszelből indítanak a nukleáris energia ellen.

A tárcavezető egyben rámutatott arra, hogy Magyarországon a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának legfőbb garanciája a paksi atomerőmű működése, ezért döntés született a blokkok üzemidejének meghosszabbításáról, s a közelmúltban Románia is hasonló intézkedésről határozott. Szijjártó ezzel kapcsolatban közölte: abban állapodtak meg, hogy a cernavodai és a paksi atomerőmű üzemidő-meghosszabbítása tekintetében szakmai és politikai együttműködést indítanak annak érdekében, hogy szakmailag a lehető leggyorsabban végigvigyék ezt a folyamatot, és hogy Brüsszelből se tudjanak ellenkezni ezzel szemben.

A miniszter hangsúlyozta, hogy mindkét országnak érdeke az atomenergia részarányának növelése, ugyanis ekként tudnak otthon előállított, megbízható, olcsó energiaforrást biztosítani maguk számára.

Szijjártó: a rezsicsökkentést nukleáris energiával lehet megvédeni

A tárcavezető kifejtette, hogy "a rezsicsökkentést nukleáris energiával lehet megvédeni, mert ez az, amit magunk állítunk elő, olcsón tudunk előállítani és biztosan elő tudunk állítani. Ezért minél nagyobb nukleáris kapacitások vannak az országban, annál inkább meg tudjuk védeni a rezsicsökkentés eredményeit". Majd közölte:

Ezért a meglévő paksi atomerőmű blokkjainak üzemidejét meghosszabbítjuk, s a románok is ezt teszik a saját erőművükkel, így együttműködünk annak érdekében, hogy mindketten sikeresek tudjunk lenni".

 

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.