Bár lehet, hogy fog okozni néhány kellemetlen pillanatot Dacian Cioloșnak Brüsszelben, de bocsánatot sem kell kérnie az Európai Unió közömbössége miatt azért, mert korábban több szélsőjobboldali szervezetben is aktívan részt vett – tudta meg portálunk Illyés Gergelytől, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársától, akit a volt román kormányfő politikai előéletéről faggattunk. Mint a riportban elmondta, az új liberális csoportosulás vezetőjét, Verhofstadt utódját, Románia feltörekvő politikuscsillagát Brüsszelben nem fogják a liberálisok félreállítani kisebbségi ügyek miatt. Illyés Gergely arról is beszélt, hogy Európában a legnagyobb titkosszolgálati hálózatot Románia működteti: óriási költségvetés fölött rendelkeznek, beleszólnak a napi politikába, törvényalkotásba, gazdasági életbe. És nagyon is elképzelhető, hogy Cioloșt is ők indították el a politikai pályán, amelyhez jó ajánlólevél volt a szélsőséges csoportokban való tevékenykedés.
Nemrégiben a Gazeta de Cluj robbantotta ki a botrányt, amely szerint Dacian Cioloș egykori miniszterelnök, aki jelenleg az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) liberális csoportosulásnak a vezetője, a ’90-es években bizony még aktívan részt vett a hírhedten magyargyűlölő Vatra Românească elnevezésű szervezet munkájában. A portál bizonyítékokkal is igazolta továbbá, hogy Cioloș, az 1990. márciusi magyarellenes progromkísérlet, a Fekete Március kirobbantásában kulcsszerepet játszó Junimea Vatra Românească ifjúsági szervezetében egészen az elnökhelyettesi tisztségig vitte, majd a magyargyűlölő Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester pártjában is aktívkodott, sőt, a városházán is dolgozott. Az már csak hab a tortán, hogy a romlott előéletű szélsőségessel manapság a Momentum Mozgalom EP-képviselője, Cseh Katalin már boldogan fotózkodik Brüsszelben.
Cseh Katalin boldog, hogy egy ilyen nagy ember mellé állhatott. Fotó: origo.hu
Cioloș magyarellenességére, politikai működésére számtalan példát adott már; az RMDSZ például őt okolja azért, hogy a csíksomlyói búcsú nem kerülhetett fel az UNESCO világörökségi listájára. Cioloș volt az is, aki 2016 decemberében leváltotta Marossy Zoltánt a Temes megyei alprefektusi tisztségéből, mivel Marossy egy temesvári hírportálnak adott interjúban az autonómia szükségességéről beszélt. 2018 decemberében pedig elsőként támadta meg az RMDSZ azon határozatát, amely törvényben garantálta volna az 1918-as Gyulafehérvári Határozatba foglalt kisebbségi jogokat. Cioloș szélsőséges nézeteivel, politikai működésével kapcsolatban Illyés Gergelyt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársát kérdeztük.
Dacian Cioloș 2010 és 2014 között az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosi tisztségét töltötte be, majd 2015 novembere és 2017 januárja között Románia technokrata miniszterelnöke volt. Jelenleg a Renew Europe liberális csoportot vezeti az EP-ben.
Illyés Gergely. Fotó: eurocom.wordpress.com
A Wikipédia valahogy nem ír arról, hogy Cioloș politikai pályafutásának kezdetén a szélsőséges Vatra Românească nevű szervezetben próbálgatta a szárnyait. Tudatos ennek az elhallgatása?
A kolozsvári napilapban megjelent tényfeltáró cikk nyomán elsősorban nem azért robbant ki a botrány, mert Cioloș a ’90-es évek első felében egy aktívan magyarellenes szervezetnek volt ifjúsági vezetője, hanem azért, mert beigazolódni látszódtak azok a feltételezések, hogy Cioloș a román titkosszolgálatok egyik alkotása: ők támogatták végig a politikai pályafutása során, ahogyan jelenleg is ők mozgatják. Ezt természetesen Cioloș tagadja. Azt is látni kell, hogy a mai román politikai elit jelentős része a ’90-es években tagja volt valamilyen magyarellenes szervezetnek; a román politikai elit szinte teljes egészére elmondható az, hogy nem idegenek tőlük a magyarellenes gondolatok. Ha megnézzük csak a mostani, különben baloldali kormánypárt tagjait, a PSD vezetői között ülnek olyanok is, akik ezelőtt 10 évvel még a szélsőségesen magyarellenes Nagy-Románia Pártnak voltak a tagja. A Nemzeti Liberális Párt listavezetője, Rareș Bogdan egy televíziós műsorvezető, aki abból űz sportot, hogy hetente, nagy nézettség mellett, uszító hangnemben, szélsőséges szavakat használva ostorozza a magyarokat, Magyarországot.
Mi köze van Cioloșnak a román titkosszolgálatokhoz?
A ’90-es évek elején a volt kommunista titkosrendőrség, a Securitate az embereit szélsőséges szervezetekbe mentette át; a rendszerváltás előtti és utáni titkosszolgálatok között továbbra is nagy az átfedés. Az első román pártok – és különösen a Vatra Românească magyarellenes szerveződés – vastagon volt köthető a titkosszolgálatokhoz; rendőrgyerekeket, titkosszolgálati emberek gyerekeit gyűjtötték maguk közé. Cioloș édesapja is rendőr volt, a nagybátyja pedig már akkor is titkosszolgálati tiszt volt. A titkosszolgálatok óriási költségvetés fölött rendelkeznek, beleszólnak a napi politikába, törvényalkotásba, gazdasági életbe. Ilyen körülmények között nagyon is elképzelhető, hogy Cioloșt is ők indíthatták el a politikai pályán. Az, hogy magyarellenes szervezetnek is volt tagja, az csak egy lépcső lehetett a politikai pályafutásában; a titkosszolgálatok körében a magyarellenesség szinte alapfeltétel. A láthatatlan hálózat egyengethette Cioloș politikai pályafutását, viszont az is tény, hogy más román politikusokkal ellentétben az elmúlt 30 évben Cioloștól magyarellenes kijelentést nem nagyon lehetett olvasni, míg a mostani román portok vezetőtől egyre gyakrabban.
Cioloș mivel védekezik a szélsőségesség vádjával szemben?
Nem ismeri el, hogy valaha szélsőséges lett volna, sőt, azt hangoztatja, hogy egy magyar többségű faluban nőtt fel, az egyik nagyapja magyar katona is volt, és gagyog is magyar nyelven, és hogy mindezek miatt tőle távol áll a magyarellenesség. Azt állítja, egyetemistaként csak történelmi témájú rendezvények szervezésében vett részt; úgy beszél erről, mint egy diákszakkörről.
Verhofstadt és Cioloș, a liberálisok két vezéralakja egyeztet Donald Tuskkal. Fotó: MTI
Sorban dőlnek ki a csontvázak a nacionalista és szélsőséges román politikusok szekrényéből, mégis következmények nélkül vehetnek részt az Európai Parlament munkájában. Miért nincs következménye ezeknek a kijelentéseknek?
A román politikai elit hozzáállása a kisebbségi magyarokhoz egy fősodorbeli hozzáállása a románoknak, de ameddig bizonyos határok mögött marad, az EU nem fog lépni.
Egy liberális pártszövetségtől, melynek Cioloș a vezetője lett, pont elvárható lenne, hogy kiálljon a kisebbségek mellett…
Az unió felfogása szerint Cioloș kiáll a kisebbségek mellett. Az EU egyéni jogokat vizsgál, miközben az őshonos kisebbségek kollektív jogainak vonatkozásában vannak a legnagyobb problémák. Az európai döntéshozók a tapasztalatok szerint csak egyetlen szóra érzékenyek: a diszkriminációra. A diszkrimináció fogalmába pedig nehezen lehet beleerőltetni a kommunisták által elvett, majd visszaadott, végül ismét államosított ingatlanvagyon esetét, vagy a kisebbségi érdekképviseletek visszaszorítását. Ez nem is érdekli az uniót: nem is fogják fel, hogy mi a probléma.
Akkor Cioloșt semmi nem kényszeríti, hogy bocsánatot kérjen?
Semmi. Bár lehet, hogy fog okozni néhány kellemetlen pillanatot Cioloșnak Brüsszelben, hogy 30 éve egy szélsőséges szervezet tagja volt, de összességében nem fogják az új liberális pártcsalád vezetőjét és feltörekvő csillagát emiatt félreállítani. Sőt, úgy vélem, Cioloșnak komoly, hosszútávú tervei vannak a román politikai életben is. Az európai megítélése rendkívül pozitív: volt uniós biztos, Jean-Claude Junckernek mezőgazdasági tanácsadója volt, Franciaországban – egyesek szerint román titkosszolgálati segítséggel – nagyon jó egyetemeket végzett. Olyan arca Európában a román elitnek, akit nyomni fognak előre. Egy ilyen ügy kevés ahhoz, hogy megtörje politikai pályafutását.
Ha Romániában ennyire egyértelmű a titkosszolgálati befolyás, miért nem hallani erről többet?
Teljesen nyilvános dolog, hogy Romániában csak az elhárításnak 12 ezer belügyi alkalmazottja van: ez a szám nagyobb, mint a német, a francia, vagy a spanyol titkosszolgálatok állománya. GDP-arányosan a román titkosszolgálatok finanszírozása magasabb, mint az Egyesült Államokénak. Van hét vagy nyolc titkosszolgálat – azt sem lehet pontosan tudni, hogy mennyi -, a társadalom teljes területét behálózzák, mindenhová be vannak épülve, nemcsak politikai pártokba, hanem a gazdasági életbe is. Céghálózattal rendelkeznek, ott vannak a médiában, újságírókat befolyásolnak, cikkeket iratnak, és akkor még nem is beszéltünk az igazságszolgáltatásról, például az ügyészekkel való összefonódásokról. Európában nincs még egy ország, ahol nem az állam ellenőrzi a titkosszolgálatokat, hanem önálló hatalmi ágként alakíthatják a politikát és a gazdaságot. Ez nyílt titok, amiről beszélnek is a politikusok és az újságírók.
Cameron ellenőrzi Cioloșt. Fotó: MTI
Ha az egykori kommunista titkoszszolgálatok máig őrzik hatalmukat, akkor milyen értelemben lehet rendszerváltásról beszélni?
Valóban elég érdekesen ment végbe a román rendszerváltás. Magyarországra is igaz, hogy a ’80-as évek elitje ma is nagyon jól érzi magát, köszönik szépen. Romániában viszont teljesen lineáris volt az átmenet; emiatt sincs olyan politikai vezető, aki élesen szembehelyezkedne a titkosszolgálatokkal vagy a túlhatalmukkal. Volt olyan kiugrott titkosszolga, aki egy parlamenti bizottság előtt állította eskü alatt, hogy az összes parlamenti pártba magas szinten vannak beépülve. Erről valószínűleg a megfelelő helyen tudnak Európában is, de úgy vannak vele, hogy ez így alakult ki a ’90-es években, nincs értelme megbolygatni.
Sőt, a külföldi sajtóban Bezzegromániában kitűnően működik a demokrácia, a fékek és ellensúlyok rendszere, ellentétben például Magyarországgal…
Az egész román politikai elit, a román diplomácia az elmúlt 150 évben arra épült, hogy folyamatosan nagyon pozitív képet sugározzanak magukról Nyugat felé. Az ország területének úgymond növelését is úgy érték el, hogy folyamatosan helyezkedtek, jó kapcsolatokat ápoltak a nagyhatalmakkal. Most is ez a helyzet: leghangosabb képviselői az euroatlanti szövetségnek, sokszor oroszellenesebbek az amerikaiaknál, ezt a vonalat a szolgálatok nagyon erősen tartják. Az amerikai és a román diplomácia és szakszolgálatok nagyon szorosan együttműködnek, a jelenlegi washingtoni román nagykövet a titkosszolgálat volt igazgatója korábban. Azt a képet sulykolják, hogy Románia tartja fenn a régióban a stabilitást. Nagyon sikeres narratíva, hogy ha ez a kisebbségek jelentéktelen problémái miatt megbomlana, az káros lenne a régiónak és az euroatlanti szövetségeknek is.
Oroszországgal ellentétben közel sem olyan jó a viszonyuk…
Az orosz-román kétoldalú kapcsolatok hosszú évek óta nagyon rosszak. Ennek részben történelmi gyökerei vannak, különösen Moldova miatt, emellett folyamatos az Amerikának szóló jelzés, hogy Románia a leghűségesebb szövetséges. A román politikai életben jelenleg nincs is oroszbarát politikus, vagy aki legalább semleges lenne. De volt olyan közvélemény-kutatás a közelmúltban, hogy a románok az ország legnagyobb ellenségének Oroszországot tartják. A második helyen természetesen Magyarország áll.
Vezető kép: facebook.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS