Pesti Srácok

Íme, a „nem létező” Soros-hálózat: 226 EP-képviselőt tart a markában a spekuláns

Íme, a „nem létező” Soros-hálózat: 226 EP-képviselőt tart a markában a spekuláns

A Magyarországot CEU-ügyben kritizáló Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő is rajta van a Soros Györgyhöz kötődő European Policy Institute azon listáján, amely a „megbízható szövetségeseket” veszi sorba – írta a Nézőpontok.hu. Az Open Society Foundations belső adatbázisából kiszivárgott kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel Soros embereként, vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több „megbízható szövetségese” van a brüsszeli parlamentben, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció összlétszáma. Épp ezért nem meglepő azon Soros-bérenc politikusok megnyilatkozása, akik a CEU-ügyben a magyar kormányt ekézik, vagy épp a Fidesz kizárását követelik az Európai Néppártból.

A DC Leaks nevű szivárogtató portál 2016 augusztusában publikálta az Open Society Foundations (OSF) belső adatbázisából származó mintegy 2500 dokumentumot. A „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel, vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több „megbízható szövetségese” van a brüsszeli parlamentben, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció összlétszáma (215 fő). A listán olyan befolyásos nevek köszönnek vissza, mint

  • Martin Schulz, az Európai Parlament volt elnöke
  • Olli Rehn, egykori gazdasági és pénzügyi biztos
  • Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció vezetője
  • Alexander Lambsdorff, az EP alelnöke
  • illetve Elmar Brok, Guy Verhofstadt, Sophie in't Veld és Ulrike Lunacek.

Több jobboldali politikusról – például a CEU-ügyben megszólaló, a magyar kormányt és Orbán Viktort erősen kritizáló luxemburgi Frank Engelről – megjegyzik, hogy adott esetben készek szembe fordulni saját pártcsaládjukkal. A kézikönyvszerű kiadvány bevezetője megjegyzi, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványnak „tartós és bizalomra épülő” kapcsolatokat kell kiépítenie a 11 bizottságban és 26 delegációban helyet foglaló, „bizonyítottan vagy valószínűsíthetően” Open Society-szövetséges politikusokkal. Minő véletlen, hogy éppen a listán szereplő képviselők közül estek neki a magyar kormánynak a Soros alapította Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében. Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője ennek kapcsán felhívta a figyelmet:

PestiSracok facebook image

Forrás: Nézőpontok.hu; Origo.hu. Vezető kép: yournewswire.com

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.