Pesti Srácok

Ingyenesen hozzáférhető a Himnusz hangzó- és kottaanyaga

Ingyenesen hozzáférhető a Himnusz hangzó- és kottaanyaga

Ingyenesen, bárki által hozzáférhetővé vált a Himnusz hangzó- és kottaanyaga annak alkalmából, hogy Kölcsey Ferenc költeménye, amelyet később Erkel Ferenc zenésített meg, 200 éve született. Somogyvári Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Erkel Ferenc szépunokája, Tóth László, az Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke és Batta András Széchenyi- és Erkel-díjas zenetörténész, a Zeneakadémia korábbi rektora az alkalomból felhívást tett közzé, amelynek lényege, hogy a Himnusz oldalán (magyarhimnusz.hu) elérhető hangzó- és kottaanyag segítségével mindazon szervezetek, intézmények, állami- és önkormányzati szervek, magyar külképviseletek, sportszövetségek, amelyeknek feladata az autentikus magyar Himnusz megszólaltatása, eredeti formájában tegyék elérhetővé platformjaikon Erkel művét - közölte Somogyvári Ákos, az aláírók egyike az MTI-vel.

Mint fogalmaztak, a magyar Himnusz története keletkezése óta folyamatosan íródik, viszont a hozzá fűződő érzelmi viszonyulás nem változik.

- olvasható a felhívásban. A dokumentum kitér arra, hogy a művet Dohnányi Ernő hangszerelte át, ezzel egyben meg is változtatta Erkel zenéjének karakterét, sőt eltávolodott Kölcsey himnikus magányától is.

PestiSracok facebook image

A felhívás megfogalmazói felhívták a figyelmet arra, hogy ebben a szellemben hangzott el az utóbbi húsz évben többször hangversenyen és hangfelvételen Erkel Hymnusza. 2013-ban a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésére elkészült a nemzetközi versenysport időkeretében is helytálló, ugyanakkor autentikus zenekari változat a MÁV Szimfonikus Zenekarral, majd 2020-ban a mindenki számára énekelhető Himnusz felvétele a Budapesti Filharmóniai Társaság és a Magyar Állami Operaház Énekkarának előadásában.

A Himnusz komponistája: ERKEL FERENC 1810. november 7-én született Gyulán, muzsikus családba. Édesanyja Ruttkay Klára (1790–1865), édesapja, ifj. Erkel József (1787–1855) tanító és egyházi karnagy a többnemzetiségű, alföldi kisvárosban. Diákéveit Németgyula és Magyargyula után Nagyváradon kezdte el, majd Pozsonyban folytatta, ahol zenei nevelését Klein Henrik, a kor kiváló muzsikusa végezte. Ebben az időben írta meg első, cím szerint is ismert művét, a Litániát. A gimnázium befejezését követően Csáky Kálmán gróf zongoratanári állást ajánlott neki. Kolozsvári tartózkodása idején ismerkedett meg Ruzitska Györggyel, Brassai Sámuellel, és barátságot kötött Heinisch Józseffel.

- áll a szövegben.

A mű hangzó- és kottaanyaga most minőségi, jogtiszta formában érhető el és tölthető le a https://www.magyarhimnusz.hu-ról. A felhívást mások mellett a Magyar Olimpiai Bizottsághoz és a Magyar Művészeti Akadémiához is eljuttatták.

Forrás: MTI és magyarhimnusz.hu

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)