Pesti Srácok

Iohannis reméli, hogy Magyarországnak is jut majd a román gázból

Iohannis reméli, hogy Magyarországnak is jut majd a román gázból

Románia és Magyarország között nyitott, átlátható, pragmatikus együttműködésre van szükség, amely a kölcsönös bizalmon alapul – mondta Klaus Iohannis román államfő Novák Katalin köztársasági elnökkel közös sajtótájékoztatóján, szerdán, a Sándor-palotában.

A politikus fontosnak nevezte, hogy "pozitív dinamikája" legyen a két ország kapcsolatának, és tartalommal töltsék meg a stratégiai partnerséget. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette a szerdai találkozót. Mint mondta, Novák Katalinnal nyitott beszélgetést folytattak, amely hozzájárul a két ország kapcsolatának jelentős javításához. Klaus Iohannis úgy fogalmazott:

A román államfő elmondta: a találkozón beszéltek a nemzeti kisebbségek jogairól, és egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók hozzájárulnak a hidak építéséhez az anyaország és az állampolgárság szerinti ország között. Szót ejtettek a gazdasági és szektoriális együttműködés fejlesztéséről, infrastrukturális fejlesztésekről, valamint az energetikai biztonságról is – folytatta. Azt mondta, nyitottak arra, hogy támogassák a romániai magyar befektetéseket az ország egész területén, egyúttal bátorítják a román cégeket is arra, hogy fektessenek be Magyarországon. Hozzátette: nagyon jó együttműködési lehetőségek vannak a gazdaságban, amelyeket fontos kihasználni.

PestiSracok facebook image

Az Európai Unió bővítésével kapcsolatban Klaus Iohannis kiemelte: erősebb, ellenállóbb Európai Unióra van szükség, amely képes közös megoldásokkal válaszolni az összetett nemzetközi helyzet kihívásaira. Románia schengeni csatlakozása szavai szerint "egyértelmű nyeremény" lenne az uniónak, mivel biztonságosabbá és erősebbé tenné. Magyarország "korrekt és határozott partner" ebben a kérdésben – mondta –, hiszen a kezdetektől támogatja Románia schengeni tagságát.

Az orosz agresszióval összefüggésben a román államfő rögzítette: Románia "mindaddig folytatja Ukrajna támogatását, amíg arra szükség van"; ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott előző napi, bukaresti találkozójukon is megerősítették.

– hangsúlyozta, megjegyezve: Románia humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának. Hozzátette: az ukrán gabona zavartalan szállításáért, így a globális élelmiszerválság elkerüléséért Románia erőfeszítéseket tesz a tranzitkapacitások növeléséért is. Kérdésre válaszolva Klaus Iohannis közölte: első pillanattól elítéli az Izrael elleni nagyszabású terrortámadást.

– hangsúlyozta, majd úgy folytatta: Románia Izrael mellett áll és kész segíteni, ha ezt kérik. Véleménye szerint a háború nemcsak a Közel-Keleten, hanem globálisan is "nagyon sok kapcsolatot meg fog változtatni". A politikus megjegyezte továbbá, hogy az Izrael elleni támadás "egyértelműen Oroszországot támogatja" az orosz–ukrán konfliktusban. A román–magyar energetikai együttműködésekre vonatkozó kérdésre Klaus Iohannis kifejtette: fontos az elmozdulás a zöld gazdaság felé, de addig is, amíg megvalósul a teljes áttérés a megújuló energiaforrásokra, a gazdaságnak "túlélnie, fejlődnie, növekednie kell".

– mondta. Beszélt arról is, hogy Románia nemrégiben jelentős földgázforrásokat talált fekete-tengeri partja mentén.

– magyarázta Klaus Iohannis, aki a találkozón kifejezte részvétét Sólyom László egykori magyar államfő halála miatt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.