Pesti Srácok

Irodalmi díjat kapott Karikó Katalin

Irodalmi díjat kapott Karikó Katalin

Idén új formában tért vissza a Libri Irodalmi Díj, amelyet tizenkét kategóriában osztottak ki, kizárólag a tavalyi eladási példányszámok, azaz a közönség körében való népszerűség alapján. Az elismerést mások mellett Karikó Katalin, Visky András, Orvos-Tóth Noémi és portálunk korábbi újságírója, Mező Gábor kapta; a gyerekirodalmi életműdíjas Marék Veronika lett.

– indokolta meg az átadón Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója, miért döntöttek a megújítás mellett. Hozzátette: az idei, Együtt olvasunk jelmondat sem véletlen. Azt szeretnék, ha a könyveken keresztül valódi közösségek kialakulását segíthetnék, éppen ezért annyira fontos, hogy az idén visszatért Libri irodalmi díj odaítélésében a korábbiaknál – amikor is ötfős zsűri döntött egy szakmai bizottság előválogatta tíz kötetből – jóval hangsúlyosabb szerepet kaptak az olvasók.

Az eladott példányszámok alapján a 2023-as év közönségkedvence Frei Tamás Puccs Moszkvában című regénye lett, az év szépirodalmi műveként Náray Tamás Barbara – A végzet című regényét ismerték el. Díjazták 2023 a határainkon túl legnépszerűbb könyvét és a tavalyi év legjobb tényirodalmi kötetét is; előbbi elismerésben Visky András Kitelepítés című regénye, utóbbiban Karikó Katalin Áttörések című életrajzi műve részesült. Az év történelmi tényirodalmi könyvei között Mező Gábor A kultúra megszállása című kötetét szerették a legjobban az olvasók, míg a számok alapján az elmúlt másfél évtized legsikeresebb könyve Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című bestsellere volt. A legolvasottabb debüt író díját Iglódi Csaba vehette át a harminc éven át készült Dreher-szimfónia regényéért, és Libri irodalmi emlékdíjat kapott Szőcs Géza. 2023 legnagyobb példányszámban eladott üzleti tematikájú könyveként Walter Isaacson Elon Musk-életrajzát nevezték meg.

PestiSracok facebook image

Forrás/Fotó: Mandiner

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.