A román nacionalisták nem örültek a jogerős bírósági döntésnek, amely kimondta Csíkszentmárton tulajdonjogát az úzvölgyi katonatemető fölött. A hírre reagálva a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista egyesület vezetője máris bejelentette: október 25-én bevonulnak az emlékhelyre – írta meg a Főtér.ro. Emlékezetes, a PestiSrácok.hu stábja a helyszínen forgatott, az ott készült drámai videós anyagunkat azonban a Youtube törölte csatornánkról.
A Nemzet Útja nevű román nacionalista szervezet október 25-én az előzőnél is nagyobb létszámú jelenlétet ígér. Mihai Tîrnoveanu szerdai Facebook-bejegyzésében azt írja, a bírósági döntéstől függetlenül ők továbbra is megemlékezéseket fognak szervezni az úzvölgyi temetőben, amelyeken
ezentúl még nagyobb létszámban kell jelen lenni, hogy az egész világ megértse: Hargita megye román föld!
Mint ismert, az elnéptelenedett Úzvölgye Kézdivásárhely közelében, még Hargita megyében, tehát a Székelyföldön található, de a román hatóságok fondorlatos módon a szomszédos Bákó megyei Dormánfalvának adták át a közigazgatási jogokat a terület fölött; itt kezdődött el állami támogatásból, a magyar katonatemető területén belül román síremlékek és egy emlékmű felállítása az állítólagosan ott nyugvó román katonáknak, miközben az első világháborúban a történelmi Magyarország határát védő székely katonák sírjait meggyalázták. A provokáció első szakaszában a feldühödött román tömeg a dulakodásban több csendőrt is az árokba lökött; portálunk úgy tudja, a románok több békés magyar tiltakozónak is nekiestek, egy idős néninek állítólag kővel törték be a fejét. A magyar tüntetők egy darabig élőláncot alkotva imádkozták a Hiszekegyet, a Miatyánkot és az Üdvözlégy, Máriát, majd többségük az összetűzéseket elkerülendő távozott a helyszínről.
Jellemző, hogy a konfliktus kezelésére megérkezett, román származású Hargita megyei rendőrkapitány cinkos módon szerepet vállalt abban, hogy a román csőcselék áttörhesse a csendőrök alkotta láncot és ráronthasson a magyarokra. A betörést és a provokációt a Gyimesi Skanzen Panzió oldalára feltöltött videón is láthatják.
A Bákó megyei Dormánfalva város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott. A tavalyi hősök napján, június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
A román csendőrök szerint nem történt atrocitás
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint annak ellenére, hogy a helyszínen készült videók és fotók másról tanúskodnak, a román csendőrség szerint nem történt erőszakoskodás az úzvölgyi temetőnél sem a résztvevők, sem a rendvédelmi szervek képviselői között. Az összetört fakeresztek kapcsán a román csendőrfelügyelőség azt állítja: az első vizsgálatok alapján “nem észleltek ilyen elemeket”, az illetékes szervek azonban még kivizsgálják a helyszínt. Később a bukaresti külügyminisztérium pedig azt közölte, hogy az úzvölgyi katonatemetőben történtekkel kapcsolatos, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára által megfogalmazott vádakat és azok hangnemét visszautasítják. Bukarest a katonai temető “nemzetközi” jellegét hangsúlyozta, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni. A bukaresti külügy állásfoglalásában úgy értékelte, a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott. Bukarest a katonai temető “nemzetközi” jellegét hangsúlyozta, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni. A kommüniké idézte a közrendet csütörtökön biztosító karhatalmi erők jelentését, miszerint a résztvevők sem egymással, sem a rendfenntartókkal szemben nem folyamodtak erőszakhoz.
Felfoghatatlan ügyészi döntés: a magyarok nem személyek
Mint arról korábban részletesen beszámoltunk: a moinesti bíróság melletti ügyészség ügyésze vádemelés nélkül lezárta februárban a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében. Az ügyész – miután csak román szemtanúkat hallgatott meg – úgy ítélte meg, hogy a “kifele a magyarokkal az országból!” csupán egy “magyarellenesnek vélt jelszó”. Szerinte ez nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak, mert nem egy egész közösség, hanem csupán a katonatemető elé élőláncot vonó magyarokra vonatkozott. Az Active Watch ugyanakkor felszólította a főügyészséget és az igazságügyi minisztériumot, hogy tegyenek erőfeszítéseket az ügyészek képzésére, és az olyan esetek helyes kezelésére, amelyeknél a gyűlölet által motivált bűncselekmények gyanúja áll fenn.
Nem értjük, hogy egy deportálásra történő nyilvánvaló felszólítást hogyan lehet vélt jelszónak tekinteni. Milyen más megfogalmazást kellett volna használni, hogy az ügyész ne csak gyanítsa, hanem biztos legyen a felszólítás kirekesztő jellegében?
– idézte a Libertatea.ro portál a közleményt. Az Active Watch szerint az ügyész úgy értelmezte, hogy
a magyarok nem személyek, és mert a törvény csak a személyeket védi, a magyarokat ki lehet rakni az országból, úgy, ahogy a nácik próbáltak két etnikai csoport, a zsidók és a romák nem személynek tekintett tagjaitól megszabadulni
A jogvédő szervezet szerint az ügyészi rendelet legitimál minden olyan tettet, amely valamely romániai etnikai csoportot veszélyeztet. Az Active Watch kijelentette: az ügyész feltehetőleg csak táplálja az elemi magyarellenes érzéseket, és nem náci érzelmű. A jogvédő szervezet az ügyészek képzési hiányosságának tulajdonította, hogy Romániában általában nem kerülnek bíróság elé a gyűlölet által vezérelt bűncselekmények. Mint közölték: a közel 700 ilyen ügyből, amelyet 2014 és 2018 között vizsgált meg az ügyészség, csupán kilencből lett bírósági ügy; a többi esetben az ügyészek nem tartották megalapozottnak a panaszt. A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg a 2019. június 6-i úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás ügyét és rendelte el a nyomozás beszüntetését.
Forrás: PestiSrácok.hu, foter.ro; Fotó: MTI/Veres Nándor
kamcsatka
2020-10-08 at 19:24
ócska gyáva olah falka.
Sosem lesz roman fold, ahogy az alfold sem lett török föld.
Hesslerezredes
2020-10-08 at 15:23
Amit a szőröstalpúak Úzvölgyében csinálnak, az a mi hitványságunk jelképe és következménye.
(a magyar)
“Nem rúg vissza, csak búsan átkoz
S ki egyszer rugott a magyarba,
Szinte kedvet kap a rugáshoz.”
(Ady: A hőkölés népe)
Góbé
2020-10-08 at 13:54
Most nem tudom kik is ezek az emberek! Állatvédők? Hisz az ott talált csontok állati eredetűek!
Vagy beismerik kitől származnak? Náluk ilyen gyors volt az evolúció? Hasonlóságot azért észre lehet venni náluk!
khm
2020-10-08 at 10:48
Egyetlen szőröstalpú halott volt!
Az is egy szamár. ( Equus asinus ) 🙂
Searching For Liberal Bullshit
2020-10-08 at 10:38
Hargita megye román föld? Egy nagy Hadházyt! Sokkal inkább a román nem nemzetiség, hanem foglalkozás, ahogy az egyik orosz cár mondta. Nincs ezeknek semmijük, mindent összeloptak maguknak.
Királytigris
2020-10-08 at 09:19
A jogerős bírósági döntés után, most a román rendfenntartóknak kell megvédeniük a magyar katonai temetőt a román soviniszta csürhétől, akiknek ott semmi keresnivalójuk nincs.
Meglátjuk, hogy hogyan “működik” a román jog!
Logikus
2020-10-08 at 09:07
Érdekes mód, ez már nem érdekli a Brüsszeli hivatalnokokat…
Hungaricus viator
2020-10-08 at 08:11
A megoldás úgyis az lesz hogy Székelyföld államiságot nyer. Vagy Magyarorszag részeként, mint enklavé,( van ilyenre több példa Európában is,lásd Kalinyingrádi terület, Dubrovnik, Campione, Baarle, stb.) Vagy önálló államként. Több lakósa lenne mint pl. Luxemburgnak Máltának Ciprusnak, Montenegrónak, Izlandnak, közel annyi mint Észtországnak.stb. A román államon belüli léttel szemben ezen szükségmegoldások jelentik a vállalható jövőt.
apolitikus
2020-10-08 at 08:06
“”a magyarok nem személyek, és mert a törvény csak a személyeket védi, a magyarokat ki lehet rakni az országból, úgy, ahogy a nácik próbáltak két etnikai csoport, a zsidók és a romák nem személynek tekintett tagjaitól megszabadulni”” – ezt nyugodtan lehetett volna mellőzni a cikkből, semmi köze hozzá.
marton
2020-10-08 at 06:55
Majd az Unió teljes szigorral közbelép…
Tehetős Totó
2020-10-08 at 06:40
Ez a Tirnoveanu orvos egyébként. Romániában a járvány elszabadulóban, fogytán vannak az intenzív terápiás helyek, s gyógyszerek, de az ilyen alakok hőzönghetnek, több száz magukkal, miután még a román hivatalosságok is lassan beismerik, jogtalan volt a”sírbetelepítés”. Nota bene:az EB szerint Románia jogállam.