Ismét betörhetett hazánkba a sertéspestis

Egyre több jel utal arra, hogy az afrikai sertéspestis már belépett az országba – írja az Erdőzúgás Magazin, az ország különböző részeiről érkezett levélekre és fotókra hivatkozva. A lap értesüléseit alátámasztani látszik, hogy hétfőn az M1 délelőtti műsorában elhangzott: Romániában ismét pusztít az afrikai sertéspestis. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) december közepén cáfolta a sertéspestis magyarországi jelenlétét.

A magyar és ukrán országhatártól néhány kilométerre, Mikola településen azonosították a vírust egy háztáji gazdaságban. Az eljárásnak megfelelően a hatóságok leölték az életben maradt 13 sertést is, és további óvintézkedéseket hoztak a településen, hogy megakadályozzák a kór továbbterjedését – hangzott el hétfőn az M1 délelőtti műsorában. Miután a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét Mikola településen, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság munkatársai fertőtlenítették a fertőzött gazdaság környékét, és szállítási tilalmat rendeltek el a sertésfélékre és minden abból származó húskészítményre.

Igyekeznek megakadályozni a fertőzés továbbterjedését (Fotó: szatmar.ro)

A rendőrség átvizsgálja az áthaladó autókat, hogy megakadályozzák az esetlegesen fertőzött állatok és termékek kijutását a településről. Csupán a helyi élelmiszerüzletekben forgalmazhatnak húskészítményeket. A boltokban nem csökkent a húseladás, sőt, a betegség megjelenése óta inkább itt vásárolnak, mintsem a háztáji gazdaságokból.

Már átjuthatott a magyar határon is a rendkívül fertőző betegség

Nyílt titok, hogy a sertéspestis nem csak, hogy elérte a határt, de már jócskán jelen van a hazai faunában – írja meg nem nevezett forrásaira hivatkozva az Erdőzúgás Magazin, emlékeztetve rá : a CIC, az Európai Vadászszervezetek Szövetsége, az Állategészségügyi Világszervezet az Európai Tanács támogatásával decemberben, bulgáriai Pravetsben közös tanácskozást tartott, 18 ország 45 képviselőjével. Témája a vadegészségügy, az egyre rohamosabban terjedő fertőző betegségek és ezek visszaszorítása volt. Egyhangú egyetértés volt a résztvevők között, hogy a sertéspestis kapcsán nem az a kérdés, hogy egy-egy országot elér-e, hanem az, hogy mikor. Mindenképpen fontos azon megállapításukat hangsúlyozni, hogy a vadászat szerepe jelentős a kór terjedésének csökkentésében, elsősorban a nőivarú egyedek számának jelentős csökkentésével, mindezek mellett sokkal szigorúbb kontrollra van szükség a vaddisznóállományt illetően – hangsúlyozta a lap, összegezve a rendelkezésre álló információkat:

• Csehországban a védőzónából kitört a pestis
• A balti államok mind érintettek, Észországban nagyából nincsen disznó (80% feletti az elhullás)
• Szlovákiában monitoringoznak, állítják nincs jelen az ASP, de nem kétlik, hogy hozzájuk is betör a kór

Hivatalosan egyelőre nincs járvány, amíg az országos főállatorvos ennek ellenkezőjét be nem jelenti. Addig minden más, csak feltételezés. Ami biztos, hogy a vaddisznóállomány drasztikus csökkenésén túl a sertéságazat fogja a legnagyobb károkat szenvedni, mely kényszervágásokhoz és garantált áremeléshez vezet – figyelmeztet a magazin.

Nem gyógyítható az afrikai sertéspestis

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal korábbi közleménye szerint az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Afrikában a közönséges varacskosdisznó és egyéb vaddisznó fajok, valamint Ornithodoros nembe tartozó óvantagok (lágy kullancsok) játszanak szerepet a betegség fenntartásában. Európában az óvantagok ASP átvitelével kapcsolatos szerepéről még viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

Közösségi oldalak zárt, vadászattal foglalkozó csoportjaiban immár hetek óta kezelik nyílt titokként vadászok, hogy Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis (asp) megbetegedés. Bizonyítékot a pletyka egyetlen terjesztője sem mutatott fel eddig, azonban rejtélyes, uniós ellenőrzésekre és az ország keleti részében betiltott vaddisznóhajtásokra hivatkozva igyekeztek alátámasztani állításaikat. (Fotó: napi.hu)

A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.

Jelentős anyagi károkat okozhat az afrikai sertéspestis

Az ASP nagy gazdagsági kárt okozó fertőző betegség, mert a betegségtől addig mentes országokba/régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási/rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. Ugyanis a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtleníteni kell, a sertésforgalmazást és felvásárlást regionális vagy országos szinten korlátozzák, az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja nem engedélyezett. Az említett intézkedések és korlátozások közvetlenül, vagy közvetve súlyos pénzügyi veszteséget okoznak a sertéstartóknak és a velük kapcsolatban álló felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozó üzemeknek is. A hazai sertéságazat fennmaradása és középtávú fejlesztése szempontjából a betegség behurcolásának megelőzése nagyon fontos minden érdekelt számára.

Hogyan terjedhet át a beteg vaddisznókról a házisertésekre az ASP?

A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat.

Jelen pillanatban az elsődleges feladata a megelőzés. A szakemberek – a hatósági feladatokon túl – minden érintett számára igyekeznek átadni azon kulcsfontosságú információkat, teendők listáját, amelyek azt a célt szolgálják, hogy hazánkban megelőzzük a betegség megjelenését – közölte a Nébih a Magasles megkeresésére decemberben.

A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját. Európában a keletről nyugat felé terjedő vírus nagyon virulens, ezért a házisertés és vaddisznó állományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullásokat okoz.

A Nébih  december közepén cáfolta a sertéspestis magyarországi jelenlétét

Mindezek ellenére fontos kiemelni, hogy a Magasles decemberi megkeresésére a Nébih cáfolta a sertéspestis magyarországi jelenlétét. A lap szerint közösségi oldalak zárt, vadászattal foglalkozó csoportjaiban már hetek óta kezelik nyílt titokként vadászok, hogy Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis (asp) megbetegedés. Bizonyítékot a pletyka egyetlen terjesztője sem mutatott fel eddig, azonban rejtélyes, uniós ellenőrzésekre és az ország keleti részében betiltott vaddisznóhajtásokra hivatkozva igyekeztek alátámasztani állításaikat – hangsúlyozzák. A lap megkereste az Európai Bizottság magyarországi képviseletét, ahol arról tájékoztattak: az Európai Unió illetékes főigazgatósága – a DG-SANTE – valóban végzett ellenőrzést Magyarországon az asp-vel összefüggésben, azonban nem az elmúlt hetekben, hanem szeptember 4. és 8. között. Mint a Bizottság jelezte: ilyen ellenőrzésekre rendszeresen kerül sor, nem csupán Magyarországon, hanem minden érintett, fertőzött vagy nagy kockázatú EU tagállamban és az unión kívüli országban – így például Ukrajnában – is. A fertőzéssel kapcsolatos teendőket Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) látja el. A hivatal a lapnak decemberben jelezte:

Magyarország az afrikai sertéspestis betegségtől mentes ország. A vírust az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették első alkalommal az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. 2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget. Látható, hogy terjedése folyamatos és meglehetősen gyors. Tekintettel arra, hogy a betegség esetleges megjelenése hazánkban rendkívül komoly gazdasági kárt jelentene, mindent meg kell tenni a megelőzés érdekében.”

Forrás: erdozugasmagazin.hu, portal.nebih.gov.hu, magasles.reblog.hu fotó: TVnoviny.sk