Pesti Srácok

Ismét gyalázkodik az ellenzék az Országgyűlésben – A DK szerint Kálmán Olga Budapest megmentője, a Jobbik továbbra is Orbán Viktort szidja

Ismét gyalázkodik az ellenzék az Országgyűlésben – A DK szerint Kálmán Olga Budapest megmentője, a Jobbik továbbra is Orbán Viktort szidja

Ma folytatódott az Országgyűlés munkája, ahol a DK Kálmán Olgát Budapest megmentőjeként aposztrofálta, és elmondták, hogy Tarlós Istvánt kiveti magából Budapest. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára részletesen cáfolta Gyurcsány pártjának vádjait, valamint kijelentette, hogy a DK adóemelési terveivel egyértelmű, hogy újra összeáll "a megszorításmániás koalíció". Ezen kívül a Magyar Tudományos Akadémiáról, a rendszerváltásról, a honvédelemről és az úzvölgyi temetőben történtekről is beszéltek a képviselők kedden, napirend előtt az Országgyűlésben.

Kálmán Olga, Budapest megmentője

Oláh Lajos (DK) azt mondta: ha a budapestiek úgy döntenek, hogy a szerdán kezdődő ellenzéki főpolgármester-jelölti előválasztáson induló DK-s jelöltet, Kálmán Olgát támogatják, akkor ősztől vége lesz annak, hogy Budapestnek a kormány diktál, és megkezdődik az élhető főváros megteremtése. Hozzátette: Budapest felébredt, és ősszel ki fogja vetni magából Tarlós Istvánt. Szerinte a kormánypártokat soha, egyetlen pillanatra sem érdekelte a főváros, csak saját érdekeik, és azért ültették Tarlós Istvánt a főpolgármesteri székbe, hogy minden pontosan úgy történjen, ahogy akarják.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt: a baloldal egyik jelöltje hozta össze azt a "bravúrt", hogy veszteségesen működteti a parkolást. Ez a kormány építette meg a 4-es metrót és megújítja a zöldfelületeket - sorolta. Úgy értékelt: a baloldalon nincs változás, megint egymást marják a pozíciókért, és ahogy egymással bánnak, ugyanúgy bánnának a fővárossal, az önkormányzatokkal, az országgal. Hiába újak a pártlogók, a szereplők ugyanazok: azok jelentkeznek újra pozíciókért, akik 800 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól - közölte. Szóvá tette, hogy a DK-s jelölt volt újságíró az előválasztási vitában azt mondta: nem az a lényeg, mennyit fizetünk a rezsiéért. Ezt kiegészítve a DK adóemelési terveivel egyértelmű, hogy újra összeáll "a megszorításmániás koalíció" - hangoztatta Dömötör Csaba.

PestiSracok facebook image

A szociális dolgozók béremelésével kampányol az LMP

Ungár Péter (LMP) a szociális szektorban dolgozók megbecsülését, alacsony fizetésük emelését kérte. Ismertetése szerint a 200 ezer forintos nettó fizetést a szektor dolgozóinak kevesebb, mint 15 százaléka kapja, de csak akkor, ha 2-3 gyermekük van, vagy 30 éves a munkaviszonyuk. Egy szociális munkás fizetési papírját felmutatva azt mondta: 187 ezer forintot keres szakirányú végzettséggel, de csak azért, mert munkaidőpótlékot kap. Ha a pótlékokat nem kapná, nettó 158 ezer forint lenne a fizetése - jegyezte meg. Jelenleg a szociális ágazatban dolgozók átlagbére 170 ezer forint, míg az egészségügyi ellátásban 340 ezer forint ez az összeg - közölte. Elmondta: az ágazati pótlékok emelése bérfeszültséget okoz.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: az elmúlt két évben az átlagbér 50 ezer forinttal nőtt a szociális szférában. Furcsa annak a pártnak az aggodalmait hallgatni, amely nem szavazta meg tavaly év végén az ápolási díj emelését, helyette botrányt keltett - tette hozzá. Elmondta: azok követelnek még nagyobb arányú béremelést, akik most szorosabbra akarják fűzni a politikai viszonyukat azokkal a politikai erőkkel, akik bért csökkentettek a szociális szférában. Kijelentette: a szférában az átlagos jövedelememelkedés - a minimálbér emelését is figyelembe véve - 72 százalékos volt.

Mellár újra és újra nekifut az MTA-ügynek

Mellár Tamás (Párbeszéd) a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) érintő törvényjavaslat miatt bírálta az innovációs és technológiai minisztert, mert szerinte Palkovics László a javaslat vitájában nem válaszolt egy sor fontos kérdésre, például arra, hogy a kutatóintézetek elvételével kialakítandó új működési modell miért lesz hatékonyabb, mint a mostani rendszer. "Nobel-díjas kérdés" - fogalmazott -, hogy vajon a kutatóintézeteknek a minisztérium alá helyezése miként növeli majd az innovációt és a versenyképességet. Az átalakítást alkotmányellenesnek nevezte, arra hivatkozva, hogy a javaslat elveszi az MTA vagyonát, ami nem állami vagy közvagyon.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Mellár Tamás számtalan alkalommal kapott választ kérdéseire a minisztertől általánosságban és konkrét ügyekben is; legutóbb, a javaslat vitájában Palkovics László mintegy 40 percig válaszolt a felmerült kérdésekre, és cáfolta az ellenzéki politikus állításait. Megerősítette: a kormány célja, hogy a kutatás hatékonyabb legyen, és az innováció jobban tudja szolgálni a társadalmat és a gazdaságot a következő időszakban. Megjegyezte: nem lehet államosítani azt, ami az államé, hiszen eddig is állami pénzből finanszírozták a kutatóintézetek működését, és ez a továbbiakban is folytatódni fog, jövőre jelentősen több forrásból.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 18-án. Fotó: MTI/Soós Lajos

A Jobbik tovább folytatta Orbán Viktor gyalázását az Országgyűlésben

Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője Orbán Viktor 30 évvel ezelőtti, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén mondott beszédét idézte fel, és "elképesztő szimbólumnak" nevezte, hogy a "lelkes fiatalemberből" 2019. június 16-ra egy "öregedő, üres tekintető ember" lett, aki a feleségével egy "elhanyagolt, koszos sírhelyre" egy szál világot helyezett el. Úgy vélte: Orbán Viktor akkori beszédével ellentétben mára Oroszország "pincsikutyájává" tette Magyarországot. Úgy fogalmazott: a demokratikus intézményrendszert formálissá tette, a választási rendszert saját érdekei szerint átalakította, a közigazgatás személyügyi szempontja pedig a Fidesznek való hűség lett.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: az a Jobbik beszél pincsikutyákról, aki Oroszországnak kémkedő képviselőt küldött Brüsszelbe. Hangsúlyozta: június 16-a a szabad Magyarország és a nemzeti önrendelkezés ünnepe. Arról beszélt: a rendszerváltás számos erénye mellett számos rendezetlen adósságot is hátrahagyott, a 2010 utáni kormány azonban igyekezett ezek közül többet is megoldani. További munkára van szükség, a Jobbik azonban nem segít ebben, hanem összefog az utódpárttal és Gyurcsány Ferenccel - jegyezte meg.

KDNP: Honvédelmi fejlesztések Magyarország biztonságáért

Aradszki András (KDNP) a magyar honvédség rendszerváltozáskori állapotát idézte fel, és úgy vélte: a NATO-csatlakozással következett be egy fordulat a honvédelmi fejlesztések terén, azonban a gyurcsányi időszakban ismét csökkentek a források. Ma az új európai biztonságpolitikai kihívások, így a migráció és a közelünkben lévő háborús helyzet szükségessé teszi a haderő fejlesztését, így ezek a célok a 2020-as költségvetésben is helyet kapnak: jövőre mintegy 600 milliárd forintból gazdálkodhat a honvédelem. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár hangsúlyozta: valóban rekord költségvetési összeget, 616 milliárd forintot biztosítanak a haderőre 2020-ban. Az a cél, hogy a térség legütőképesebb és legmodernebb hadseregét hozzuk létre - hangoztatta. A haderő legfontosabb feladatának a határvédelmet, Magyarország és Európa határainak védelmét nevezte. Felidézte: 2002 és 2010 között éppen a NATO-ra hivatkozva állították le a fejlesztéseket.

Fidesz: Folytatódik a provokáció az úzvölgyi temető kapcsán

Tilki Attila (Fidesz) az úzvölgyi temetőben történtekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: nem mindenkire igaz a szembenállás, hiszen a Mátyás-szobor előtt magyarok és románok közösen tiltakoztak az események miatt, a magyarországi román kisebbségi szószóló pedig szintén elítélte a temető hősi halottainak meggyalázását, a gyűlöletet és az erőszakot. Szerinte ugyanakkor nemcsak a megbékélésről kell beszélni, hanem arról is, hogy folytatódik a provokáció: a Románia-Norvégia futballmeccsen szélsőséges román drukkerek magyarellenes rigmusokat skandáltak, szélsőséges románok lefestették Kovászna megye magyar feliratát, egy román parlamenti képviselő pedig az Úzvölgyében ortodox kápolnát akar létesíteni.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy fogalmazott: "forró szívre és hideg fejre" van szükség, amikor erről a témáról beszélnek. Nem lehet az egész román nemzettel azonosítani azokat a bűnözőket, akik a temetőben randalíroztak - tette hozzá. Kijelentette: a kormány az RMDSZ álláspontját támogatja, így követeli a sírkert eredeti állapotának visszaállítását, a valós párbeszéd megkezdését, és nem támogatja, hogy a román védelmi minisztérium kezelésébe kerüljön a temető. Bízik abban - mondta -, hogy június utolsó napjaiban a hadisírokat gondozó magyar és román szakemberek megbeszélésén érdemi megoldást találnak az ügyben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?