Egy évvel ezelőtt, 2019. május 29-én történt Magyarország legsúlyosabb hajókatasztrófája Budapest belvárosában. Azon a tragikus szerda estén rendkívül rossz idő volt, a szokatlan hideg mellett ömlött az eső, mindezek ellenére dél-koreai turisták egy csoportja felszállt a Hableány nevű sétahajóra, hogy arról csodálhassa meg Budapestet. Nem tudhatták, hogy a mögöttük haladó Viking Sigyn ukrán kapitánya nem figyeli a Dunát, elgázolja, szabályosan letarolja őket, majd elmulasztja a segítségnyújtást. Összesen 27-en vesztették életüket a szerencsétlenségben, 25 dél-koreai utas és a kétfős magyar személyzet. Az egyik dél-koreai turista testét azóta sem találták meg. Az ügyben elrendelt nyomozás és bírósági tárgyalás alatt kezdenek körvonalazódni annak a tragikus estének a részletei és egyre kevesebb kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a baleset kiváltó oka Jurij C., a Viking Sigyn kapitányának, valamint a mögötte haladó Viking Idun személyzetének a viselkedése, akik a rossz idő ellenére sem törődtek a biztonságos közlekedéssel.
Furcsa manőverek sorozata előzte meg a Hableány katasztrófáját. A kirándulóhajó először lehagyta a Viking Sigyn szállodahajót, majd utóbbi kapitánya gázt adott és a Hableány sebességének kétszeresével megpróbálta visszaelőzni azt. A hajózás szabályai szerint az előzést megkezdő hajónak engedélyt kell kérnie a lassabbtól, hogy azt megelőzze; ezt Jurij C. nem tette meg. Portálunk több hajóskapitánnyal beszélt, akik egyöntetűen állították, hogy nem szokás pont hídpilléreknél megkezdeni az előzést, és érthetetlen, hogy a rossz látási viszonyok közt a svájci szállodahajó kapitánya miért döntött így. A lenti, 45 másodperc hosszúságú videofelvételen tökéletesen kivehető, pontosan mi történt és hogyan érte utol a Viking Sigyn a Hableányt.
Istenem, egy hajó, elütöttél egy hajót!
Számos videofelvétel készült a balesetről; a szakértők egybehangzó véleménye szerint a szabálytalanul megkezdett manőver vezetett ahhoz, hogy bekövetkezzen a tragédia. Kiderült továbbá az is, hogy a Viking hajó kapitánya egyszerűen nem vette észre – még a modern és profi radarberendezések ellenére sem –, hogy előtte halad a turistahajó. A szállodahajó fedélzetén a repülőgépekéhez hasonló fekete doboz működött végig a baleset napján, ami rögzítette az eseményeket; innen derült ki az is, milyen fejetlenség volt a Sigyn fedélzetén. A hangfelvételek alapján megállapították azt is, hogy a svájci felségjelzésű hajón kikapcsolták a radar vészjelző hangját. A Viking radarképén másfél perccel az ütközés előtt már látható volt, hogy a Hableány vészesen közel van. A lenti felvételen 2:00-tól tisztán látni, ahogy a Viking Sigyn eléri a Hableányt és befordítja azt a vízbe.
Csaknem kétórányi hanganyagot foglaltak le a rendőrök a nyomozás során; ezek alapján megállapították, hogy az ukrán hajóskapitány nem bonyolított rádióforgalmat az ütközés pillanatáig, magyarán a szabályokat masszívan áthágva kezdte meg a Hableány előzését. A két hajó között lévő súly- és méretkülönbségek miatt a Sigyn fedélzetén jóformán érezni sem lehetett, ahogy az nagy sebességgel maga alá gyűrte kisebb társát. Jurij C. onnan értesült arról, hogy elgázolt egy hajót, hogy egy nő bekiabált hozzá, mi történt.
– Istenem, egy hajó!
– Hajó, hajó!
– Ajajaj!
– Elütöttél egy hajót!
– Micsoda?
– hallható a rögzítőn.
Ezek után Jurij C. kinyitotta a kormányállás ajtaját, a felvételeken egyre nagyobb menetzajt hallani, majd telefoncsörgés hallható. A baleset után több, mint egy perccel hangzik el az első riasztás magyarul és németül, miszerint ember van a vízben a Margitszigetnél. A Viking Sigyn ezután az első lehetőségnél félreállt és lehorgonyzott, azonban elmulasztotta a segítségnyújtást. A baleset után pár nappal az aznap szolgálatban lévő Tolnay Zoltán hajóskapitány interjút adott az M1-nek, ahol kijelentette, hogy egyik rádiócsatornán sem jelentették, hogy baleset történt és vészhelyzet van. Az “ember a vízben!” vészjelzés is a Budapest nevű rendezvényhajóról érkezett; ők vették észre először, mi is történt pontosan.
A mentőket először hosszú percekkel a baleset után, 21:15-kor tárcsázták, az OMSZ 14 mentőegységet riasztott, az első mentőhajó 21:29-kor érkezett a helyszínre, míg a Margit és az Erzsébet híd között hajózási zárlatot rendeltek el. A tragédia estéjén Raub Emőke hajóskapitány is dolgozott; a fiatal kapitány is azonnal a helyszínre sietett, több turistát ő és legénysége mentett ki a vízből. Az évforduló alkalmából a PestiSrácok megkereste a kapitányt, aki jelezte: nem kíván interjút adni. Raub amúgy a Hableányhoz hasonlóan dél-koreai turistákat szállított fedélzetén, ám ez csak a véletlen műve; két, független csoportról volt szó, nem ismerték egymást az ázsiai turisták. Egy korábbi interjújában Raub úgy fogalmazott, nem látta az ütközést, de a rádión hallotta, mi történt, így elindult a Margitsziget felé.
Ordítozást lehetett hallani, a vízbe esettek kapálóztak. Mindenki próbált menekülni azok közül, akik a vízbe estek. Nem gondolkodtam, csak csináltam, amit kell
– mesélte.
A mentési műveleteket tovább nehezítette, hogy aznap este a rendkívül rossz időjárás mellett a Dunának is erős volt a sodrása, valamint a vízállása is 501 centiméter magas volt. A vízbe esett emberek túlélési esélyeit tovább rontotta, hogy a víz mindössze 10 fokos volt. A több napon át tartó mentési folyamatokba bekapcsolódtak a Budapestre utazó dél-koreai mentőegységek is, akiknek segítségével végül sikerült a felszínre hozni az áldozatokat, egy dél-koreai nő kivételével, akit a mai napig eltűntként kezelnek. Az eset Dél-Koreában is nagy sajtóvisszhangot kapott; az ázsiai állam külügyminisztere is elutazott a magyar fővárosba, hogy segítse és koordinálja a mentést.
A Hableányt szűk két héttel a baleset után, június 11-én a Clark Ádám úszódaru segítségével tudták kiemelni, a roncsot végül az újpesti hadikikötőbe szállították. Már akkor bejelentették, hogy nem próbálják meg újra hajózásra alkalmassá alakítani a hajót, és a terv szerint idővel múzeum lesz belőle.
Hogy mekkora művelet volt a Hableány roncsát kiemelni a vízből, mi sem mutatja jobban, mint a tűzoltóság által készített videó, amely részletesen bemutatja, hogyan sikerült a vízfelszínre hozni, majd elszállítani a súlyosan megrongálódott hajót.
Jurij C. tagad, de körvonalazódik a felelőssége
Június 8-ig kellett várni a gyanúsításra, amikor is gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés vétségével gyanúsította meg Jurij C.-t a rendőrség. A Viking Sigyn kapitánya megszegte a hajózási szabályzat előzésre vonatkozó előírásait. Jurij C.-t végül előzetes letartóztatásba helyezték, ám a másodfokú bíróság végül óvadék ellenében bűnügyi felügyelet alá helyezte. A nyáron felvetődött, hogy a Viking Idun hajójának személyzetét is felelősség terheli. A Viking Idun egy ugyanolyan szállodahajó, mint a Viking Sigyn; a tragédia estéjén a két jármú egymás mögött haladt a Dunán. A Hableány kapitány családjának jogi képviselője indítványt nyújtott be a rendőrségen, hogy kivizsgálják a két hajó mozgását, ugyanis szerinte a Viking Idun úgy hajtott keresztül a Margit hídnál, hogy már elhangzott a vészjelzés a rádióban, miszerint emberek vannak a vízben.
A balesetben érintett egyik dél-koreai túlélő arról számolt be, hogy amikor a vízfelszínre került, még látta a Hableány orrát, összekapaszkodott egy másik nővel és majdnem elütötte őket egy hajó.
Hasonló nagy, mint ami nekünk jött. Mikor ez a hajó is elment, és ketten maradtunk, már nem hallottam kiabálást, embereket sem láttam
– mesélte, nyilatkozatából pedig egyértelműen lehet következtetni, hogy a jármű, ami majdnem elütötte őket, nem más volt, mint a Viking Idun.
A szakértői vélemény szerint a második Viking hajó kapitánya látta, hogy a Viking Sigyn megáll, ő viszont nem állt meg, csak csökkentette a sebességét, és 1,5 kilométer/órás sebességgel, megállás nélkül átment a Margit híd alatt, nem állt meg életeket menteni. A Viking Sigyn kapitányát végül halálos tömegszerencsétlenség és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának gyanújával tartóztatták le; a Viking Idun kapitányát csak mint tanút hallgatták ki. A vádirat szerint Jurij C. 1975 óta hajózik a Duna egész szakaszán. 1989 óta van hajóskapitányi képesítése, 2000 óta egy svájci székhelyű hajózási társaság alkalmazásában áll, mint hajóskapitány. A férfi érvényes rádió- és radarkezelői képesítéssel is rendelkezik.
A vádlott magatartása miatt a Margit híd alatti hajóúton a szállodahajó nekiütközött a Hableány hátsó részének, a kisebb hajót beforgatta maga elé, rövid ideig maga előtt tolta, majd lenyomta. A Hableány körülbelül 30 másodperc alatt teljesen víz alá került, elsüllyedt, a rajta tartózkodó harmincöt személy vízbe került. A vádlott az adott helyzetben tőle elvárható segítségnyújtási kötelezettségének a harmincöt közvetlen életveszélyben lévő sértettet illetően nem tett eleget, annak ellenére, hogy a megfelelő képzéseken és gyakorlatokon részt vett, 2019 áprilisában és májusában több mentési gyakorlatot le is vezetett
– áll a vádiratban.
Jurij C.-t tavaly december 16-án ismét letartóztatták. Január 30-án a bíróság végül elrendelte a Viking Idun kapitányának bűnügyi felügyeletét is. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint a segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt indult ügyben a Viking Idun kapitányának bűnügyi felügyeletét indítványozta a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség. A Viking Idun ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt. A férfi az idézésére önként jelent meg a rendőrségen, ahol őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.
Jurij C. ügyében márciusban tartották az előkészítő ülést, ahol a Viking Sigyn kapitány nem ismerte be bűnösségét. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon ismertetett vádirat után az ügyész kilenc év börtönbüntetést indítványozott arra az esetre, ha a hatvanöt éves Jurij C. elismeri felelősségét, de a baleset idején a Viking Sigynt vezető hajós ezt nem tette meg, és vallomást sem kívánt tenni.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS