Ítélethirdetés helyett Budaházy „szereplésével” folytatódik a Hunnia-per
A legnagyobb „hiszti” ellenére is bőven maradtak üres székek a Fővárosi Ítélőtábla dísztermében kedden, amikor másodfokon folytatódott Lassó Gábor bírói tanácsa előtt a mások mellett terrorcselekmény elkövetésével vádolt Budaházy György és társai ellen folyó büntetőper. A fővádlott, Budaházy saját bevallása szerint is szereplésre készült, ami ismét maratoni hosszúságúra sikerült, így aligha várható ítélet az előre beharangozottak szerint február 27-én.
Nem csak az idősebbek és a középkorúak képviseltették magukat a keddi Budaházy-per másodfokú tárgyalásán, hanem a vádbeli cselekményekkor még az általános iskolák padjait koptatók is érdeklődve és olykor felhördülve hallgatták az elsőrendű vádlott több órás felszólalását, amelynek elején a bíró engedélyét kérte a vádlott, hogy szemből vehessék a kamerák a „szereplését”. Budaházy arra kereste felszólalásában a választ, hogy egyáltalán megfelel-e a magyar büntetőtörvénykönyv terrorcselekményekről szóló része az uniós szabályozásnak.
Az ügyészség is leírta a vádiratban, hogy az uniós joghoz képest a magyar jog és az ügyünkben eljáró Fővárosi Törvényszék által is alkalmazott btk. túlterjeszkedik”
- mondta előadásában Budaházy, aki szerint az a kérdés: lehet-e túlterjeszkedni az uniós jogon vagy sem. Ezért és az általa több órán át kifogásolt jogtalanul felhasznált és szabálytalanul lefoglalt bizonyítékokra hivatkozva
elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését
indítványozta, bár - mint azt kifejtette:
számára a felmentő ítélet lenne a legmegfelelőbb, de a bíróság szerinte szakmailag mást nem tehet, mint hatályon kívül helyezi a törvényszék ítéletét.
Ehhez hozzáfűzte, véleménye szerint az abszolút hatályon kívül helyezési ok, hogy nem is csak a nyilvánosságot, de őt is kizárták elsőfokon arról a tárgyalásról, amikor a vád koronatanúja vallomást tett a Fővárosi Törvényszéken.
Emellett kiemelte, az a jogszabály, amelyre az ítéletet alapozták nemzetközi jogba ütközik, rongálással elkövetett terrorcselekmény nem létezik. Mint fogalmazott:
egyszerűen ki van hagyva a második lépcső, és le akarják vezetni a rongálásából a terrorcselekményt. Ha valaki követel valamit a miniszterelnöktől, és ezért kárt okoz annak a személy a tulajdonában még az sem közveszély okozás.”
Másodlagosan téves minősítés, illetve bizonyítottság hiányában kérte a tizenhárom évnyi fegyházbüntetésének lényeges enyhítését. Lassó Gábor bírói tanácsa előtt ismét hangsúlyozta, az ügyészség egyszerűen összeollózta a vádiratát, az elsőfokú ítélet pedig hemzseg az iratellenes állításoktól.
Nagy volt a düh Gyurcsányékkal szemben
Tovább „jogászkodva” Budaházy kiemelte, hogy akkora düh volt az emberekben 2006-ban, hogy az óriási feszültségeket szült és éppen az akkori kormány volt az, amelyik terrorcselekményt követett el. Bár végül őket is bíróság elé állították, velünk szemben csak azért indult eljárás, hogy hivatalosan is felmentést kaphassanak - véli a terrorista váddal bíróság előtt álló férfi. Budaházy még kifejtette, az is előfordul, hogy egy család megfélemlítésben tart egy egész falut, mégsem beszélünk terrorcselekményről.
A Hunnai-per „Handó-pillére”
Emlékeztetett arra is, hogy az elsőfokú ítélet aránytalan, jogtalan és bizonyítatlan. Azt pedig már nemes egyszerűséggel Handó-pillérnek nevezte az ellene és tizenhat vádlott-társa ellen hozott ítéletben, hogy
kétségtelenül megdönthetetlen bizonyítékokkal kellett volna bizonyítani és a mi bizonyítékainkat megdönteni. Ez még sem történt meg.”
Mivel Budaházy György kedden nem ért a vádirattal és az elsőfokú ítélettel kapcsolatos észrevételeinek felsorolásának végére, a per 27-én szintén az ő „szereplésével” folytatódik. Addig egyetlen dolog biztos: jelenleg két oldalról tükröződik az ügy. Az érem egyik oldala a jogászvilágé, amely azon „rugózik” leginkább, hogy egyáltalán terrorcselekménynek minősülnek-e a Budaházy György által életre keltett Magyarok Nyilai szervezet terhére a vádhatóság szerint róható akciók, illetve azok, akik nemzeti hősként tekintenek a vádlottakra. Olyan nemzeti hősökre, akik tettre készek voltak a szemkilövetős Gyurcsányékkal szemben. Mindenesetre egyelőre nagyon rosszul hangzik, hogy akár a nizzai terrortámadás elkövetőjével, akár a Soros György által pénzelt jogvédők „szerelemgyerekével”, Ahmed Hamed-del egy kalap alá lehet venni a „terrorcselekmény” szó miatt Budaházyékat.
Címlapfotó: MTI/Soós Lajos
