A Magyar Nemzeti Bank hirtelen 31,5 tonnára növelte az idáig viszonylag szerény aranytartalékait. A mintegy 1 millió uncia mennyiség 12,5 kg-os tömbökben érkezett meg hazánkba, a piaci értéke mintegy 1,2 milliárd dollár. Veres Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank pénz- és devizapiaci igazgatóját a vásárlás mikéntjéről és indítékairól kérdezte a PestiSrácok.hu. A jegybanki vezető interjújában elmondta, ennyi arany megnyugtató érzést nyújt; jó tudni, ha valami baj adódna, akkor van mihez nyúlni.
Londonban, Svájcban, Moszkvában vagy New Yorkban vették meg ezt a hatalmas mennyiséget? Kíváncsiak vagyunk arra is, mikor történt a tranzakció?
Az köztudomású, hogy a nemzetközi aranykereskedelem fő központja London, de az üzleti titok, hogy a Magyar Nemzeti Bank a most megvásárolt aranyat konkrétan hol vette meg. De az biztos, hogy ekkora mennyiségű aranyat nem lehet egy nap alatt megvásárolni az árfolyam érdemi befolyásolása nélkül. Ez már akkora tétel, hogy ha a vásárlás időben túlzottan koncentrált, akkor negatív hatással lenne az árfolyamra. Így alaposan végig kell gondolni, hogy mennyire porlasztja el a vevő a vásárlást: egy hétre, két hétre, vagy akár hosszabb időre. Aztán arról is dönteni kell – elsősorban bizalmassági szempontból –, hogy milyen és mennyi közvetítőn keresztül bonyolítja le a bank a vásárlást. Lényege az, hogy az MNB megbízást ad üzleti partnerének, amely az aktuális piaci folyamatok figyelembevételével, ha kell, csendben, apránként megveszi a kívánt mennyiséget. Ez nem egyedi eset, hiszen minden pénzügyi termékre igaz ez a módszer. Komoly odafigyelést igényel a hatékony vásárlás, vagyis, hogy megfelelően kezeljük a piaci likvidítást. Az MNB-nek nyilván vannak olyan nemzetközi partnerei, kereskedelmi bankok, befektetési bankok, amelyek ilyen mértékű tranzakciót le tudnak bonyolítani. A konkrét ügyletben részt vevő cégek kiléte természtesen üzleti titok, ezeket nem szabad megnevezni, mert sértené a Magyar Nemzeti Bank üzleti érdekeit. Bármilyen jövőbeli üzleti tranzakció esetén – legyen az, ha a jegybank újra aranyat szeretne beszerezni – veszteség adódhatna abból, ha nyilvánosságra kerülnének a megbízott cégek nevei. Annyi azért publikus információ, hogy október első felében került a birtokunkba az arany. Ám azt sajnos nem mondhatom el, hogy konkrétan, fizikai értelemben honnan szállították ide az aranyunkat.
Kedvező piaci körülmények közt léptek? Mennyi most az arany ára?
Hangsúlyozom, az MNB-t nemcsak egy ok, nem a befektetési megfontolás vezette az arany beszerzésére. A vásárlás előtt számos szempontot figyelembe vett és mérlegelt a Monetáris Tanács, és a legfontosabb szempont ezek közül a gazdaságstratégiai megfontolás volt. Mindazonáltal az árfolyam most nem rossz, unciánként 1200 dollár körül alakul. 2011-ben 1900 dollár volt az árfolyam, ami történelmi csúcsnak számít. Ehhez érdemes még hozzátenni, hogy az arany átlagos kitermelési költsége jelenleg 800-1000 dollár közt mozog.
A Magyar Nemzeti Bankot milyen indokok vezették arra, hogy növelje az aranytartalékait?
Az aranyvásárlás nem egy hirtelen ötlete volt a Monetáris Tanácsnak, hanem az MNB teljes befektetési politikájának kontextusában határozott. Ebben csak egy tényező, hogy éppen milyen árfolyamon kereskednek az arannyal a piacokon. A többi szempont közül érdemes kiemelni az arany bizalomerősítő hatását. Az aranytartalék olyasmi, mint a családok esetében a „családi ezüst”. Jó tudni, hogy kéznél van. Megnyugtató érzés birtokolni. Továbbá bármikor tudunk mihez nyúlni, mert aranyra a legválságosabb piaci időszakokban is van kereslet, lényegében bármikor eladható. Bízok abban, hogy az aranytartalékok növelése a magyar polgárok önbizalmát is erősíti, és hálás lesz érte a közvélemény.
Ez az 30 tonna arany most Budapesten van?
Igen.
Mekkora helyet foglal el és miként őrzik?
Egy tömb 23 cm hosszú, 10 cm széles és 4 cm magas, és ebből van jelenleg mintegy 2500 darab, ami körülbelül 3 köbméter helyet foglal el. A Magyar Nemzeti Bank ezt olyan helyen képes őrizni, ami megfelel a legszigorúbb nemzetközi elvárásoknak. Egy 400 unciás tömb legalább 99,5 százalékos tisztaságú, vagyis ennyi a tiszta aranytartalma. A maradék rész más fém, mert az aranyat ötvözni kell, hogy a tömb kezelhető legyen. Egyébként túl puha lenne a szállításhoz, tároláshoz.
A témánkba vág, ezért megkérdezem: mennyi most pontosan a magyar devizatartaléka az országnak?
A legutolsó publikus statisztikánk szerint ez most mintegy 24 milliárd euró. A devizatartalékoknak két összetevője van, egyrészt a legbiztonságosabbnak tekintett államok kötvényei, illetve az arany. Korábban az arany a magyar tartalékokban kevesebb, mint 0,5 százalék súllyal szerepelt, most ez felugrott 4,4 százalékra. Ezzel az aránnyal Magyarország a középmezőnybe került. A valutatartalékok pontos összetétele szintén üzleti titok. Annyit azonban elárulhatok, hogy értelemszerűen euróban és dollárban van a legnagyobb része. De komoly összegekkel rendelkezünk angol fontból, japán jenből, kínai renminbiből, illetve ausztrál dollárból. Az euró hazánk szempontjából logikus választás, hiszen a külkereskedelmünk legnagyobb része ebben a devizában zajlik. A dollár meg a külkereskedelem devizaszerkezete tekintetében azért érdekes, mert az energiahordozókat, a kőolajat és a földgázt ezért szerezzük be.
Szeretnék ezt a mennyiséget növelni?
Ez a Monetáris Tanács döntése lenne, amit én nem szeretnék most megelőlegezni. Másrészt ne szaladjunk ennyire előre, egy fontos gazdaságtörténeti fejezetet zártunk le a mai napon. Vegyünk egy nagy levegőt, és örüljünk annak, hogy ezt sikeresen megvalósítottuk.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS