Annyit lehetett már hallani a felcsúti kisvasútról, a stadionról és a milliárdos pénzköltésről, hogy úgy döntöttünk, személyesen is megnézzük, mi igaz az ellenzék össznépi jajveszékeléséből. Ottjártunkkor éppen egy gárdonyi turistacsoport látogatta meg a Pancho Arénát, a nyugdíjas látogatókat az arborétumig kísérte stábunk, természetesen kisvasúton. Aztán megpróbáltunk egy kocsmát keresni, de érdekes módon egyet sem találtunk. A felcsúti emberekkel beszélgetve azonban kirajzolódott előttünk: vannak, akiknek sikerült prófétának lenni a saját hazájában. Úgy hívják őket: Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc.
A kisvasút és annak távlati célja az egykor létező, és korábban használt nyomvonalak felélesztése, és ezzel a térség egyfajta turisztikai fejlődésének megindítása volt. Mozdony közlekedett a Bicske-Székesfehérvár-Sárbogárd szakaszon, ami egészen 1979-ig üzemelt. Ezután ezen a vonalon a személyszállítás megszűnt, nagymértékben csökkentve ezzel a helyi lakosok közlekedési lehetőségeit a városokig és a szomszédos településekig. A megvalósult fejlesztés elképzelései 2009-re nyúlnak vissza, amikor a MÁV nyilvános pályázatán meghirdetett vasútvonalát a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány megvásárolta, az állomásépületekkel együtt. Az alapítvány célja rövidtávon a térség turisztikai lehetőségeinek felélesztése, munkahelyteremtés volt, ezt sikerült megvalósítani.
Nagy álom válna valóra, ha sikerülne a települést a megújított vasúthálózaton keresztül bekötni egy nagyobb vérkeringésbe, ami által akár Budapestről is elérhetőek lennének a térség turisztikai szempontú attrakciói, azaz a Puskás Akadémia és az arborétum – tudtuk meg Balogh Balázs kommunikációs igazgatótól, aki arról is beszélt stábunknak, hogy a beruházás teljes költsége mintegy 1,2 milliárd forintot tett ki, melyhez a kormány a Közép-Dunántúli Operatív Fejlesztési Program keretében 600 millió forintos támogatást biztosított.
A Vál-völgyi kisvasút jelenleg az Alcsútdobozi Arborétum és a Puskás Akadémia között közlekedik. 2016-ban (04.30.-12.31.) 30219 fő, 2017-ben (01.01 – 09.17.) 27.424 fő utazott a kisvasút járatain. Magyarországon 16 erdei vasút működik, a forgalmi adatok alapján ezek közül hét vonalon kevesebben utaztak 2016-ban, mint a Vál-völgyi kisvasúton, amely csak április 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt. További két vonalon (Pálházi ÁEV, Felsőtárkányi ÁEV) pedig egész évben csak kevéssel váltottak több jegyet, mint a 2016-ban csupán 7 hónapot üzemelő Vál-völgyi vonalon. A térség (Alcsút és Felcsút) turizmusában a vonal újjáépítésének, illetve újbóli megnyitásához az Alcsútdobozi Arborétum, a Puskás Akadémia Pancho Aréna, illetve az itt működő kalandpark biztosít hátteret.
A videót Szerencsés D. Márton és Jurák Kata készítette.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS