Pesti Srácok

Itt a bizonyíték, miért nem érdemes hozsannázni az uniós pénzekért – minden fillér visszafolyik hozzájuk

Itt a bizonyíték, miért nem érdemes hozsannázni az uniós pénzekért – minden fillér visszafolyik hozzájuk

Egy hónapon belül már a második magasrangú német politikus rántja le a leplet arról, hogyan is működik az a bizonyos uniós pénzszivattyú, amelynek létezését eddig váltig tagadták a hazai „haladó” gondolkodók. Ezúttal Sigmar Gabriel német külügyminiszter ismerte el: „minden euró, amit befizetünk az EU büdzséjébe, visszatér hozzánk közvetlenül, vagy közvetett módon”. Három hete a német uniós biztos, Günther Oettinger vallotta be: a németeknek megéri támogatni a kelet-európai országokat, mert a pénz nagy része az ő gazdaságukba csorog vissza. Érdekes, Bogár László közgazdász évek óta erről beszél, de amíg ő mondta, addig ez közönséges „összeesküvés-elméletnek” számított...

Sigmar Gabriel német külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi számába írt cikket arról, hogy szerinte Németországnak a jelenleginél is több pénzzel kellene hozzájárulnia az Európai Unió költségvetéséhez. A politikus azt javasolja, Berlin lépjen valami „váratlant” a következő uniós költségvetés vitájában: ne azért lobbizzon, hogy kevesebb, hanem azért, hogy

Mint arra a FAZ cikkét szemléző Alfahír.hu rámutatott: „Herr Gabriel testét persze nem szállta meg Teréz anya szelleme”, nagyon is jól végiggondolta ezt, és pontosan azt teszi, ami a dolga: Németország érdekeit képviseli. Ugyanis ezekre az összegekre a németeknek nem adományként, hanem „a jövőbe való befektetésként” kell tekinteniük. Méghozzá azért, mert – miként Sigmar Gabriel fogalmaz –:

PestiSracok facebook image

A külügyminiszter elismeri, hogy Németország kevesebb uniós támogatást kap, mint más tagországok, ám „export, kereskedelem és munkahelyek formájában” mégis többet profitál, mint, amennyit befizet. Egy hónappal ezelőtt hasonlóan nyilatkozott Günther Oettinger német uniós biztos is. A politikus a Lengyelországnak folyósított fejlesztési pénzek kapcsán állapította meg, hogy azok nagy része Németországba vándorol vissza.

Oettinger őszinte vallomása a Tutiblogon Templomhegyi Nyerőkőt is megihlette, jegyzetét itt olvashatják.

Forrás: FAZ, Alfahír. Vezető képünkön Sigmar Gabriel látható; fotó: AFP

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.