Pesti Srácok

Jair Netanjáhú: a "sorosozás" nem antiszemitizmus

Jair Netanjáhú: a "sorosozás" nem antiszemitizmus

A "sorosozás" nem antiszemitizmus – jelentette ki Jair Netanjáhú kolumnista, rádiós műsorvezető, izraeli politikai influenszer a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi médiakonferenciájának második napján, csütörtökön, Budapesten.

A panelbeszélgetésen szóba került, hogy Magyarországot antiszemitának minősítették a Soros Györgyöt az illegális migrációval kapcsolatba hozó plakátok miatt. Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök fia erre reagálva fogalmazott úgy, hogy a "sorosozás" nem antiszemitizmus, mert Soros György nagyon komoly károkat okoz "az egyedüli zsidó államnak". Például azzal, hogy olyan zsidóellenes, anticionista és palesztinpárti NGO-kat finanszíroz, amelyek az izraeli társadalmat belülről bontják meg.

Jair Netanjáhú a pénz és média kapcsolatáról rendezett panelbeszélgetésen kifejtette: a nyugati világban, "különösen Izraelben" baloldali médiatúlsúly tapasztalható, miközben például a zsidó állam lakosainak jelentős része konzervatív, így van igény a jobboldali tartalmakra. Jair Netanjáhú saját karrierjének állomásait is megemlítve úgy fogalmazott, hogy a baloldal "nagyon kegyetlen" tud lenni, ha valaki konzervatívként hangoztatja a nézeteit, ugyanis akkor démonizálják. Hozzátette: stabil alapokon áll a véleménye, amelyet őszintén megosztott olvasóival, hallgatóival, így egyre több követője lett. Véleménye szerint ugyanakkor a közösségi média sem teljesen demokratikus, mivel kevés tulajdonos kezében vannak a legnagyobb ilyen platformok. Azt mondta, hogy a "legradikálisabb, legőrültebb" baloldali gondolatok – köztük, hogy az országoknak nincs szükségük határokra – mainstream vélekedéssé válnak, miközben a többség által képviselt, ezzel ellentétes gondolatokat szélsőségesnek minősítik.

Álláspontja szerint 2023-ban a bal- és jobboldaliság nem a szocializmusról és a kapitalizmusról szól, hanem sokkal inkább az egyes országokban egymáshoz kapcsolódó globális elitről és a helyi hétköznapi emberekről, munkásokról, akik a saját országuk érdekeit képviselik.

PestiSracok facebook image

– hangoztatta Jair Netanjáhú.

Kovács István Gergely, a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa a többi között arról beszélt, hogy a tömegmédia a globális elitet szolgálja ki, és ebből sokaknak elegük lett. Cégéről szólva kiemelte, hogy saját oktatási rendszerükön keresztül sokféle tudást egységesítettek, a diákjaik sikeressé váltak a közösségi média világában. A közösségi médiával kapcsolatos legnagyobb problémának nem a jobboldali tartalmak elérésének korlátozását, hanem a jobboldali felhasználók "öncenzúráját" jelölte meg. Ezért segíteni kezdtek ezeknek az embereknek, hogy kifejthessék a véleményüket. Azt mondta, hogy a Facebook magyarországi felhasználóinak többsége jobboldali.

Roland Tichy, a Tichys Einblick online magazin alapítója, újságíró egyebek mellett arról beszélt, hogy orgánuma akkor kezdett sikeres lenni, amikor fellépett az illegális migráció ellen. Mint megjegyezte, a kérdésre nem a bal- vagy jobboldaliság alapján tekint. Van egy olyan globális elit, amely bizonyos kérdésekben állást foglal és olyan döntéseket hoz, amelyek következtében "a társadalom nagyobbik része szenved". Erre példaként említette, hogy az illegális bevándorlás "tönkretette" a német szociális ellátórendszert.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.