Kedden folytatódik az Országgyűlés munkája, ahol a képviselők határoznak a különleges jogrenddel, a kormányzati igazgatással, valamint a miniszterelnök és a miniszterek fizetésével összefüggő törvényjavaslatról. A napirend előtti felszólalásokat követően lesz a zárószavazás a Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott, az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról, valamint megkezdődik a honvédelmi adatkezelésekről szóló, indoklással együtt 134 oldalas törvényjavaslatot tárgyalása a parlamentben. Az újraszabályozott különleges jogrend miatt új honvédelmi törvény lép hatályba novemberben; ezzel indokolja a kormány a honvédelmi célú adatkezelési szabályok felülvizsgálatát.
Kanász-Nagy Máté kezdte a felszólalásokat a kedd reggel kezdődött ülésen, aki hosszú távú megoldást keresett az energiaválságra, legalábbis erre kérte a kormányt. Az LMP-s politikus szerint jelenleg egy súlyos energiaválság közepén vagyunk, amelynek kezeléséről vitájuk van a kormánnyal, mert a kormány megoldása fenntartja a függést a fosszilis energiahordozóktól, pedig azok drágák és nem fenntarthatók, így ezekre nem lehetne alapozni Magyarország hosszú távú energiaellátását. A zöld politikus amúgy kijelentette, hogy a gazdagokat támogatja a rezsicsökkentés és a benzinárstop – hogy erre miből következtetett, nem részletezte, de azért érdekelne.
Az energiaválságot nem lehet csak rövidtávú eszközökkel kezelni, meg kell szabadulni a fosszilis energiahordozóktól, amelyek a jövőben is drágulnak, és környezetszennyezők. Azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek hosszú távú megoldást választanak, ez pedig az, hogy maguk állítják elő a szükséges energiát és a megújuló energiákban látják a jövőt, de ebből a szempontból Magyarország nagyon rosszul áll
– közölte az LMP-s politikus, majd azzal folytatta, hogy a pártja szerint fel kell oldani a szélerőművek telepítésére vonatkozó tilalmat, országos épületszigetelési programot kell indítani, továbbá be kell vezetni a klímabérletet.
Válaszadásra Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára kapta meg a szót, aki szerint a kormány már több lépést tett az elmúlt időben a fenntarthatóság elérésére. Szavai szerint a kormány elsődleges célja a családok védelme és az energiaellátás stabilitásának biztosítása, emellett pedig a közösségi közlekedés népszerűsítése, korszerűsítése is fontos. Azt is kiemelte, hogy az elmúlt években jelentős vasútfejlesztés valósult meg, és erre a jövőben is nagy hangsúlyt helyeznek. Ugyancsak fejlesztések zajlanak a buszközlekedés korszerűsítése érdekében is – tette hozzá az államtitkár. Közölte: a kerékpárút-hálózatot is folyamatosan fejlesztik, igyekeznek zöldebbé tenni a közlekedést. Fontosnak nevezte a közösségi közlekedés fejlesztését, népszerűsítését.
Párbeszéd: fontos lenne segíteni az állatvédő szervezeteknek
Szabó Rebeka, a Párbeszéd-frakció tagja az állatvédelmet dobta be: azt mondta, bár az állatvédelmi miniszteri biztos személyében már van külön felelőse az állatvédelemnek, ami nagy eredmény, az állami tulajdonba került nagy testű állatokat gondozó Dharma Ló Menedék Alapítványnak mégsem nyújt segítséget a kormány.
Az alapítvány már öt éve gondozza az állam állatait, de ígéreteken kívül semmit sem kapott, pedig együttműködési megállapodást kötött az Agrárminisztériummal
– mondta. Megjegyezte: remélhetőleg csak adminisztratív hibáról van szó, és rendezik a helyzetet. Kiemelte: fontos lenne segíteni az állatvédő szervezeteknek, mert ezen a területen is súlyos a helyzet, sok a segítségre szoruló állat, miközben az állatmenhelyek megteltek.
Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára erre azt mondta: az elmúlt években jelentős előrelépést értek el az állatvédelem ügyében, nem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek a képviselő leírta.
Köszönet illet mindenkit, aki segíti az állatok védelmét
– tette hozzá. Hangsúlyozta: a cél, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segítsék, hogy javuljon az állatok helyzete, így jogalkotással, szemléletformálással és pénzügyi források biztosításával. Több állatvédő szervezetet támogatnak országszerte – jegyezte meg.
Mi Hazánk: inflációkövetővé kellene tenni a családtámogatásokat
Novák Előd ezután a családtámogatásokról beszélt. Közölte, hogy azokat inflációkövetővé kell tenni a nyugdíjakhoz hasonlóan, ugyanis a családoknak fontos lenne a kiszámíthatóság, a tervezhetőség. Szerinte törvényben kellene garantálni, hogy inflációkövetők, értékállók legyenek a családtámogatások. Úgy vélte, minden akadályt el kellene hárítani a gyermekvállalás elől, hiszen minden gyermek kincs, és a gyermekvállalás demográfiai szempontból is fontos lenne, azonban a nagycsalád vállalása még mindig óriási szegénységi kockázatot jelent.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt: ma Magyarország érdekét az szolgálja, ha békében és biztonságban tudnak az emberek gyarapodni, ha minden vágyott gyermek megszülethet, és kiszámítható a jövő.
A kormány ezért támogatja a családokat, azért dolgozik, hogy még könnyebb legyen gyermeket vállani
– hangsúlyozta. Közölte: a 2023-as költségvetés is a családokat védi, jelentős forrást biztosít a családok támogatására, többet, mint idén. Ha az inflációhoz kötnék a családtámogatásokat, az kisebb növekedést jelentene, mint amennyivel többet fordítanak erre a célra a jövő évi büdzsében, vagyis a képviselő a javaslatával azt kérné, hogy kevesebbet adjanak a családoknak – mondta az államtitkár.
Kunhalmi szerint csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez
Az MSZP társelnöke szerint a frakciója kezdeményezi Magyarország az Európai Ügyészséghez történő csatlakozását. Indoklásként elmondta, hogy a magyar társadalmat, családokat válságállóvá kell tenni, meg kell védeni a negatív gazdasági hatásoktól, ehhez pedig pénz kell.
Az ország csak akkor kapja meg az EU helyreállítási alapjából neki járó 5800 milliárd forintos összeget, ha a kormány a többi között megkezdi a rendszerszintű korrupció felszámolását
– mondta. A képviselő szerint nem helytálló az a kormányzati érvelés, hogy a csatlakozás szembenáll az ország szuverenitását garantáló alaptörvénnyel, ami lehetővé teszi, hogy Magyarország egyes hatásköreit az unió intézményei útján gyakorolja.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a kormány szerint az Európai Bizottság politikai okból tartja vissza az uniós forrásokat. Elmondta, hogy a magyar kormány mindvégig egyetértett az Európai Ügyészség létrehozását indokló célokkal, de a csatlakozással a tagállamok a büntetőjogi hatáskörük korlátozását vállalva az egyik leglényegesebb hatáskörüket adják át az EU-nak.
A csatlakozás csak akkor lett volna elfogadható, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését
– magyarázta, jelezve, hogy az együttműködésben Dánia, Írország, Lengyelország és Svédország sem vesz részt. Szerinte az ügyészséget úgy alakították ki, hogy működése az eljárások felesleges túlbonyolításával, központosításával nagy eséllyel ronthatja a büntetőeljárások hatékonyságát. Kijelentette: az, hogy Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, nem eredményezi az EU pénzügyi érdekeit is sértő bűncselekmények elleni küzdelem hazai színvonalának csökkenését.
A Momentumnak nem tetszik a költségvetés
A lila párt elnöke, Gelencsér Ferenc felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a Fidesz–KDNP-kormány intézkedései szembenállnak azzal, amit a pártok a választási kampányban ígértek Magyarország népének, valamint a Fidesz–KDNP megtévesztette a választókat. Az extraprofitadóval kapcsolatban azon véleményét hangsúlyozta: aki azt hitte a kormánypárti képviselők közül, hogy a cégek nem terhelik át a magyar emberekre ezt az adót, az vagy nem gondolkodott, vagy a belátási képessége szerény.
Budapest, 2022. június 14. Szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. június 14-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A magyar emberek legnagyobb problémájának nem a háborút, a menekültválságot, hanem a létbizonytalanságot tartotta. Azt mondta, egyetlen kormány sem mondhat le a középosztály megsegítéséről, ugyanakkor a szegényekkel való szolidaritás vagy a keresztényi szolidaritás nem azt jelenti, hogy egyre több embert taszítanak szegénységbe. Hozzátette: a kormány az elszegényedés költségvetését készül elfogadni, a magyarokkal fizetteti ki a választási kampányát és a visszatartott uniós pénzeket. Azt kérte, a kormány ne hárítsa át a felelősséget a jelenlegi helyzetért másra.
Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára szerint a képviselő sem a múlttal, sem a jelennel nincs tisztában. Elmondta, hogy 2010 után az ország kilábalt a gazdasági nehézségekből, de a fejlődési pályát megtörte a világjárvány, majd a háború. Közölte, hogy az ország elhúzódó háborús helyzetben van, rendkívüli időket él; ebben a helyzetben is biztosítani kívánja a kormány a munkahelyeket, a családok békéjét, megélhetését, a nyugdíjak reálértékének fenntartását, és megvédi a rezsicsökkentést. Szerinte a rendkívüli intézkedések arra az üzleti körre irányulnak, amelyek nem a hátrányokat tapasztalták meg, hanem előnyökre tettek szert.
Dr. Oláh szerint brutális megszorítás jön
A DK terézvárosi erős embere, Oláh Lajos beszédében többször használta az “Orbán-csomag” kifejezést, mint bármi mást. Szerinte a jövő évi költségvetés brutális megszorítást tartalmaz, amely szerinte nemcsak az embereket általában, hanem a vállalkozásokat, valamint az önkormányzatokat is érinti, és többek között az a következménye, hogy már 402 forintba kerül egy euró. Hangsúlyozta: már a fideszes polgármesterek is lázadnak a kormány politikája ellen, mert az önkormányzatoknak nagy gondot okoz a rezsiárak kigazdálkodása. Szerinte a kormány eközben semmilyen egyeztetésre nem hajlandó, hanem “látványosan üti” az önkormányzatokat.
Rétvári Bence válaszolt, aki részletezte: az egész világ rendkívüli időket él, Európában pár hónap alatt jelentősen emelkedtek az energiaárak, ugyanakkor a magyar fogyasztók mind a villamos áram, mind a földgáz tekintetében kedvező helyzetben vannak a baloldal által folyamatosan támadott rezsicsökkentésnek köszönhetően. Hangsúlyozta: 2010-ben a baloldal olyan helyzetet teremtett, hogy 1300 milliárd forinttal kellett konszolidálni az önkormányzatokat, korábban pedig tizenötször emelte a rezsi árát. Szerinte azért van erősebb helyzetben ma Magyarország, mint 12 évvel ezelőtt, mert többen dolgoznak és jóval többet keresnek.
Ezért vannak nagyobb biztonságban az emberek, és ezért mondjuk azt, hogy ha a brüsszeli szankciós politikával nem lehetetlenítik el a magyar gazdaság működését, akkor ismét képes lesz jelentős növekedésre
– mondta.
A Jobbik nullára csökkentené a gyermeknevelési cikkek áfakulcsát
Z. Kárpát Dániel jobbikos alelnök arról szólt, hogy a gyermeknevelési cikkek 27 százalékos általánosforgalmiadó-kulcsának nulla százalékra kellene csökkenteni, valamint közös pontnak nevezte a kormánnyal a családok mindennapi biztonságának szavatolását. A jobbikos országgyűlési képviselő szerint egész Európában Magyarországon adóztatják a legjobban a bébiételt, a gyerekruhát, a cumisüveget, ráadásul ezen termékek árára hatással van a 400 forint fölé kúszó euróárfolyam.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint az, hogy ki mikor vállal gyermeket, saját döntése; ott az államnak nincs keresnivalója, de az feladata, hogy ha valaki családot alapít, akkor támogassa. Hozzátette: a családtámogatási rendszer soha nem látott szélességű Magyarországon, a GDP mintegy 5 százalékát fordítják erre. A megélhetés szempontjából az első számú fenyegetésnek a háborús inflációt nevezte, de szerinte már a háború előtt is jelentős volt az áremelkedés, és az elhibázott szankciós politika tovább súlyosbítja ezt. A Fidesz országgyűlési képviselője ezután felhozta a Jobbik elmúlt napok sorozatos botrányait, hiszen a párt saját magát sem tudja vezetni, nemhogy egy országot. Jakab Péter lemondott Jobbik-elnökről azt mondta: Orbán Viktor székére próbált leülni, de végül a saját széke mellé ült, és a frakcióvezetői székbe két kézzel kapaszkodik.
A leköszönő pártelnöknek jobban ment a szövetségkötés Gyurcsány Ferencékkel, mint saját támogatóival; a mostani események valószínűleg annak köszönhetők, hogy Gyurcsány Ferenc balra húzta Jakab Pétert a képzeletbeli politikai társkeresőn
– szúrt oda az államtitkár.
Módosultak a törvények
Több mint ötven törvény módosítását szavazta meg kedden az Országgyűlés: az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással kapcsolatosak, amelyet 133 igen és 51 nem szavazattal fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára. A jogszabály elsődleges céljaként az indoklásban a jogrendszeri koherencia megteremtését jelölték meg, mivel november 1-jén hatályba lépnek a válságkezeléssel és különleges jogrenddel, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos alaptörvényi és törvényi szintű jogszabályváltozások. Emlékeztettek arra, hogy novembertől új jogintézményként jelenik meg az összehangolt védelmi tevékenység, amelynek célja a súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele. Ennek megfelelően számos jogszabály, a többi között a büntető törvénykönyv, a honvédelmi, az elektronikus hírközlési vagy a közigazgatási rendtartási törvény módosul.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS