Jegelik a kancellári rendszer bevezetését az egészségügyben

Nem lesz kancellári rendszer az egészségügyben, legalábbis 2018 áprilisáig biztosan nem, majd az új kormány dönt az ügyben – hangzott el egy hétfői háttérbeszélgetésen. Ónodi-Szűcs Zoltán területért felelős államtitkár elmondta, a koncepció helyett az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) fogják megerősíteni, amely ugyan gyengébb megoldás a kancellári rendszernél, de abból gyökerezik.

2018 áprilisa után az új kormány dönthet arról, bevezeti a kancellári rendszert az egészségügyben vagy sem – közölte egy hétfő reggeli háttérbeszélgetésen Ónodi-Szűcs Zoltán.

A kancellári rendszer gyökereit kiépítik az ÁEEK-en belül és majd az új kormány eldönti, hogy akar-e belőle 2018 áprilisa után kancelláriát csinálni.

Mivel a célok ugyanazok maradtak mint eddig, ezért az Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) kell megerősíteni – tette hozzá az egészségügyi államtitkár. A tervek szerint az ÁEEK  – bár gyengébb megoldás a kancellári rendszernél – a kórházak együttműködését kontrollálná, funkcióit 2017-ben építenék ki és a térségi központok kapnak majd erősebb szerepköröket. Minderre 4 milliárd forint áll rendelkezésre. A kancellári rendszer “bukását” az államtitkár személyes kudarcának érzi, mert szerinte nem tudta jól elmagyarázni, hogy a rendszer nem okoz majd problémát a működésben.

Jelentősen csökkentek a kórházi várlólisták idehaza. Forrás: AFP/Patricia De Melo Moreira

Lesz még konszolidáció

Hatvan milliárd forint a kórházi adósságállomány nagysága. Szeptember végével pedig a 30 napon túl lejárt adósságállomány mértéke meghaladta a 45 milliárd forintot “Ez nem kis szám és nem is jó szám, mivel 2015 április elsejével –  amikor végrehajtották a konszolidációt – az e mögött lévő számlákat kiegyenlítették” – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. Ez az összeg 17 hónap alatt keletkezett, vagyis csökkent az eladósodottság mértéke, havi szinten 5-ről 3 milliárd forintra – tette hozzá az egészségügyi államtitkár. Jó lenne látni azt is, hogy a raktárakban mennyi anyag van felhalmozva, hiszen az már elköltsenek számít és nem szabad elfelejteni az intézményeknél lévő készpénzállományt, amely valahol 10-20 milliárd között van. Ennek része uniós forrás – mondta Ónodi, hozzátéve, hogy valamelyest már javult a helyzet a kórházak gazdálkodásában, de ez még mindig nem elegendő. Mint mondta, valószínűleg szükség lesz újabb konszolidációra. Már folynak a tárgyalások az újabb adósságrendezésről. A korábbitól eltérően két különböző forrással szeretnének számolni. Az államtitkár kifejette, a pénz egy része menne csak a számlák kiegyenlítésére, a többi a fenntartó számár adna lehetőséget, olyan ügyek finanszírozására, amellyel jobbá tehető a gazdálkodás. További részletekbe azonban egyelőre nem bocsátkozott.

Még mindig sok a vattabeteg

2016 nyarán 20 százalékkal megemelték a kórházak teljesítményvolumen korlátját (TVK). Azóta a kórházak egy átlagos beteg után 150 helyett 180 ezer forintot kapnak. Ennek ellenére továbbra is jelentős azok száma, akik fekvőbeteg ellátásban részesülnek, holott nincs rá szükségük – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. Nagyjából a betegek 20-30 százalékát indokolatlanul veszik fel még mindig a kórházak, a bevételek miatt. Ezt a problémát az intézmények menedzsmentjének kellene megoldani, de az látszik, egyelőre nem tudják hogyan kellene mindezt szabályozni, pedig a korábbiakhoz képest nagyobb forrást, kevesebb betegre tudnak felhasználni, ezért “nincs szükség arra, hogy tovább vattázzanak” – hangsúlyozta az egészségügyi államtitkár.

Fotó: Ónodi-Szűcs Zoltán szerint bár szükség lesz egy újabb adósságkonszolidációra, a korábbiakhoz képest javult a helyzet. M. Schmidt János/Origo

OEP?

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) mint nemzeti alapkezelő önálló marad, de ez csak részben igaz  a jelen állapotához képest – mondta Ladányi Márta helyettes államtitkár. Szavai szerint a pénzbeli támogatások átkerülnek a kincstárhoz, az egészségügyi ellátások finanszírozása marad önálló és a többi funkcionális – gazdálkodási, működési – feladatok az EMMI-hez kerül. Az OEP átszervezése 20 százalékos bértömeg csökkenéssel jár 2017-től, de azt még nem lehet tudni, hogy ez  pontosan mekkora létszámleépítést jelent.

Sikersztorik is vannak

Ónodi-Szűcs Zoltán egy éves regnálása kapcsán elmondta, sikernek értékeli, hogy a 2017-es költségvetésben 170 milliárd forinttal több jut az egészségügyre illetve a 40 milliárdos plusz a budapesti kórházfejlesztést. Sikersztori az is, hogy a kezdeti “egy szuperkórház ötletéből” mára teljes fővárosi fejlesztés lett – tette hozzá. A béremelés kérdéskörét is ide sorolta, miután sikerült megállapodni az összes érdekvédővel. Nem egy lépésben, de elkezdődött az emelt szintű ápolás létrehozása is – sorolta az államtitkár. Pozitívum a várólisták jelentős mértékű csökkenése. Jelenleg 28 ezren várnak beavatkozásra. Ónodi szerint európai szinten is a mienk az egyik legalacsonyabb várólista. A jövőbeni tervek közt van, hogy szeretnének előjegyzési naplót, amelynek segítségével kiderül, hol kell sokat várniuk a betegeknek. Ónodi beszámolt arról is, hamarosan 56 milliárdos uniós forrás érkezik az ágazatba. A kórházi minimumfeltételek kapcsán elmondta, év végén várható leghamarabb előrelépés. A szakmai kollégiumokkal még folyik az egyeztetés – tette hozzá.

Egyetemi kórházak

“Nem nyitott ki új ajtókat és nem zárt be régieket az egyetemi kórházakról októberben  elfogadott jogszabály” – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. Hangsúlyozta, ez csak egy lehetőség arra, hogy másképpen történjen az integráció egyetem és kórház között mint korábban, de csak a debreceni egyetemet és a debreceni Kenézy kórházat érinti, budapesti intézményekre nem vonatkozik. A törvényre azért volt szükség, hogy abban rögzítsék, a kórház az integrációt követően is önálló egységként tudjon működni.

Címlapfotó: radiologia.hu