Jó úton a pedagógusok és a kormány megegyezése, de ez a milliókkal kitömött bírálókat nem érdekli

Hiteltelen a mostani rendszert élesen bírálók szava, miközben százmilliókat tettek zsebre a felépítéséért – mondta el kérdésünkre a ma megjelent cikkünkkel kapcsolatban Rétvári Bence. A parlamenti államtitkár erről a Köznevelési Kerekasztal utáni sajtótájékoztatón beszélt, ahol bejelentette, jövőre 100 milliárd forinttal több jut majd köznevelésre. A kormány kezdeményezésre létrejött fórumot most is távolmaradásával tüntette ki a két legnagyobb hazai pedagógusszakszervezet – a szerdai országos sztrájkot meghirdető Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – valamint a Civil Közoktatási Platform (CKP), pedig több fontos kérdésben született megállapodás. Szó volt az adminisztrációs terhek csökkentéséről, a tankönyvek elkészítéséről, az iskolák fenntartásáról.

Hiteltelen a mostani rendszert élesen bírálók szava, miközben százmilliókat tettek zsebre a felépítéséért – reagálta a PestiSrácok.hu kérdésre Rétvári Bence a ma megjelent cikkünkkel kapcsolatban. Az  Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) parlamenti államtitkára a Köznevelési Kerekasztal után megtartott sajtótájékoztatón hozzátette azt is, kétségtelen, hogy azok, akik most a Civil Közoktatási Platformba vagy más civil szervezetbe tömörülve támadják a kormány oktatás politikáját, 2010 után is aktívan és jelentős megbízási díjakért vettek részt a jelenlegi köznevelési rendszer kiépítésében. A  Radó Péter vezette Civil Közoktatási Platform (CKP) és a két legnagyobb hazai pedagógus szakszervezet – a szerdai országos sztrájkot meghirdető Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – a meghívás ellenére most sem vett részt az egyeztetésen. Rétvári Bence hozzátette, bíznak benne, hogy előbb-utóbb ezek a szervezetek is bekapcsolódnak a köznevelési kerekasztal munkájába. A mai egyeztetésen napirendre került a többi közt a pedagógus sztrájkbizottság 25 pontja. Ennek kapcsán Sipos Imre helyettes államtitkár elmondta, a gyermekekkel és tanulókkal foglalkozó felvetéseket két munkacsoport is tárgyalja, és várják a szakmai szervezetek javaslatát. Az iskolák fenntartásával összefüggésben megerősítették a fenntartói munkacsoport álláspontját, azaz a fenntartást és működtetést szét kell választani. Kitért arra, támogatják, hogy a pótlékok differenciálásánál az intézményvezetőknek nagyobb mozgástere legyen.

Rétvári Bence hiteltelennek tartja a százmilliós közpénzekkel kitömött civil tiltakozókat Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Elhangzott az is, megállapodott a kormány a szerdai sztrájkról a pedagógusok sztrájkbizottságával, de a mai ülésen a sztrájk nem került szóba. Rétvári Bence hozzátette, a sztrájktörvény alapján annak, aki nem dolgozik e napon, nem jár fizetés, az erre a napra járó bért pedig a sztrájkalapból igényelhetik azok, akik a munkabeszüntetés mellett döntenek.

ELÉGSÉGES SZOLGÁLTATÁSOK A SZTRÁJK ALATT

Fogadniuk kell az iskoláknak a diákokat és kötelesek számukra étkezést valamint felügyeletet biztosítani. Szabályellenesen járnak el azok az intézmények, amelyek nyilatkozatot kérnek a szülőktől arról, hogy igényelnek-e gyerekfelügyeletet. Azok a tanárok, akik nem vesznek részt a sztrájkban, órát kell tartaniuk.

Még idén béremelést kaphatnak a nevelést-oktatást segítő, nem pedagógus dolgozók

Az EMMI azt javasolja, hogy az állami köznevelési intézményekben a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók számára az idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás járjon – közölte Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár. Ezek a dolgozók július 15. és december 15. között számíthatnak majd a pluszjuttatásra – tette hozzá Sipos Imre. Azt is javasolják továbbá, hogy ez a kör 2017. január 1-jével 10 százalékos béremelést kapjon. Ebből 7 százalék általános emelés lenne mindenki számára, a fennmaradó 3 százalékról pedig az intézményvezetők döntenének. A tárca javaslata legalább 15 ezer embert érint. Az előterjesztést a köznevelési kerekasztal résztvevői támogatták – közölte a helyettes államtitkár, aki kitért arra is, hogy azt kérik, ezt az emelést biztosítsák a többi, más fenntartású köznevelési intézményben.

100 milliárddal több jut jövőre

Várhatóan csaknem 100 milliárdos többlettel számolhat a köznevelés a jövő évi költségvetésben – jelentette be Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. Ez nagyjából 23 százalékos bővülést jelent. Ideális felosztásáról meg fogják kérdezni az intézményvezetőket, fenntartókat és a diákok képviselőit is – tette hozzá.

Hiába várták a rendszer bírálóit, a Köznevelési Kerekasztal ülésen nem vettek részt. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Fokozatos pályaorientáció kell

A mostani, hatodik ülés témái között volt még a délutáni iskolai benntartózkodás adminisztrációs terheinek mérséklése. Általános elvként megfogalmazódott, hogy ha a diák nem szeretne bent maradni, és a szülők ezt kérik, akkor az igazgatónak azt kell csak  írásban rögzíteni, ha ezt elutasítja. Fontos napirendi pont volt, ami a Pedagógusok Szakszervezetével folyó tárgyalások részét is képezte, hogy az új tankönyvek elbírálásánál minimálisra csökkentsék a hibák lehetőségét. Fontos, hogy minél több pedagógust vonjanak be a tankönyvek elkészítésébe, és azok minél jobb minőségűek legyenek – közölte Rétvári Bence. A pedagógus munkacsoport képviseletében Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia alelnöke az egységes tanárképzés bevezetése mellett foglalt állást. Fontosnak tartják, hogy a pedagógiai-pszichológiai tárgyakat erőteljes súllyal kezeljék. A rektor a speciális doktori képzés mellett érvelt a pedagógusképzésben, és szólt arról is, hogy a pályaalkalmassági vizsga során az egyszeri megméretés nem elegendő, fokozatos pályaorientációt kell végezni. Hozzátette: a pedagógus-továbbképzés fontos része a szakmának, speciálisan a felsőoktatáshoz kellene kötni.

Jó úton halad az egyeztetés Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Kerekes Miklós, Ajak polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége képviseletében elmondta: egyetértenek azzal, hogy a fenntartás “a legjobb kezekben” az államnál van, itt a pedagógusok életpályamodellje biztosított. Az üzemeltetést illetően már megoszlanak a vélemények, más az aspektus a megyei jogú városok és a vidéki kistelepülési önkormányzatok részéről. Szavai szerint a helyi problémákat helyben lehet a legjobban megoldani.

Csökkenteni kell a munkaterheket

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint “komoly előrelépés” történt a fenntartás és a pedagógusok foglalkoztatása területén. Hozzátette, a költségvetésben és a döntéshozatal iskolákhoz való közelítésében egyaránt előreléptek. Fontosnak tartaná ugyanakkor, hogy pedagógusok munkaterhei csökkenjenek, és azt szeretnék, ha a 22 óra alapján számolnák ki az iskolai státuszokat. A 32 órás kötött munkaidő a mostani formájában életszerűtlen, ebben is közeledtek az álláspontok – tette hozzá. Az elnök üdvözölte, hogy a pótlékoknál lehetőség lesz differenciálni. Vitás és rendezendő kérdésnek tartotta ugyanakkor a nyugdíjas álláshelyek betöltését.

A vezetőkép a keddi Köznevelési Kerekasztal után tartott sajtótájékoztatón készült. Fotó: MTI/Balogh Zoltán