Elfogadták a román költségvetést, amelyet az RMDSZ is megszavazott. A kormánykoalíció – és annak tagjaként az RMDSZ – fontosnak tartotta, hogy ne sérüljenek az alapelvek, amelyek mentén a büdzsét összeállították, és amelyek a romániai közpénzügyi rendszer egészségesebbé tételét tartják szem előtt – jelentette ki Miklós Zoltán, a román parlament tagja a Krónikaonline.ro tudósítása szerint. A lényeg, hogy Romániában elfogadták a 2021-es költségvetést, annak ellenére, hogy már javában benne járunk az évben. Végül is jobb későn, mint soha.
Románia a 2008-as válság óta “IMF alapú” gazdaságpolitikát folytat, ami például szöges ellentéte a magyar irányvonalnak. A most elfogadott költségvetés kapcsán Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának egyetemi adjunktusa a kronikaonline.ro-nak nyilatkozva kifejtette: Románia relatív jól teljesített 2020-ban, a költségvetési hiány magas volt ugyan, de a GDP csökkenése mindössze 3,9 százalékos volt, a legkisebb visszaesés az Európai Unióban, miközben korábban még az optimista hitelminősítő és gazdasági intézmények is 5 százalékos, vagy még annál is nagyobb visszaesést jeleztek előre. A szakértő szerint a román gazdaság el fogja év végére a 2019-es szintet.
Megszorítás, megszorítás
A román gazdaság már a koronavírus-válság előtt is komoly szerkezeti problémával küzdött. Rácz Béla Gergely szerint ennek fő oka, hogy túl sokan és túl magas bérért dolgoznak az állami szektorban. A közalkalmazotti bérek 40 százalékkal magasabbak, mint a versenyszektorban. A közalkalmazottak bérét befagyasztották, nem adják meg a beígért béremeléseket, a nyugdíjakat sem növelik a korábban tervezett mértékben, a közalkalmazottak nem kapnak üdülési utalványokat, az egyetemisták, diákok ingyenes utazását korlátozták. A költségvetési gondok megoldására hatékonyabbá kell tenni az adóbehajtást. Adóemelésre nincs szükség, de a kivetett adókat minél nagyobb arányban be kell szedni. Látható, hogy komoly megszorításokat tartalmaz a költségvetés, ami általában elnyeri az IMF tetszését.
A büdzsé főbb számai
A Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette koalíciós kabinet a büdzsé megtervezésénél 4,3 százalékos gazdasági növekedést, 2,4 százalékos inflációt, 310 ezer munkanélkülit és 3100 lejes nettó átlagbért vett alapul. A kormány számításai szerint Románia csak 2024-ben tudja – a maastrichti (uniós) kritériumokban előírt – 3 százalék alá szorítani a deficitet: jövőre 5,84, 2023-ban pedig 4,37 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számolnak.
A románoknak mindent szabad!
Persze, ha egy uniós tagország az adott év költségvetését év közben fogadnák el, akkor az az állam megnézhetné magát. Az Európai Bizottság mindenféle sértéseket vágna a tagország fejéhez. Úgy látszik, hogy egy kivétel mégis van: a románok valamiért azt csinálhatnak, amit akarnak.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS