Pesti Srácok

"Miért a románok, és nem a magyarok hagyják faképnél Romániát?"

"Miért a románok, és nem a magyarok hagyják faképnél Romániát?"

Ki gondolta volna, milyen utóélete lehet Orbán Viktor kolozsvári nótázásának, és a „Nem megyünk mi innen el…” refrénű nótának. Utóbbiba ugyanis már Erdély visszacsatolásának rémét is beleálmodták a román nacionalisták. És azt is ki gondolta volna, milyen mély önkritikát csalnak elő egyes román politikusokból a magyar dallamok…?

Máskülönben nehezen kerül szembe egy román baloldali politikus véleményével, Orbán Viktor emlékezetes kolozsvári nótázása ugyanakkor keserű hangokat csalt elő egy román EP-képviselőből, akit bizony mélyen megérintett, hogy a magyarok azt éneklik, nem akarnak elmenni Romániából.

román Dincu
Dîncu képviselő úr szerint az a baj, hogy a románok csak a dalaikban szeretik Romániát

A sajtó is felkapta, milyen sok lájkot és megtekintést ért el az a rövid Facebook-videó, amelyen Orbán Viktor magyar politikusok gyűrűjében énekli minden zenés mulatság elengedhetetlen darabját, miszerint „Nem, nem, nem! Nem, nem, nem! Nem megyünk mi innen el; Míg a gazda, a házigazda furkósbottal ki nem ver”. Mindezt abbéli örömében énekelte a magyar miniszterelnök és küldöttsége, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kapott, így az este végén belefért egy kis elhajlás…

A videó hirtelen jött népszerűségének hullámaira természetesen némi keserű irigységgel vetette rá magát a román szélsőjobb, azt bizonygatva, hogy valamiféle egészen kifacsart logika mentén ez bizony egy irredenta nóta. És természetesen Orbán Viktor így akarta kifejezni Erdély visszacsatolásának szándékát.

Románok, az örök urak

Hogy a román közéleten ne hatalmasodjon el végérvényesen a túlfűtött román nemzeti öntudat hülyesége, néhány baloldali politikus igyekezett normális mederbe terelni a közbeszéd irányát. E törekvésben járt az élen a szociáldemokrata PSD-s Vasile Dîncu, akiből meglepő igazságbeszédet csalt ki a különben faék egyszerűségű mulatságbúcsúztató nóta.

Dîncu Facebook-bejegyzésében arról ír, milyen különleges tehetsége van szerinte a románoknak a szelektív felháborodásra, és hogyan vált nemzeti tragédiává, ha Orbán Viktor azt énekli, „Nem megyünk mi innen el”. Pedig, teszi hozzá, az attól bezzeg feldagad a román nemzeti kebel, ha azt énekelheti: „Románok vagyunk, örök urak itt”. Lássuk be, a két dal üzenete között azért van némi különbség.

A magyarok jól beilleszkedtek, ezer évük volt rá

Dîncu kis humorral operálva ad egy újabb megfejtést is a szélsőjobbnak, kifejtve, hogy tulajdonképpen szép, hogy az említett dalban a magyarok nem állították, hogy ők voltak Romániában az elsők. Sőt – hívja fel a figyelmez a román politikus – épp ellenkezőleg, azzal, hogy azt éneklik a magyarok, „mi nem megyünk el”, burkoltan elismerik, hogy később jöttek. De mivel jól beilleszkedtek, már nem akarnak elmenni. És miért is tennék? – teszi fel a kérdést.

Ki szereti jobban Romániát?

Ugyanakkor sokkal inkább fontos, amiről ezután ír a politikus. Hiszen, ha a románoknak annyira kellett Székelyföld és Erdély, és annyira szeretik Romániát, ahol csak ők az urak, akkor, teszi fel a kérdést, miért a magyarok éneklik fennhangon, hogy nem akarnak onnan elmenni, miközben a románok meg igen. Mint ugyanis kiemeli,

mi, románok vagyunk azok, akik elmennek. Milliószámra. Elmegyünk Olaszországba, Spanyolországba, Németországba. Hamarosan csak nyugdíjasok, kóbor kutyák és a hűséges kisebbségek maradnak az országunkban.

Hozzáteszi,  

legyünk hálásak, amiért legalább a magyarok még mindig tartják a frontot. Valakinek meg kell művelnie a földet, rendbe kell tennie az utakat és adóznia kell.

Új mottója is van a hazaszeretetnek

Dîncu úgy véli, miközben Orbán Viktor pillanatnyi jókedvéből, vagy a desszert követelésétől hajtva énekelhetett csupán, amelyben feleslegesen látja bele a román éberség a nemzeti egység elleni támadást, aközben hányszor hangzanak el részegen esküvők, keresztelők vagy szimpla grillezések alkalmával nyomdafestéket sem tűrő román nacionalista rigmusok. Mindeközben,

számunkra minden külföldi dal fenyegetés. Minden Erdélyről szóló vicc "revíziós kísérlet". És paradox módon mi vagyunk azok, akik úgy viselkedünk, mint albérlők a saját országunkban: panaszkodunk az árakra, a politikusokra, az életre. De, amikor eljön a munka ideje, repülőre szállunk és elmegyünk.

Majd keserűen megjegyzi,

Elmegyünk – ez a mi nem hivatalos mottónk.

Ha van mihez kötődni...

Szerinte a román felháborodás mögött szimpla irigység lappang, hogy a magyarok minden „identitásmániájukkal” együtt mégis ragaszkodnak az anyaföldhöz, miközben a románok elfelejtettek kötődni a gyökereikhez. Szerinte bölcsebb lett volna jó szórakozást kívánni a magyar mulatozóknak, ahelyett hogy a geopolitikai vészcsengő bekapcsolt volna. Különben is,

ha minden történelmi konfliktust hegedűsökkel és borral oldanánk meg, Európa boldogabb kontinens lenne.

Nos, sajnos a konfliktusainkat nem hegedű és bor kíséretében zárták le. A „Nem megyünk mi innen el” ellenben a román hisztériakeltés közepette, teljesen akaratlanul bővült újabb jelentéstartalommal. Legyen hát ez az erdélyi magyarság egyik új mottója. 

 

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)