Jobb lesz-e az egyoldalú elköteleződés attól, ha értékalapú külpolitikának nevezzük? – Huth–Schiffer vita Martoson

A Fidesz-kormány eddigi nyolc éve alatt kiépített rendszer mellett a sajtóviszonyokat, a magyar külpolitika ideális irányvonalát, valamint a szlovák–magyar közeledést is teljesen eltérően látta vitájukban Huth Gergely és Schiffer András. A PestiSrácok.hu főszerkesztője és az LMP egykori alapító társelnöke Felvidéken, a vasárnap befejeződő Martosi Szabadegyetemen ült közönség elé, hogy kitárgyalják az utóbbi időszak történéseit.

A magyarországi választásokat értékelve Schiffer András ezúttal sem rejtette véka alá az ellenzékkel szembeni bírálatát. Mint mondta, a győzelem mértéke, azaz a kétharmad őt is meglepte, a Fidesz győzelme azonban nem. A Fidesz narratívája, a migránstéma és a biztonság kérdése ugyanis érthető volt az emberek számára, az ellenzék viszont identitásválságban szenved, önmagával van elfoglalva, ezért semmit sem tud ajánlani a választóknak, akik így nem is szavaznak rá. Huth Gergely a hódmezővásárhelyi időközi választás utáni ijedtséggel és a Gyurcsány–Vona horrorkoalíció rémével indokolta a jobboldal mozgósító erejét az utolsó pillanatokban.

Lapunk főszerkesztője a NER védelmében elmondta, hogy a rendszerben mindenki elfér, aki az országot akarja építeni, és nem kell okvetlenül a Fideszhez kötődni. Hozzátette, hogy 2010 előtt nem volt demokrácia, mert a rendszerváltáson átmentett posztkommunista hálózat mozgatott mindent. Ugyanez a sajtót illetően is visszaköszönt a vitában, mert a PestiSrácok főszerkesztője emlékeztetett, hogy korábban erőteljesen lejtett a magyar sajtó, és csak a második Orbán-kormányzás idején javultak a viszonyok. Most már egyensúlyi állapot felé közelítünk, de még mindig baloldali médiafölény van – mondta azzal alátámasztva, hogy a nagyvállalatok reklámjai kilencven százalékban a baloldali médiában jelennek meg. Schiffer András ezzel szemben lehúzta az Orbán-kormány médiapolitikáját, azt hangsúlyozva, hogy kormányközeli oligarchák lettek a médiabefektetők, és az államapparátushoz tartozók hirdetnek a médiafelületeiken. Az LMP egykori elnöke ezt lopásnak minősítette, és még a jogi felelősségre vonást is felvetette. Huth Gergely viszont rávilágított arra az ellentmondásra, hogy a multinacionális nagyvállalatok által hirdetési pénzekkel kitömött balliberális médiumok újságírói a jobboldali sajtót vádolják azzal, hogy az állam tartja el őket, holott ez utóbbiban megmozgatott pénzek csak töredékét teszik ki az előbbieknek, ráadásul a multik tendenciózusan csak a balliberális médiát támogatják ilyen módon.

Fotó: ma7.sk / Czibula Csaba

Schiffer összekötötte a nemzetpolitikát a külpolitikával, és bírálta az Orbán-kormány által követett érdekalapú külpolitikát az általa jónak tartott értékalapúval. Azzal érvelt, hogy az Ukrajnával szembeni vitában amiatt nem tudunk alkalmi szövetségeseket szerezni a szintén érintett lengyeleken, románokon és bolgárokon kívül, mert mi magunk is érdekalapú külpolitikát hirdettünk. Arra ugyanakkor nem tért ki, hogy például az igen erős amerikai befolyás alatt álló románok miért nem tudnak alkalmi szövetségeseket szerezni ebben az ügyben emberi jogi alapon. Schiffer András az egyoldalúan elköteleződő, „értékalapú” külpolitika hívének mutatkozva kritizálta az Orbán-kormány Moszkva és Washington közt járt Kállay-kettősét. Érvelése szerint veszélybe sodorja az erdélyi magyarokat és az autonómiatörekvéseiket a Moszkva felé közeledés, mert Romániában erős amerikai befolyás érvényesül, márpedig az amerikaiak nem nézik jó szemmel a gyümölcsöző magyar–orosz kapcsolatokat. Az alaposan túlgondolt elméletből többek között az is kimaradt, hogy miért érték inzultusok az erdélyi magyarokat Románia részéről akkor, amikor Magyarország is egyoldalú atlantista külpolitikát követett. Huth Gergely azt a baloldalon közkeletű állítást is megingatta, hogy Orbán Putyin pincsije lenne, mivel semmi támpontja nincs az orosz befolyás erősödésének.

A V4-es barátság keretében ad acta tett kényes magyar–szlovák ügyek (például a kettős állampolgárság vagy a bősi vízierőmű ügye) Felvidéken is sokakban rezonálnak. Ezekkel kapcsolatban Huth Gergely úgy fogalmazott, hogy ezeket egyszer majd meg kell oldani, de egyelőre vegyük észre, hogy Magyarország és Szlovákia egyaránt félretette a szlovákok és magyarok közti feszültségeket.

Fontos kérdéseket áldoztak fel emiatt, remélem, jó üzletet kötöttek ezzel

– mondta.