Johnson: Nagy-Britannia mindig is sereghajtó volt az EU integrációs folyamatában

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia mindig is sereghajtó volt az Európai Unió számos sarkalatos integrációs folyamatában.

Johnson nyitotta meg felszólalásával a londoni alsóházban a szombati vitanapot arról a megállapodásról, amelyet a brit kormány e héten ért el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről. A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 37 évvel ezelőtt, 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, Argentína által is követelt dél-atlanti Falkland-szigeteket. A kormány által beterjesztett jóváhagyási indítványhoz több módosító javaslat is érkezett, és ezek között van olyan, amely – ha az alsóház elfogadja – jó eséllyel megakadályozza a megállapodásról szóló érdemi szombati szavazást. Erre a kormány már a vita kezdete előtt egyenes utalást tett.

Boris Johnson vitaindító felszólalásában kijelentette: az elmúlt három évtizedben sokszor hallotta európai barátaitól, hogy Nagy-Britannia “csak félszívvel tagja az Európai Uniónak”. A kormányfő szerint igaz, hogy Nagy-Britannia gyakran sereghajtóként vett részt uniós integrációs folyamatokban: kimaradt például a valutaunióból, nem tagja a schengeni övezetnek, és nagyon sokszor igyekezett útját állni bizonyos kollektív uniós célkitűzéseknek. Johnson hozzátette: nem emlékszik arra, hogy a londoni alsóház bármelyik tagja valaha is azt indítványozta volna, hogy Nagy-Britannia teljes szívvel vegyen részt “a föderális Európa politikai felépítményének” megalkotásában. A brit kormányfő szerint az EU-ban “erőteljes a vágy a föderális programok végrehajtására”, és ez még az unión belül is milliókban ébreszt kétségeket. Johnson szerint éppen ezért itt az ideje, hogy a ház elfogadja a kilépési megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján rendezett módon távozhasson az Európai Unióból, összhangban a Brexitről döntő, 2016-ban rendezett népszavazás eredményével.

Kérdés azonban, hogy a megállapodásról tervezett szombat esti szavazást végül is megtartják-e. John Bercow házelnök ugyanis felvette a napirendre az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, Sir Oliver Letwin módosító indítványát, amely a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írná át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja. Ez gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról. E módosítás támogatói nem titkoltan azt igyekeznek megakadályozni, hogy a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai – akik közül sokan a megállapodás nélküli “kemény” Brexit hívei – formálisan, taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás jóváhagyását, de az egyezmény jogi szövegének törvénybe iktatását esetleg egészen a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig megakadályozzák. Ez azt jelentené, hogy aznap az Egyesült Királyság a most elért megállapodás érvénybe lépése nélkül távozna az Európai Unióból. Ha Letwin indítványát az alsóház elfogadja – ami nem esélytelen –, az szinte automatikusan azt jelentené, hogy Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását, erről ugyanis törvény intézkedik. A Downing Street a BBC értesülése szerint úgy döntött, hogy a Letwin-indítvány elfogadása esetén a Brexit-megállapodásról tervezett általános szombati szavazás elmarad – vagy legalábbis a konzervatív frakció abban nem vesz részt, és ez automatikusan a jóváhagyás elutasítását jelentené –, és a jövő hét elején a kormány szavazásra beterjeszti a megállapodás jogi szövegét.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA