Még nem késő helyben segíteni a Közel-Kelet keresztényein, ugyanakkor a térség országait sújtó bizonytalanság újabb elvándorlási hullámhoz is vezethet – hangsúlyozta Hölvényi György, a KDNP uniós politikusa pénteki sajtótájékoztatóján. Szerinte a bombázások mellett az Iszlám Állam pénzforrásainak felszámolására nem fordít kellő figyelmet a nemzetközi közösség, holott jól körvonalazható, milyen forrásokból táplálkozik a fizetett fanatizmus.
A közel-keleti keresztények vallásszabadságáért tevékenykedő, francia székhelyű CHREDO szervezet egyhetes libanoni, szíriai és iraki körútjának tapasztalatairól számolt be Hölvényi. A küldöttség tárgyalásokat folytatott a térség politikai és vallási vezetőivel, keresztény és muszlim főméltóságaival. A látogatással kapcsolatban a képviselő arról beszélt, a térség politikai és vallási vezetői konkrét segítséget várnak Európától a közösségeik, szülőföldjük megtartásáért folytatott küzdelmében. Különösen az oktatás és a foglalkoztatás területen számítanak támogatásra.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a Közel-Kelet hármas problémától szenved: a háború mellett gazdasági és demográfiai válság is sújtja a térséget. Már a megoldással kapcsolatban fölmerült kérdések is bonyolultak, nemhogy a válaszok.
Nem érdekeltek hazájuk elhagyásában
A vallási és etnikai kisebbségeknél jelentős átrendeződés tapasztalható az elmúlt 10-15 évben. Ennek érzékeltetésére Hölvényi György megemlítette, hogy Irakban 1,5 millió keresztényből 200 ezer maradt, a jazidok száma 500 ezerről 200 ezerre csökkent. Ez nem azt jelenti, hogy ennyien haltak volna meg, de ezek a kisebbségek szétszóródtak, elszakadtak kulturális és területi gyökereiktől. Különösen sajnálatos helyzetben van a szír kereszténység, amelynek kétezer éves történelmével együtt a társadalmi beágyazottságuk is megszűnt. Hölvényi György megjegyezte, tapasztalataik szerint a vallási és politikai vezetők nem érdekeltek az elvándorlásban, az erőfeszítések is olyan irányba hatnak, hogy minél jobban növeljék a biztonságosnak számító területek számát. A politikus hangsúlyozta, az utóbbi hónapokban növekedett a biztonságos területek száma Szíriában is. A képviselő ugyanakkor arról is beszélt, a térség országaiban is elég ingatag a helyzet, Irakba például mintegy 200 ezer menekült érkezett.
Hölvenyi György szerint Európának elsősorban helyben kell segítséget nyújtania a Közel-Kelet háborús övezeteiben élőknek Fotó:Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Európának nincs egységes külpolitikája, de pénze azért van
Európának szembe kell végre néznie azzal, hogy nincs egységes külpolitikája és nincs egységes védelmi képessége sem, így felesleges egységes európai katonai fellépésről ábrándozni – hangsúlyozta Hölvényi György. Véleménye szerint Európának abban kellene nagyobb szerepet vállalnia, amiben valóban jó, azaz a humanitárius segítségnyújtásban, amelynek helyben kell megvalósulnia. Hangsúlyozta, Szíria területének már negyven százalékában nincs háború, Libanonban, vagy Észak-Irakban sincs háború, ezekre a területekre kellene összpontosítani, iskolákat építeni, fejlesztési programokat létrehozni, erre rendelkezésre állnak az unió forrásai is.
Fizetett fanatizmus
Hölvényi György nyomatékosította, a látogatásának egyik legfőbb tapasztalata az volt, hogy a térségben fizetett fanatizmus figyelhető meg, könnyen földeríthetőek az országok és az egyes csoportok, ahonnan a terroristákat pénzelik. Megjegyezte, a nemzetközi fellépésnek különös kettőssége, hogy a bombázás mellett nem fordítanak kellő figyelmet a pénzcsapok elzárására, holott az egyik legfontosabb feladat az Iszlám Állam pénzforrásainak felszámolása lenne.
Tisztázzák magukat a terroristák támogatásával megvádolt országok
Portálunk kérdésére, miért nem lehet Európa nagy nyilvánossága előtt felelősségre vonni azon országokat, amelyek a terroristák támogatásának gyanújába keveredtek Hölvényi György elmondta, megfordítaná a kérdést. A vádakra ugyanis az adott országoknak kellene reagálniuk, ez nem az európai vagy a magyar külpolitika feladata. Hangsúlyozta ugyanakkor, a legtöbb esetben nem az országok vezetéséről derül ki, hogy támogatják a terrorizmust, hanem csupán azok egyes területein tevékenykedő szeparatistákról lehet sejteni, hogy a források onnan érkeznek. Ezért is lenne fontos, hogy a nemzetközi közösség mihamarabb blokkolja ezeket a forrásokat.
A szíriai Maalula az ortodox keresztények egyik legjelentősebb zarándokhelye Fotó: spc.rs
A békéért bombázni
Portálunk arról is érdeklődött, nem kellene inkább más megoldást keresni a bombázások helyett, és az újjáépítést is mihamarabb megkezdeni? Hölvényi György úgy reagált, bár távol áll tőle a katonai beavatkozás támogatása, ugyanakkor az orosz bombázásoknak köszönhetően az Assad-párti erők jelentős területeket tudtak visszafoglalni az elmúlt hónapokban az ISIS-től. Akik már korábban innen elmenekültek természetesen másképp ítélik meg a bombázásokat. A beavatkozás után visszafoglalt területeken ugyanakkor érzékelhetően megnőtt a biztonság az elmúlt hónapokban. Ez különösen igaz a keresztények szempontjából, Assad elnök megerősödésével a megmaradásuk esélye jelentősen megnőtt. Ha pedig a terroristák már végleg kiszorultak, el lehet kezdeni az újjáépítést – folytatta a néppárti képviselő. A szíriai válság kezelésére létrehozott uniós alapba (MADAD) és az ENSZ hasonló célra létrehozott pénzügyi alapjába hazánk is fizet, tehát egyáltalán nem reménytelen, hogy az országok helyben segítsék a háború sújtotta területek lakóit. Példaként felidézte, hogy Maalula-ban, az egyik legősibb szír keresztény településen francia keresztény fiatalok állítják helyre a lakóépületeket, hogy házanként legalább egy szoba lakhatóvá váljon. Beindult az iskola és az óvoda is.
Törökország a megoldásnak és a problémának is része
A sajtótájékoztatón szóba került, állandó a bizonytalanság a térség országaiban, és ez újabb elvándorláshoz is vezethet. Hölvényi György ezzel kapcsolatban, elmondta, az egész Közel-Keletet meghatározza a sííta-szunnita ellentét, amely folyamatosan fenntartja a bizonytalanságot. Ehhez járul hozzá egy határozott, és nagyon is életképes kurd állam megszületésének lehetősége a megfelelő katonai és anyagi háttérrel. Portálunk megjegyzésére, hogy ehhez nyilván Törökországnak is lesz néhány szava, a néppárti képviselő hozzátette, Törökország jelentheti a megoldást a menekültkérdésre, más oldalról azonban a problémának is a része.
A kultúrák versenyében a nyugati kultúra lemaradt
A sajtótájékoztatón Harrach Péter, a KDNP frakciószóvivője arról beszélt, a kultúrák versengésében a nyugati kultúrák hátrányban vannak az iszlám, vagy a keleti kultúrákkal szemben. Ennek egyik oka az identitásválság, a gyökereink megtagadása – állapította meg. Harrach Péter hangsúlyozta, élesen szét kell választani a menekültek és a migránsok fogalmát, ugyanakkor az általános emberi felelősség jegyében segítséget kell nyújtani a valóban nehéz helyzetbe került embereknek. Megerősítette, a segítség legjobb eszköze ha az helyben történik.
Címlapfotó: hetek.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS