Már az ősz folyamán hatályba léphetnek a családi csődvédelem főbb szabályai; a rendelkezések kezdetben a jelzáloghitelesek egy konkrét körének kínálhatnak újrakezdési esélyt. A KDNP alelnöke szerint az önkéntesen választható lehetőség bevezetéséhez elengedhetetlen volt a bankok elszámoltatása.
A hét közepén terjeszti az Országgyűlés elé a családi csődvédelemről szóló javaslatát a KDNP – mondta a Napi Gazdaságnak nyilatkozva Rétvári Bence, a párt alelnöke. A politikus hozzátette: az elképzelések szerint a törvénytervezetről még a tavaszi ülésszakban döntés születik, ezután a paragrafusok két lépcsőben válnak majd a jogrend részévé.
Elsőként idén szeptembertől a jelzáloghitel-adósok szűkebb köre élhet a kínálkozó lehetőséggel, 2016 szeptemberétől pedig már minden elmaradással küzdő család számára megnyílik az adósságcsapdából kivezető új út. A hatályba lépés kettéválasztását elsősorban a bajban lévő állampolgárok tartozásainak jelenlegi összetétele indokolta. Sürgős segítségre szorulnak ugyanis azok, akiknek otthona banki vagy más hátralék miatt veszélybe került, az ő esetükben azonnali segítségre van szükség.
A javaslat lényeges elemei közül a KDNP politikusa azt emelte ki, hogy a családi csődvédelem intézménye az önkéntesség elve alapján működik majd. A hitelezők egyetlen adóst sem kényszeríthetnek bele e megoldásba. Fontos emellett az is, hogy a család csak akkor élhet a lehetőséggel, ha tartozásának együttes értéke nem haladja meg a vagyon, a jövedelem kétszeresét. Ahol az adósság ennél nagyobb, ott nehezen képzelhető el reálisan a hátralék nagyobb részének visszafizetése – mutatott rá Rétvári Bence, majd hozzátette: az ilyen esetekben az sem zárható ki, hogy a hitelező és az adós korábban felelőtlenül járt el.
Az új megoldás harmadik meghatározó jellemzője, hogy a magánszemély mindenféle tartozás leküzdésére igénybe veheti a csődvédelmet. A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy a kilátástalan helyzetbe kerülő személyek, családok egyszerre több adósságot is görgetnek maguk előtt: a különféle banki elmaradások mellett a rezsidíjak, a telefonszámla és más hátralék is felgyülemlik. Ilyenkor már csak idő kérdése, melyik szolgáltató, hitelező tereli az adós ügyét jogi útra. Kiemelhető még, hogy ez a lehetőség azok előtt is nyitva áll majd, akik ügyében már megindult a végrehajtás. Nem mellékes az sem, hogy a procedúrába bekapcsolódhatnak a kezesek, az adóstársak és más kötelezettek is.
Rétvári Bence az eljárás menetéről is elárult néhány részletet. Első lépésként a kormányhivatal illetékesei megvizsgálják, hogy a jelentkező személy megfelel-e a törvényben rögzített feltételeknek, igényelheti-e a családi csődvédelmet. Ezután tárgyalás következik a hitelezők és az adós között; az egyeztetést a legnagyobb követelést támasztó szolgáltató vezeti. Ha a felek nem jutnak dűlőre, az ügy a bíróság elé kerül, az ítélkező fórum pedig rövid határidő alatt, tárgyalás megtartása nélkül határoz az ügyben.
A bírói döntés meghatározza majd, hogy a magánszemély, a család különféle bevételeit miképpen kell felosztani a hitelezők között. Amennyiben az adós öt éven keresztül betartja a megállapodásban, a bírói határozatban foglaltakat, akkor a folyamat végén mentesülhet adósságainak bizonyos részétől – mondta a KDNP alelnöke. Hozzátette: lényeges, hogy az érintett minden tartozásból visszafizessen valamennyit, az nem lehetséges, hogy valamely hitelező semmit nem lát viszont a követeléséből. A politikus szerint e rendelkezés miatt nem kell tartani attól, hogy a családi csődvédelem bevezetése nyomán lazulna a fizetési fegyelem.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy az új szabályok kialakítása a banki elszámoltatással megkezdett adósmentés folytatásaként is felfogható. A devizahitelek forintosításával ugyanis egyértelművé vált, hogy pontosan ki és mennyivel tartozik a pénzintézetnek. Immár attól sem kell tartani, hogy a banki adósságok nagysága az árfolyam-ingadozás miatt megváltozik. A politikus szerint az elszámoltatás társadalmi szinten teremtett tiszta viszonyokat, a családi csődvédelem pedig az egyének ügyeiben hozhat megnyugtató rendezést.
Forrás: Napi Gazdaság Online
Facebook
Twitter
YouTube
RSS