Orosz szenátorok és képviselők egy csoportja kezdeményezte, hogy felfüggeszthetővé váljon különböző militáns csoportok terrorszervezetté nyilvánítása. A haladárok ebből természetesen azonnal arra következtettek, hogy most az észak-koreaiak után már a tálibok is feltűnnek az ukrán fronton. Lássuk, hogy mi állhat a tervezet hátterében valójában!
Megjelent a magyar sajtóban is, hogy törvénytervezetben kezdeményezte kedden orosz szenátorok és képviselők egy csoportja, hogy egyes szervezeteket ideiglenesen zárjanak ki az Oroszországban betiltott terrorszervezetek listájáról. Egybehangzó orosz sajtójelentések szerint a jogszabály első kedvezményezettje az Afganisztánt kormányzó, iszlamista tálib mozgalom lehet.
Erre persze az azonnali reakció az volt, hogy Moszkva már kifogyott az észak-korai katonákból és ezentúl tálibokat küldene az ukrán frontra. Nos, el kell keserítsük a háborús drukkereket, a javaslat lényege nem ebben keresendő.
Tudniillik ugyanis, hogy Moszkva korábban minősítette terrorszervezetnek a Talibánt, mint Washington. Azóta azonban nagyot fordult a világ, és az afganisztáni hatalmat ismét átvevő csoport meglehetősen közeli köteléket alakított ki Pekinggel. Kína pedig nem válogat terrorista állam, és diktatúra között, akivel kereskedni lehet, azzal jóban lesz. A BRICS alapja pedig a kereskedelem, így tehát Moszkvának kifejezetten érdeke, hogy a Talibán, amely tulajdonképpen a teljes alkáli-földfém készletét eladta Kínának kereskedelmi partnere legyen ne ellensége.
A döntés másik folyománya pedig, hogy ha esetleg Ukrajnában bármi megváltozna, akkor orosz támogatással talán hirtelen az AZOV is úgy gondolja majd, hogy az ő ellenségük mindig is a Nyugat volt. Láttunk már ilyet Csecsenföldön…
Fotó: MTI/AP/Abdul Khaliq
Facebook
Twitter
YouTube
RSS