Pesti Srácok

Kamu Geri azt üzente, tojik a mi ünnepünkre

Kamu Geri azt üzente, tojik a mi ünnepünkre

A főpolgármester magasról tesz a magyarok egyik legszentebb nemzeti ünnepére, március 15-ére. Másként legalábbis nehezen értelmezhető az, hogy szándékosan nem lobogóztatta föl Budapest főútvonalait, köztereit és hídjait, amelyeket a jogszabály szerint föl kellett volna. Karácsony nem pusztán jogszabályt sértett, nem pusztán elmulasztotta előírt kötelezettségeit, hanem szemen köpött minden ünneplő magyart. Szégyen!

Demszky legalább megadta a módját! Ő szorgalmasan föllobogóztatta Budapestet a nemzeti ünnepekre. Igaz, minden magyar trikolór mellé odatetetett egy „románt” (vagy ahhoz kísértetiesen hasonlót) is, hogy így emlékeztessen a két nép legendás barátságára. De ő legalább valamit csinált.

Karácsony viszont magasról tesz a magyarokra meg a nemzeti ünnepükre. (Ahogyan „névadójára”, a karácsonyra is: emlékezetes, tavaly decemberben milyen bátran lekapcsoltatta a díszkivilágítást.) Nem rakatta ki a magyar zászlókat. Minek? Pedig amúgy szereti ő a zászlókat: például a hermafroditák zászlaját mindig szorgosan kiteszi a zuglói vagy a főpolgármesteri hivatalra... Az ugyanis fontos neki – március 15. nem.

  • Akad azonban egy nem is túl aprócska bökkenő. Karácsony Gergelynek jogszabályban előírt kötelezettsége a magyar zászlókat kitetetni Budapest főbb közútjaira, köztereire, hídjaira! Nem úri kedvétől, kedélyállapotától, nagyvonalúságától függ, hanem ki KELL tetetnie! Budapest főpolgármesterének feladatait, kötelezettségeit ugyanis jogszabályok rögzítik, amelyeknek akkor is meg kell felelnie, ha így kicsivel kevesebb ideje jut kedvenc hobbijára (ami nála a munkavégzést is jelenti): a facebookozásra.

PestiSracok facebook image
Így ünnepel Karácsony Gergely! Íme, a Vámház körút 2021. március 15-én! (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

A főváros fellobogózásáról szóló, Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 24/2016. (IX. 15.) önkormányzati rendeletének 2. paragrafusa kimondja:

  • (1) Az Alaptörvény J) cikkében meghatározott nemzeti ünnepen az 1. melléklet szerinti közterületeket Magyarország zászlajának, lobogójának elhelyezésével, kitűzésével KELL fellobogózni.
  • (2) A nemzeti ünnepen a fellobogózás végrehajtásáról a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal gondoskodik és viseli költségeit.

(A rendeletet

IDE KATTINTVA

önök is elolvashatják!)

Üllői út, 2021. március 15. (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

A rendelet első mellékletében tételesen föl van sorolva, hol és milyen típusú zászlót KELL a regnáló főpolgármesternek kihelyeztetnie nemzeti ünnepeken. Eszerint:

  • Úttesti zászló: II. kerület: Margit körút; V. kerület: Alkotmány utca; V. és IX. kerület: Vámház körút; V. és XIII. kerület: Szent István körút; VI. kerület: Teréz körút; VII. kerület: Rákóczi út; IX. kerület: Ferenc körút.
  • Hidak, felüljárók:Árpád híd, Erzsébet híd, Lánchíd, Margit híd, Petőfi híd, Rákóczi híd, Szabadság híd; III. kerület: Mozaik utcai felüljáró, Tímár utcai gyalogos felüljáró; V. és XIII. kerület: Nyugati téri felüljáró; IX. kerület: Üllői úti felüljáró; IX. és XIX. kerület: Határ úti felüljáró; XI. kerület: BAH-felüljáró; XIV. kerület: Hungária körúti felüljáró; XIV. kerület: Kacsóh Pongrác úti felüljáró; XIX. és X. kerület: Sibrik Miklós úti felüljáró.
  • Önbeállós zászlók:V. kerület: Kossuth Lajos utca; VII. kerület: Rákóczi út; IX. kerület: Üllői út.
  • Speciális zászlók:VI. kerület: Kodály körönd; VI. kerület: Oktogon tér; IX. kerület: Nagyvárad tér; XIV. kerület: Hősök tere.

A Teréz körúton is nagyot ünnepelt a baloldali főpolgármester... (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

E sorok írójának sehol sem sikerült ünnepien föllobogózott főútvonalba, köztérbe, hídba botlania tegnap a fővárosban. Igaz, nem jártam be az egész várost. Ismerőseim sem találkoztak ünnepi díszítéssel. Ami persze nem zárja ki, hogy akadt ilyen. Ami dokumentálható: a fentebbi képeken szereplő Vámház körúton, Teréz körúton és Üllői úton nem voltak a jogszabály szerint előírt lobogók, mint ahogy a címlapképünkön éppen ünnepi beszédet mondó (értsd: Orbánozó) Karácsony Gergely mögötti Lánchídon sem.

  • Mindez azt jelenti, hogy Budapest főpolgármestere szándékosan megszegte a fővárosi önkormányzat rendeletét. Költségtérítéssel együtt havi másfél milliós álomfizetéséért arra képtelen, hogy legalább a munkavégzés látszatát keltse. Mindennek tetejébe a zászlók ki nem tételével súlyosan megsértett, megalázott minden magyar embert, akik joggal várták volna el Budapest vezetőjétől, hogy nemzeti ünnepünkön a várost piros-fehér-zöldbe öltöztesse.

Íme: így és ennyire szeretik a baloldali politikusok a magyarokat meg az ünnepeiket! El tudják képzelni, mi történne azzal a városvezetővel az Egyesült Államokban, aki szándékosan nem helyezne ki amerikai zászlókat a függetlenség napján? Hát valami ilyesmit kívánunk főpolgármester úrnak mi is!

(Forrás, fotók: Magyar Nemzet)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.