Pesti Srácok

Kamu Geri azt üzente, tojik a mi ünnepünkre

Kamu Geri azt üzente, tojik a mi ünnepünkre

A főpolgármester magasról tesz a magyarok egyik legszentebb nemzeti ünnepére, március 15-ére. Másként legalábbis nehezen értelmezhető az, hogy szándékosan nem lobogóztatta föl Budapest főútvonalait, köztereit és hídjait, amelyeket a jogszabály szerint föl kellett volna. Karácsony nem pusztán jogszabályt sértett, nem pusztán elmulasztotta előírt kötelezettségeit, hanem szemen köpött minden ünneplő magyart. Szégyen!

Demszky legalább megadta a módját! Ő szorgalmasan föllobogóztatta Budapestet a nemzeti ünnepekre. Igaz, minden magyar trikolór mellé odatetetett egy „románt” (vagy ahhoz kísértetiesen hasonlót) is, hogy így emlékeztessen a két nép legendás barátságára. De ő legalább valamit csinált.

Karácsony viszont magasról tesz a magyarokra meg a nemzeti ünnepükre. (Ahogyan „névadójára”, a karácsonyra is: emlékezetes, tavaly decemberben milyen bátran lekapcsoltatta a díszkivilágítást.) Nem rakatta ki a magyar zászlókat. Minek? Pedig amúgy szereti ő a zászlókat: például a hermafroditák zászlaját mindig szorgosan kiteszi a zuglói vagy a főpolgármesteri hivatalra... Az ugyanis fontos neki – március 15. nem.

  • Akad azonban egy nem is túl aprócska bökkenő. Karácsony Gergelynek jogszabályban előírt kötelezettsége a magyar zászlókat kitetetni Budapest főbb közútjaira, köztereire, hídjaira! Nem úri kedvétől, kedélyállapotától, nagyvonalúságától függ, hanem ki KELL tetetnie! Budapest főpolgármesterének feladatait, kötelezettségeit ugyanis jogszabályok rögzítik, amelyeknek akkor is meg kell felelnie, ha így kicsivel kevesebb ideje jut kedvenc hobbijára (ami nála a munkavégzést is jelenti): a facebookozásra.

PestiSracok facebook image
Így ünnepel Karácsony Gergely! Íme, a Vámház körút 2021. március 15-én! (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

A főváros fellobogózásáról szóló, Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 24/2016. (IX. 15.) önkormányzati rendeletének 2. paragrafusa kimondja:

  • (1) Az Alaptörvény J) cikkében meghatározott nemzeti ünnepen az 1. melléklet szerinti közterületeket Magyarország zászlajának, lobogójának elhelyezésével, kitűzésével KELL fellobogózni.
  • (2) A nemzeti ünnepen a fellobogózás végrehajtásáról a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal gondoskodik és viseli költségeit.

(A rendeletet

IDE KATTINTVA

önök is elolvashatják!)

Üllői út, 2021. március 15. (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

A rendelet első mellékletében tételesen föl van sorolva, hol és milyen típusú zászlót KELL a regnáló főpolgármesternek kihelyeztetnie nemzeti ünnepeken. Eszerint:

  • Úttesti zászló: II. kerület: Margit körút; V. kerület: Alkotmány utca; V. és IX. kerület: Vámház körút; V. és XIII. kerület: Szent István körút; VI. kerület: Teréz körút; VII. kerület: Rákóczi út; IX. kerület: Ferenc körút.
  • Hidak, felüljárók:Árpád híd, Erzsébet híd, Lánchíd, Margit híd, Petőfi híd, Rákóczi híd, Szabadság híd; III. kerület: Mozaik utcai felüljáró, Tímár utcai gyalogos felüljáró; V. és XIII. kerület: Nyugati téri felüljáró; IX. kerület: Üllői úti felüljáró; IX. és XIX. kerület: Határ úti felüljáró; XI. kerület: BAH-felüljáró; XIV. kerület: Hungária körúti felüljáró; XIV. kerület: Kacsóh Pongrác úti felüljáró; XIX. és X. kerület: Sibrik Miklós úti felüljáró.
  • Önbeállós zászlók:V. kerület: Kossuth Lajos utca; VII. kerület: Rákóczi út; IX. kerület: Üllői út.
  • Speciális zászlók:VI. kerület: Kodály körönd; VI. kerület: Oktogon tér; IX. kerület: Nagyvárad tér; XIV. kerület: Hősök tere.

A Teréz körúton is nagyot ünnepelt a baloldali főpolgármester... (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

E sorok írójának sehol sem sikerült ünnepien föllobogózott főútvonalba, köztérbe, hídba botlania tegnap a fővárosban. Igaz, nem jártam be az egész várost. Ismerőseim sem találkoztak ünnepi díszítéssel. Ami persze nem zárja ki, hogy akadt ilyen. Ami dokumentálható: a fentebbi képeken szereplő Vámház körúton, Teréz körúton és Üllői úton nem voltak a jogszabály szerint előírt lobogók, mint ahogy a címlapképünkön éppen ünnepi beszédet mondó (értsd: Orbánozó) Karácsony Gergely mögötti Lánchídon sem.

  • Mindez azt jelenti, hogy Budapest főpolgármestere szándékosan megszegte a fővárosi önkormányzat rendeletét. Költségtérítéssel együtt havi másfél milliós álomfizetéséért arra képtelen, hogy legalább a munkavégzés látszatát keltse. Mindennek tetejébe a zászlók ki nem tételével súlyosan megsértett, megalázott minden magyar embert, akik joggal várták volna el Budapest vezetőjétől, hogy nemzeti ünnepünkön a várost piros-fehér-zöldbe öltöztesse.

Íme: így és ennyire szeretik a baloldali politikusok a magyarokat meg az ünnepeiket! El tudják képzelni, mi történne azzal a városvezetővel az Egyesült Államokban, aki szándékosan nem helyezne ki amerikai zászlókat a függetlenség napján? Hát valami ilyesmit kívánunk főpolgármester úrnak mi is!

(Forrás, fotók: Magyar Nemzet)

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.