A kancellár temetésének titkai: Kohl özvegye ragaszkodott Orbán Viktorhoz

2017. június 16-án hunyt el Helmut Kohl volt német kancellár, akit Németország újraegyesítésének érdekében végzett tevékenysége miatt a német egység atyának is szokás nevezni. Két héttel később, július elsején temették el, így ő lett az első politikus, akitől nem nemzeti, hanem európai uniós szintű gyászszertartáson vettek végső búcsút Strasbourgban – írta meg a Magyar Idők.  A család ragaszkodott hozzá, hogy a „szűk családi és baráti körben” zajló temetési szertartáson közéleti szereplők ne vegyenek részt, kivéve Orbán Viktort.

A lap a nagy német politikus és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozásait írta meg, melyből megtudhatjuk többek között azt is, hogy Kohl sírja felett magyarul hangzott el a Miatyánk. A cikk szerint Helmut Kohl kereszténysége elválaszthatatlan a politikájától, így nagy szerepet játszott a híres, berlini fal leomlását követően megírt tíz pont megfogalmazásában is. Az Európa Tanács Európa Díszpolgára címet ajándékozott neki, és tíz évvel ezelőtt Nobel-békedíjra is jelölték, de ezt sajnos nem kapta meg.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Orbán Viktor miniszterelnök lerója kegyeletét Helmut Kohl egykori német kancellár uniós zászlóval letakart koporsójánál a parlament strasbourgi székházában tartott gyászszertartáson 2017. július 1-jén. Fotó: MTI/EPA/Európai Parlament

Helmut Kohl halála és temetése közötti két hétben terjedt el a hír, hogy a politikus özvegye, Maike Kohl-Richter azt szeretné, hogy Orbán Viktor is beszédet mondjon a temetésen. Ez azonban nem így történt, mert Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezt személyesen akadályozta meg. A Strasbourgban tartott uniós szintű búcsúztatón beszédet mondott Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, aki „európai hazafiként” írta le Kohlt, és felidézte, hogy 1997-ben, amikor megszülettek az első tervek az unió keleti bővítéséről, a kancellár könnyezett örömében, Angela Merkel, jelenlegi német kancellár, akit az özvegy a hírek szerint az „árulása” miatt nemkívánatosnak tartott, Merkel azonban beszédében elismerte, hogy „voltak köztünk súrlódások az elhunyttal”, Feli­pe González egykori spanyol kormányfő, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, és Bill Clinton amerikai exelnök is.

Maike Kohl-Richter személyesen ismeri Orbán Viktort, legutóbb akkor találkoztak, amikor tavaly tavasszal a magyar miniszterelnök Balog Zoltán kíséretében meglátogatta őket ludwigshafen-oggersheimi otthonukban. A találkozó során a két politikus egy hullámhosszon volt a menekültkérdés kapcsán, hogy Európa nem lehet a világban szükséget szenvedő emberek millióinak új hazája, és ennek az ellenkezőjét a kereszténységre való hivatkozással sem lehet levezetni. Ezért Európának az érintett régiókban kell segítséget nyújtania, hogy minél több ember előtt saját hazájában nyíljanak meg a kilátások.

Orbán Viktor és Helmut Kohl. Fotó: Daniel Biskup/dpa

A baloldali média hajlamos volt a látogatást PR-akciónak nevezni, annak ellenére, hogy a két politikust több évtizedes rokonszenvező kapcsolat fűzi egybe. A látogatás végül történelminek bizonyult, hiszen ez volt az utolsó eset, hogy Helmut Kohl hivatalban lévő politikust fogadott. 1998-ban is járt Orbán Kohlnál, ekkor főleg arról beszélgettek, hogyan érdemes kereszténydemokrata módon kormányozni? A kancellár politikai ars poeticáját már máskor is megfogalmazta (semmi olyat ne tegyél a közéletben, amitől visszariadnál a magánéletben), de most ki is bontották.

Helmut Kohlt különleges bizalmi viszony fűzte Antall Józsefhez, akiben a drótvágó, német kitüntetésekkel elhalmozott „forradalmi rombolókkal” szemben az építő kereszténydemokrata barátot és szövetségest látta. Így került kapcsolatba Orbánnal is, aki Antalltól „örökölte” a viszonyt. Ezért is merült fel, hogy Helmut Kohl temetésén Orbán mellett Antall József özvegye áll majd, aki sajnos azonban egészségügyi okokból nem tudta vállalni az egész napos programot, így a magyarok kétemberes kvótáját Balog Zoltán töltötte fel.

Az uniós szertartás után Kohl koporsóját helikopterrel vitték Németországba, majd koporsószállító autóval a Rajna partjára, ahol a Bundeswehr díszegységének katonái elhelyezték a Mainz nevű hajón, amely elindult Kohl végső nyughelye, Speyer felé. Érdekes magyar vonatkozása van a hajónak, azt ugyanis eredetileg Hitler ajándékozta Horthy Gyula 75. születésnapjára, ekkor még Hungária volt a neve. Később a Honvéd Folyami Flottillához osztották be, és hadihajóként vett részt a harcokban, 1944 decemberében azonban a németek lefoglalták, és nyugatra vitték a közeledő szovjet hadsereg elől. Az amerikai megszálló erők Regensburgban találtak rá, és ők is lefoglalták, mint hadizsákmányt, majd eladták az NSZK-nak 170 ezer német márkáért, így a hajó végül 1954-ben állt szolgálatba Mainz néven.

Egyenruhások hozzák ki a koporsót a vállukon a speyeri dómból. Fotó: AFP/Tobias Schwarz

A speyeri katedrálisban tartott halotti mise után a dóm előtti téren katonai búcsúceremóniát tartott a Bundeswehr díszegysége, és ezzel véget ért a búcsúztatás nyilvános része. A temetés pontos helyszíne titkos volt, azonban úgy tudni, maga Kohl választotta ki a sírhelyet, nagy meglepetést és némi megrökönyödést keltve, hogy nem Ludwigshafenben, a családi sírban, első felesége, a gyógyíthatatlan fényallergiája miatt öngyilkosságba menekülő Hannelore mellett kíván nyugodni. A család ragaszkodott hozzá, hogy a „szűk családi és baráti körben” zajló temetési szertartáson közéleti szereplők ne vegyenek részt, kivéve Orbán Viktort, akiért az özvegy elsötétített üvegű autót küldött. Mikor Maike arra kérte, hogy mondjon pár szót, a magyar miniszterelnök fennhangon, magyarul imádkozni kezdett, és elmondta a Miatyánkot.

Este Kohl kedvenc fogadójában gyűltek össze a gyászolók, sorra beszéltek a mikrofonnál Kohl régi civil ismerősei, még az orvosa is, majd az özvegy egyszer csak felszólította a magyar miniszterelnököt, hogy mondja el azt a beszédét, amelyet Strasbourgban nem mondhatott el. Orbán a magyarok és németek között meglévő sajátos, racionálisan meghatározhatatlan szimpátiáról, illetve a kereszténység manapság is Európa-mentő erejéről beszélt.

Forrás: Magyar Idők