Káosz az új lakásépítési rendszerben – Mindenki azt építhet, amit akar

A többgyermekes családok lakáshoz juttatásával összefüggésben a kormányzat nagyarányú bürokráciacsökkentésbe kezdett. A bürokratikus akadályok elhárítását, és a gördülékenyebb ügymenetet célzó decemberben elfogadott új építési szabályozás azonban túlzottan is felpuhította az addigi rendszert. Az építészszakma felháborodását is kiváltó változtatások káoszt okoztak az államigazgatásban, egyes önkormányzatok ideiglenesen technikai okokra hivatkozva bezártak, vagy nem fogadtak be papírokat és nem adtak ki építéssel kapcsolatos dokumentumokat. Sajtóértesülések szerint a kormány módosításokkal korrigálná az elhibázott jogszabályt.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS – PestiSrácok.hu

A korábbi szocialista kormányok gyakorlatához képest merőben ellentétes szemléletmód jellemzi a kormány lakásépítést ösztönző és a többgyermekes családok lakáshoz juttatását célzó szándékot. Mint Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára fogalmazott, „a program lezárhatja a devizahitelezés és az ebből fakadó eladósodás, valamint kevés lakásépítés korszakát, ami a baloldali kormányzás „egyik legsúlyosabb öröksége” volt”. A hitelek helyett állami forrásokból finanszírozott program azonban nemvárt mellékhatásokat is eredményezett, az új törvényi szabályozás – amely eredetileg a bürokratikus akadályok elhárítását és a tervezési, engedélyezési és építési folyamatok meggyorsítását célozta volna – ugyanis azt sugallja, mostantól mindenki szabadon azt építhet, amit csak akar.

Így is akadnak furcsaságok; Fotó: shelener2.blogspot.com

A Magyar Építész Kamara (MÉK) január eleji közleményében arról írt, a Miniszterelnökséggel közösen folytatott, a bürokrácia csökkentését szolgáló együttműködés keretében egy olyan átfogó koncepciót dolgoztak ki, amely egyértelművé tette az építési folyamat szereplőinek (az építtető, az önkormányzat, a hatóság, a tervező) jogait, kötelezettségeit és felelősségét. Mint írták, a javasolt rendszer biztosította volna a bürokrácia csökkentésére irányuló kormányzati elképzeléseket, valamint az épített környezet jó építészeti minőségét. Hozzátették, a 2015 decemberében kivételes eljárásban elfogadott törvény és kormányrendelet ennek a rendszernek csak kis szegmensét szabályozza, és nem tükrözi az egy éves munka eredményét. Ez a Magyar Építész Kamara elnöksége számára nem elfogadható.

Az MÉK szerint az új jogszabályban nem biztosított az épített környezet (településkép, utcakép, környezet) védelme, amely fontos közérdek, valamint általánosságban a védett környezet (világörökség, tájvédelem, örökségvédelem) megóvása. Sérülnek az önkormányzatok ellenőrzési, szabályozási jogai. Nem biztosított a megvalósítás szakmaisága és szakszerűsége, a tervek építészeti-szakmai kontrollja, az elvárható minőség. Ugyanakkor nem tisztázott az építési folyamatban résztvevő tervezők joga, kötelezettsége és felelőssége, a jegyzők jogköre, és nem egyértelmű az egyszerűsített bejelentési dokumentáció tartalma.

Portálunk megkereste a Magyar Építész Kamarát, amelytől arról érdeklődtünk a közösen lefolytatott egyeztetéshez képest milyen pontokban van eltérés az új jogszabályhoz képest. A MÉK válaszában közölte, jelenleg is folynak az egyeztetések, ezért a nyilatkozaton kívül egyelőre nem tudnak bővebb tájékoztatást adni.

A Dél-Dunánútli Építész Kamara, csatlakozva a MÉK közleményében arról ír, „egy jogszabály alkalmazhatóságának egyik alapvető feltétele, hogy az adott területen dolgozó szakemberek annak értelmezésében egyetértsenek. Ebben az esetben egyetértés nincs, de gyakran még csak nem is kétféle, hanem sokféle értelmezése van az előírásoknak.” A kamara szerint a bizonytalanságnak köszönhetően jelenleg a tervezőkre hárul a jogi, anyagi és erkölcsi felelősség is, ezért fokozott óvatosságra szólítják föl tagjaikat. Hangsúlyozzák, a tervezőknek akár a rendelettel szemben is figyelemmel kell lenniük a helyi közösség akaratára, és be kell tartaniuk a helyi építési szabályzatban előírt feltételeket. Csak így biztosítható az épített környezet értékeinek védelme, és az új értékek létrehozása.

Védendő épített környezet – Szentendrei utcakép; Fotó: panoramio.com

Az új törvényi szabályozás visszásságait egyes önkormányzatok helyi szinten próbálják rendezni. Egyes sajtóértesülések szerint Óbuda önkormányzata például egyfajta „giccsadó” kivetésében gondolkodik, ilyen módon érvényesítve a helyi érdekeket. Az adó azokat az épületeket érintené, amelyek bár megfelelnek az építési elvárásoknak, a helyi, egyedi és településképi előírásokat azonban nem veszik figyelembe. Az utcakép esztétikáját, egységét, hangulatát megbontó épületekre akár 500 ezer forintos bírság is kiszabható lenne.

Portálunk a jelenlegi helyzetről, a szabályozás visszásságairól és a problémák lehetséges feloldásáról Koós Miklós építészt, a koos.hu szakmai blog szakértőjét kérdezte.

Koós Miklós építész. Fotó: mandroid.hu

A nagy szakmai felháborodást kiváltó törvénymódosításnak mi volt az eredeti célja? Hogy mindenki azt építhessen, amit akar?
Nem. A kormány egy többlépcsős bürokráciacsökkentést határozott el, ennek egyik eleme, hogy a családoknak nyújtandó kedvezmények mellett a bürokratikus akadályokat is megpróbálták elhárítani az útból. Ennek az eredménye lett a 456/2015. számú rendelet, amely azonban nem a szakmában megszokott módon készült el, ez okozza a problémát. A jogszabály káoszt okozott az államigazgatásban, mivel minden település másképp értelmezte. Volt olyan Duna-kanyar menti önkormányzat, amelyik három napra bezárt technikai okokra hivatkozva. Volt, ahol a jegyző kiadta az építésügyi hatóságnak, hogy nem adhat ki és nem fogadhat be semmiféle papírt, amíg nem tisztázódik, van -e a jogszabálynak törvényes alapja. Teljes a káosz abban is, hogy ki, hogyan és mit fog ellenőrizni, és a kivitelezők hogyan tudják megépíteni majd a házakat.

Melyik kiiktatott szabályozók jelentik a legnagyobb problémát?
A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy az új szabályozás alapján figyelmen kívül hagyhatóak a települések városképi és városrendezési szempontjai, melyeket a HÉSZ, azaz a helyi építésügyi szabályzat tartalmazza. Ahol eddig csak egylakásos családi házak voltak, most épülhet egy 3-4 lakásos társasház is, feltéve, hogy az összes hasznos alapterülete nem több mint a rendeletben meghatározott 300 négyzetméter. A másik probléma, hogy a bejelentés nem minősül közigazgatási eljárásnak, azaz nem lehet ellene fellebbezni. A benyújtott dokumentációnak ráadásul csak két fontos elemet nem kell tartalmaznia, az alaprajzot, és a metszetet. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy bármit meg lehet építeni, mert a bürokratikus akadály elhárult. Van ebben egy óriási csapda, amiről kevesebb szó esett, mert a kivitelező egy ajánlatot sem tud tenni alaprajz és metszet nélkül. Az építtető mindenképpen kénytelen lesz valamilyen dokumentációt készíttetni.

Fotó: diszkontnyomda.hu

A konkrét építési szakaszt azért megelőzi valamilyen ellenőrzés, vagy nem?
Nem, nincsen semmilyen ellenőrzés a jogszabályba beépítve. Egy hatlakásos társasház esetében benyújtanak négy darab homlokzatot és egy helyiségrajzot, meg egy műszaki leírást. Ha az önkormányzat tartalmilag befogadja a bejelentési dokumentációt– azaz nem ír vissza semmit, csak letelik a két hetes határidő – akkor az építtető jogosulttá válik, hogy ezt megépítse. Az építtetők viszont nincsenek arra fölkészülve, hogy metszet és alaprajz nélkül ezt a házat megépíttessék.

Az új szabályozás ezek szerint teljesen átszabhatja, megbonthatja egy település szerkezetét, arculatát?
Pontosan. Miután itt nincsen előzetes bírálat, nincs megkötés, hogy a tervek mit tartalmazhatnak. Az építtetőnek nem kell a szintszámhoz, a lakásszámhoz tartania magát. Ha egy utcában az összes épület teteje merőleges is az utcával, most nyugodtan lehet építeni egy teljesen más házat.

Azért ebbe beleszól a 300 négyzetméteres felső határ…
A bürokrácia csökkentése mellett az új szabályozásnak egyfajta szociális színezete is van. Azokat segíti, akik igénybe veszik az új családtámogatást. Ha viszont valaki összeszorozza a 300 négyzetméteres felső plafont a ma szokványosnak tekinthető 230-250 ezer forintos négyezetméter-árakkal, akkor 70 millió forintot kap, ez semmilyen módon nem minősíthető szociális kategóriának. Az előkészítő anyagokban 150-160 négyzetméter szerepelt, amely valóban az átlagos lakásnagyság. Ha a háromgyerekes családokat célozzák meg, akkor elégséges is. Ezt megemelték a duplájára, nem lehet tudni hogy miért.

Előfordulhat, hogy valamilyen lobbiérdek szólt bele a törvények átszabásába?
Ezt nem lehet sohasem tudni. Maga a törvénykezés is lobbiérdekek mentén folyik, erre nincsen rálátásunk.

Az építész szakma mit tekintene megoldásnak?
Ez a jogszabály nem kompatibilis az építés törvénnyel és más kormányrendeletekkel sem. Mivel ez egy összefüggő és összetett rendszer, nem lehet csak úgy kiemelni egyes elemeket. A szakma arra vár, hogy a jogszabályt hozzáigazítják az építési törvényhez, illetve a kapcsolódó építési jogszabályokhoz.

Egységes utcakép; Fotó: regmult.blogspot.hu

Egy ennyire fellazított szabályozás nem lehet melegágya az elszabadult építkezésnek és haszonszerzésnek?
Két hét telt el a jogszabály megjelenése óta, és már számtalan probléma került elő, milyen módon lehet kijátszani, de ez minden jogszabály megjelenésénél fölmerül. Itt most nagyobb a lehetőség a kiskapuk megtalálására, de úgy látom, mindenki nagyon óvatos. Még az építtetők is, akiket szintén sok probléma fog érinteni, csak ők még erről nem tudnak. Szakmai szervezetek beadványokkal bombázzák a kormányzatot, sok irányból érkezik impulzust, hogy valamit tenni kell.

Milyen következményekkel járna a jövőben, ha maradna a jelenlegi szabályozás?
Az építtetőknek sokfajta csoportja van. Egyik felüknek mindenfajta terv, szabályozás vagy hatóság csak gátat jelent. A rendszer másik végén azok vannak, akik úgy gondolják, ez egy olyan szakma, amelyhez ők nem értenek, ezért fölkeresnek egy szakembert. Utóbbiak nem fogják a könnyebb utat választani, csak azért, hogy megtakarítsanak. Ebben nem látok elmozdulást. Ha nincs kellő szigor, tulajdonképpen bármit meg lehet építeni, egyes települések alulszabályozottságán ez látszik is, elég vad dolgokkal lehet találkozni. Nem gondolom, hogy csak ettől a szabályozástól jobban romlanának a településképek, de nyilván egyfajta veszélyként megjelenik.

Kezdőkép: nyugat.hu; a kép illusztráció