Kapaszkodjanak: MSZP-s alpolgármestert és Gyurcsány volt miniszterét is futni hagyó bírónőre bízták az Alstom-ügyet

Tóth Erzsébet fogja tárgyalni elsőfokon az MSZP-SZDSZ-kormányokhoz kötődő metrókorrupciós botrányt, az Alstom-ügyet – tudta meg a PestiSrácok.hu. Ugyanez a bírónő ítélte csupán felfüggesztett szabadságvesztésre a négyszázmilliós hűtlen kezeléssel vádolt korábbi terézvárosi szocialista alpolgármestert, Fürst Györgyöt, de ő mentette fel tavaly Szabó Pál volt posta-vezért is. Pedig Gyurcsány egykori közlekedési és távközlési minisztere terhére azt rótta az ügyészség, hogy közreműködése révén csaknem tízmilliárd forintos vagyoni hátrány érte a Magyar Posta Zrt.-t, amiért az impozáns épületért kapott pénzből nem új székházat épített, hanem inkább előnytelen bérleti konstrukciót választott. 

A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte.

Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében. A KNYF április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike lehet az a Terner Géza, aki ellen évekkel ezelőtt nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, ám a bíróság azt márciusban visszavonta. A vádlottak között egyetlen közszereplő sincsen, így a balliberális politikusok megmenekültek a felelősségre vonás alól.

Medgyessy és Demszky sem került a vádlottak padjára. Fotó: MTI

Medgyessy volt bizalmasa is vádlott

A PestiSrácok.hu nyomozásra rálátó forrásai megerősítették a Magyar Nemzet korábbi információját, miszerint a négy vádlott egyike Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly. Medgyessy éppen neki adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát. Bukását követően az ex-miniszterelnök – már mint utazó nagykövet – ismét tanácsadói bizniszbe kezdett, és megalapította az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-t. Ez azért fontos körülmény, mert ennek a cégnek a segítségével vásárolta vissza magát T. Károly mellé a Medgyessy Tanácsadóba, amely akkor már AssistConsult néven működött. Az pedig csak hab a tortán, hogy a volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól. Hogy pontosan miféle ellenszolgáltatás fejében, azt egyelőre nem tudni, ám tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén. De Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság volt elnöke portálunknak korábban arról is beszélt, hogy Demszky Gábor, Budapest volt vezetője közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben.

A titokzatos “osztrák úr”

Forrásaink szerint a korrupciós ügynek vádlottja még W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója, illetve Shahbad Z. amerikai állampolgár, valamint az osztrák Kyrill L. is, aki a Hansen Consulting lobbicég képviseletében a vállalat számlái mögötti teljesítést akarta igazolni, és olyan e-mailt küldött az Als­tomnak, amelyben több kormányzati szereplő mellett Kóka János önéletrajza is szerepelt. Kyrill L. neve még évekkel ezelőtt felbukkant egy „bűnbánó táskahordó” „vallomásában” is,  aki a Privát Kopó bűnügyi magazinnak pakolt ki a 2010 előtti korrupciós ügyletekről. A férfi állítása szerint a szocialista kormányok idején saját maga pénzzel telerakott táskákat hordott a politikai elit „pénzcsinálóinak” annak érdekében, hogy a Strabag osztrák óriásvállalat tehesse rá a kezét a közbeszerzési eljárásokban meghirdetett építőipari beruházásokra. A férfi hangsúlyozta, egy magyar származású osztrák állampolgár, a fentebb már említett Terner Géza rokona, A. Zoltán arra kapott megbízást a Strabagtól, hogy a politikai akaratot befolyásolja, és a megbízó által elvárt irányba terelje. A pénzügyek bonyolításában segítségére volt “egy osztrák úr”, egy bizonyos Kyrill L…

Fürst megúszta felfüggesztettel

A Fővárosi Törvényszék portálunknak küldött tájékoztatása szerint már az előkészítő ülést is kitűzték, de annak időpontját egyelőre nem árulták el. Kérdésünkre válaszolva hozzátették: az ügyet Tóth Erzsébet bírónő tárgyalja majd elsőfokon. Róla tudni kell,  hogy ő volt az, aki csupán felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Fürst György korábbi terézvárosi szocialista alpolgármestert és önkormányzati képviselőtársait két Andrássy úti palota elpanamázásáért, pedig a vád és a határozat  szerint az Andrássy út 47. szám alatti lakóházat és ugyanott a 3. szám alatti műemléki épületet 2004-ben együttesen csaknem 580 millió forintért, versenyeztetés nélkül adták el magáncégeknek úgy, hogy azzal közel 400 milliós kárt okoztak. Fürst, azóta is köszöni, jól van.

Fürst György felfüggesztettel megúszta. MTI Fotó: Földi Imre

Gyurcsány volt miniszterét futni hagyták

Tóth Erzsébet a Postapalota-ügyben a Gyurcsány-korszakban megvalósult, gyanús ingatlanügy minden vádlottját, köztük Szabó Pál volt posta-vezért, Gyurcsány egykori közlekedési és távközlési miniszterét is felmentette tavaly nyáron. Az ügyben évekkel korábban Balsai István volt miniszterelnöki megbízott, jelenlegi alkotmánybíró tett feljelentést. Szabó Pált azzal vádolták, hogy a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként öt társával csaknem tízmilliárd (!) forintos vagyoni hátrányt okozhatott azzal, hogy elkótyavetyélték a Krisztina körúti postapalotát, és havi négyszázezer euróért – azaz mintegy százmillió forintért – béreltek új székházat.A vádhatóság szerint Szabó Pál és társai olyan hamis költség- és bevételkimutatást tüntettek fel az eladást megelőző előterjesztésekben, amelyek teljesen oda nem illők és irreálisak voltak.

A bírónő az indokolásban megjegyezte, hogy „az ügy el nem vitatható jellemzője, ahogy arra a védők is hivatkoztak, annak politikai jellege”, majd hivatkozott Dr. Molnár Gábor A vállalkozói felelősség büntetőjogi vonatkozásai c. tanulmányára, amely Dr. Tóth Mihályt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársát idézte:

Napjaink gazdaságpolitikájában erőteljes központi, állami befolyás érvényesül. Ezen érdekekre hivatkozva, a bűnüldöző szervek a gazdasági tevékenység részletekbe menő felülvizsgálata alapján próbálják kifogásolni az előző politikai kurzus alatt tanúsított magatartásokat. Ennek során miniszterek, köztük volt miniszterelnök, állami tulajdon kezelésével megbízott személyek, illetve önkormányzati vezetők ellen indultak büntetőeljárások a gazdálkodás körében tanúsított visszaélések, ezen belül is leginkább hűtlen kezelés bűntette miatt.

Vagyis a bírónő lényegében kimondta, hogy szerinte a fideszes állami befolyás gazdasági koncepciós pereket indít a szocialista-szabaddemokrata politikai kurzus személyiségei ellen (a Postapalota ügyében a Bajnai-kormány alatt indult nyomozás), azaz lényegében egy politikai állásfoglalást hallhattunk tőle. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke a PestiSrácok.hu-nak ezzel kapcsolatosan úgy nyilatkozott: a bírónő ezzel megsértette az alaptörvényt és a bírák jogállásáról szóló törvényt, hiszen politikai véleményt nyilvánított, politikai tevékenységet folytatott, ami számára nem megengedett. Neki a vádiratról kell nyilatkoznia, az abban szereplő bizonyítékokat kell értékelnie, az a dolga. Egy 2004-es alkotmánybírósági határozat alapján az ügyészség tevékenységét sem kritizálhatja a bíró, márpedig azzal, hogy ez esetben politikai koncepciós eljárásról beszélt, ennél még tovább is ment – hangsúlyozta Völgyesi Miklós. A „politikai jellegről” pedig csak annyit, hogy a vádlottak felmentésén még  az ügyre rálátó szocialista forrásaink is megdöbbentek.

Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS