Tuti, hogy irónia a cím – gondolhatja az olvasó. És hogy a „zseni” szó szarkasztikusan, idézőjelesen, átvitt értelemben szerepel. Mint például a büszke horgász, aki a szelfi után a telefonját dobja a vízbe, és a halat fogja tovább a kezében. És mint az orosz csávó, aki addig veri szét az oszlopot, mígnem majdnem magára rántja az egész épületet. Vagy az olasz DJ csaj, aki fejbelövi magát a konfetti-ágyúval. (A videók a cikk elolvasása után megnézhetők itt és itt és itt.)
Ezeket a videókat ha megnézzük, rögtön ezt mondjuk: „mekkora zseni” – de valójában azt értjük alatta, hogy mekkora balfasz. OKOK, persze, a balfasz szó bőven megáll Karácsony Gergelyre is. Már önmagában ahogy nézni tud, a bárgyú mosolyával. Ahogy megszólal angolul: „Hello”, és többet nem is képes mondani. Ahogy hordozható mini-fenyőfákkal rakja körbe magát a „zöld” sajtótájékoztatón. Vagy ahogy szelfizik a Blahán a vécével. Meg persze ahogy elmondja a TV-ben, hogy zsidókat listázni nem antiszemitizmus…
Ebben az emberben semmi tudás, gondolat, ötlet. De karizma vagy méltóság sem. A kézfogása a döglött halé. (Ezt személyesen is megtapasztalhattam). Bármiféle erő, határozottság hiányzik belőle. Ahogy a koncepció, a rendszerben, struktúrákban való gondolkodás képessége is. Nincsenek elképzelései, víziói, amikre aztán valamifajta programot, cselekvési tervet lehetne építeni, aminek a végrehajtásra aztán csapatot építhetne fel magának.
Nincs is semmilyen csapata, nem tud embereket sem lelkesíteni, sem irányítani. A különböző politikai erőcsoportok különböző komisszárokat ültetnek a nyakára, akik irányítják, akiken keresztül kerek perec megmondják neki, mit csináljon. Persze, ezeket a komisszárokat tanácsadóknak nevezik, és rajtuk keresztül csapolják meg az önkormányzat pénzét, és csatornázzák azt át saját háttérszervezeteikhez, politikai céljaik előmozdítására. De még ezek fölött a – sokszor szintén nem túl éles eszű – mamelukok fölött sem sikerült semmifajta tekintélyt sem szereznie.
Nincs pártja, nincs hátországa sem, amire és akikre legalább valamelyest támaszkodhatna, akik legalább egy minimális legitimitást, önálló döntési képességet adnának neki. A súlytalan Medgyessy Péter, akinek szintén nem volt hátországa, beágyazottsága az MSZP-ben, mégis annak miniszterelnöke lett, Karácsonyhoz képest egy határozott, karizmatikus, erős ember volt. És még sokáig sorolhatnánk, micsoda egy üresfejű, szlogeneket pufogtató, látványpolitizáló, gerinctelen szélkakas, micsoda zselé Karácsony Gergely. Hogy mennyire nem ért semmihez, és még menet közben sem képes tanulni, fejlődni. Egy igazi tökfilkó.
Nade…
Ezt az embert a budapestiek megválasztották főpolgármesternek. És ehhez az kellett, hogy odakerüljön a szavazólapra, mint jelölt. Korábban Zugló polgármestere is volt. Sőt, a baloldal miniszterelnök-jelöltje is. (Na jó, ott csúnyán leszerepelt, a vidéki Magyarországot mégsem lehet úgy elhülyíteni, mint a budapestit.) Szóval egész szép kis karriert fut be a politikában.
És ezért mondom, hogy zseni a pali. Tök komolyan. Tanár. Mert ennyire nulla tudással, ennyire semmi önálló gondolattal rendre újabb pozíciókhoz jutni, ehhez valamiféle megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan képesség kell. Nem elég hozzá nyálasan, bárgyún mosolyogni. Magasnak és vékonynak lenni (plusz a kancsöcs.) Nem elég az éppen divatos szlogeneket pufogtatni. Nem elég seggeket nyalni (aztán a megfelelő pillanatban hátba szúrni a segg tulajdonosát). Persze, ezek mind hasznos, szükséges dolgok egy önmaga hatása alá került, hatalomvágyó muciológus politikai előmeneteléhez, de nem elegendőek. Ezekkel el lehet jutni egy szintig az állami apparátusban. De ő sok-sok polccal magasabbra helyezi magát a képességeinél – és eljut oda!
Persze, az, hogy megválasztották Budapest főpolgármesterének, az valahol megmagyarázható. Ahogy egyszer a Politikai Hobbista egyik adásában is kifejtettük, tele van manapság a világ demokratikusan megválasztott kreténekkel. Mert a globalista erők rájöttek, hogy a médiamanipuláció segítségével bárkit hatalomba tudnak juttatni. (Justin Trudeau, Jacinda Ardern, Joe Biden…) És hatalomba is juttatnak kreténeket – mert megtehetik. És mert ezzel azt is megmutatják a józan eszüket még nem elvesztett embereknek, hogy hiába minden erőfeszítés, azt csinálnak velünk, amit akarnak.
De Magyarország ebben is kivétel. Itt a lakosság döntő többség még őrzi a normalitását, a realitásérzékét. Még a budapestiek egy része is. Karácsony megválasztása illeszkedik ugyan egy nemzetközi mintába, de mégiscsak kilóg abból. Mert Karácsony olyan közegben is sikeres tud lenni (legalábbis saját ambíciói szempontjából), amely közeg azért a nettó kreténeket hamar kidobja magából. A Fekete-Győrök, a Gelencsérek, Tomposok, stb. bármennyire is hiszik el önmagukat, mindig egy zárványon belül maradnak. De Karácsonynak hiába nincs még pártja se, mindig a politikai frontvonalában találja magát, és mindig sikerül valamilyen érdemi pozícióba jutnia. (Még ha ott aztán nem is csinál semmi érdemit. Vagy ha mégis, abban nincs köszönet, és inkább ne tette volna.)
És ha bárki is arra számított, hogy a végére majd valami magyarázattal szolgálok, hát sajnos nem. Valójában megfejthetetlen talán, hogy Karácsony Gergely hogyan képes mindig a vajas kenyér nem vajas felére esni. Olyan, mintha rá lenne kötve egy macskára, vajas felével a macska háta felé. Tehát mindig vagy talpra esik, vagy a nem vajas felére. És akárhogy is nézzük, ez mégiscsak valamiféle zsenialitás.
Vezető kép: 2023 07 15 Budapest Pride, Karácsony Gergely, Szabó Tímea. Fotó: Hatlaczki Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS