Háromnapi summantás után végre megszólalt Karácsony Gergely Budapest föl nem lobogózása kapcsán. Cáfolatnak szánt hablatyolása bekerülhetne a Szánalmas.hu weboldal legjobbjai közé… Szavaiból kiderült: képtelen a bocsánatkérésre, lelkiismerete nincs és nem bír értelmezni egy pofonegyszerű jogszabályt (az ötvenvalahány tanácsadójával együtt).
A Magyar Nemzet március 15-én fényképfelvételekkel bizonyította, hogy Budapest központi főútjain – többek között a Teréz körúton, a Vámház körúton vagy az Üllői úton – egyetlen árva zászlót sem helyeztetett ki a főváros vezetése hazánk egyik legszentebb nemzeti ünnepére. Másnap pedig a PestiSrácok.hu szó szerint idézte azt a fővárosi önkormányzati rendeletet, amely előírja, hogy a mindenkori főpolgármesternek milyen KÖTELEZETTSÉGEI vannak a nemzeti ünnepeken. A főváros fellobogózásáról szóló 24/2016. (IX. 15.) fővárosi önkormányzati rendelet 2. paragrafusa kimondja:
- (1) Az Alaptörvény J) cikkében meghatározott nemzeti ünnepen az 1. melléklet szerinti közterületeket Magyarország zászlajának, lobogójának elhelyezésével, kitűzésével KELL fellobogózni.
- (2) A nemzeti ünnepen a fellobogózás végrehajtásáról a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal gondoskodik és viseli költségeit.
Az említett rendelet első melléklete tételesen fölsorolja, hol és milyen típusú zászlót KELL a regnáló főpolgármesternek kihelyeztetnie nemzeti ünnepeken. Eszerint:
- Úttesti zászló: II. kerület: Margit körút; V. kerület: Alkotmány utca; V. és IX. kerület: Vámház körút; V. és XIII. kerület: Szent István körút; VI. kerület: Teréz körút; VII. kerület: Rákóczi út; IX. kerület: Ferenc körút.
- Hidak, felüljárók: Árpád híd, Erzsébet híd, Lánchíd, Margit híd, Petőfi híd, Rákóczi híd, Szabadság híd; III. kerület: Mozaik utcai felüljáró, Tímár utcai gyalogos felüljáró; V. és XIII. kerület: Nyugati téri felüljáró; IX. kerület: Üllői úti felüljáró; IX. és XIX. kerület: Határ úti felüljáró; XI. kerület: BAH-felüljáró; XIV. kerület: Hungária körúti felüljáró; XIV. kerület: Kacsóh Pongrác úti felüljáró; XIX. és X. kerület: Sibrik Miklós úti felüljáró.
- Önbeállós zászlók: V. kerület: Kossuth Lajos utca; VII. kerület: Rákóczi út; IX. kerület: Üllői út.
- Speciális zászlók: VI. kerület: Kodály körönd; VI. kerület: Oktogon tér; IX. kerület: Nagyvárad tér; XIV. kerület: Hősök tere.
A rendelet egyértelmű és világos. A fölsorolt 30 (azaz harminc) főút, híd és tér MINDEGYIKÉN ki kell helyezni magyar zászlókat. Nem csupán egyik vagy másik helyszínre, vagy néhány hídra, ahová éppen kedve szottyan a városvezetőnek. Hanem MINDEGYIKRE.
Ehhez képest három napi lapítás után ma reggel Karácsony Gergely a Facebookon (hol máshol?) válaszolt (próbált válaszolni) az említett cikkekre, illetve Láng Zsoltnak, a Fidesz-KDNP budapesti frakcióvezetőjének szerdai levelére, amelyben számon kérte rajta jogszabályi kötelezettsége elmulasztását. Kamu Geri (vagy valamelyik tanácsadója) a következőkkel bírt előrukkolni:
A képeken a budapesti hidak március 15-én. Fellobogózva. Mert ahogy minden évben, természetesen idén is lobogtak a nemzeti lobogók a budapesti hidakon. Értem én, hogy a Fideszben mindenért és annak ellenkezőjéért is politikai támadást kell indítani ellenem és a városvezetés ellen, ez ott, úgy látszik, kell a jó emésztéshez. De vajon most mi járhatott a fejükben? Hogy éjjel, titokban énkezemmel szedtem le a zászlókat? Vagy a gyíkemberek? A pomogácsok? Vagy mi volt az elképzelés? Nehéz oda követni a Fideszt, ahova jutott, nem is mennék most utánuk a mélybe. Csak azt javaslom, hogy legközelebb, mielőtt nyilatkoznak arról, hogy Budapesten nem voltak lobogók az ünnepen, előtte ugyan tegyenek már egy sétát a városban, meglátják, jól fog esni.
A jópofának szánt, gunyoroskodó Facebook-poszthoz csatolva kettő (azaz kettő) darab fotó látható: egyiken a Lánchíd, másikon a Szabadság híd látható, föllobogózva. Karácsony szerint tehát ennek a kettő (azaz kettő) darab hídnak a föllobogózása elegendő, ezzel le van tudva a nemzeti ünnep…
- Jelezném neki, hogy nem. Nagyon nem. A fönt idézett fővárosi rendelet hét (azaz hét) budapesti híd föllobogózását írja elő kötelezően. Nem egyet, nem kettőt, nem hármat – hanem hetet. Ezek mellett további 23 (azaz huszonhárom) út, körút és tér van még fölsorolva, ahová a főpolgármesternek KÖTELESSÉGE zászlókat kitetetnie. Vagyis mindösszesen 30 (azaz harminc) helyszínen KELL lobognia magyar nemzeti trikolóroknak a nemzeti ünnepen! De ha több, az se lenne baj. Azt senki nem kérné rajta számon. Ha többet rakott volna ki, mint az előírás, abból az látszana: magyarul dobog a szíve, érdekli őt az a nemzet, amelynek fővárosát a kezébe kaparintotta.
A Karácsony által csatolt két fotó azonban édeskevés, hogy mentse a menthetetlent. A kínjában a bejegyzése végére odabiggyesztett Csodálatos Budapest nevű Facebook-oldal sem sokat javít a helyzetén: ott sincs egyetlen olyan fotó sem, amely a rendelet által kötelezően előírt, de föl nem lobogózott helyszíneken készült volna (a két hidat leszámítva). A kör ezzel bezárult.
Egészen kétségbeejtő a főpolgármester magyarázkodása. Az, hogy még Mészáros Lőrincet is képes belerángatni a történetbe, a szánalmasság csúcsa…
Karácsony Gergely és ötvenvalahány tanácsadója együttesen sem képes értelmezni egy pár mondatos fővárosi rendeletet. Majd, miután lebukik, hogy kötelezettségeit nem (vagy csak részben) teljesítette, bocsánatkérés helyett hazudozásba, terelésbe és lőrincezésbe kezd. Rinocérosz arcbőre van…
- Eközben vannak olyan magyar vidékek, ahol a polgármesterek annak ellenére is kiteszik a magyar zászlókat minden nemzeti ünnepen, hogy tudják: a területet ideiglenesen megszállva tartó államtól azért bírságot kapnak. Így történt ez idén (is) Sepsiszentgyörgyön, amelynek magyar polgármesterére a román rezsim összesen tízezer lejes bírságot szabott ki a magyar zászlók, illetve magyar szivecskék kihelyezése miatt. A történelme során sokadjára vörös rongyokba öltözött Budapestnek viszont csak egy Karácsony Gergely jutott, aki a szivárványos zászlót jogszabály nélkül is kiaggatja az ablakába, a magyar zászlókat viszont kispórolja.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS