Nem, és nem bírják ki a haladó gondolkodók az apokaliptikus jövőkép nélkül. A magyar állapotok végóráján való aggódás olyan nekik, mint a herbál és a kati a Hungária körúti csavargóknak. Most, hogy Karácsony Gergely révbe ért, és egy hibahatáron létező párt vezetőjeként két másik baloldali párt miniszterelnök-jelöltje lett egyszerre, másfél tucat híresség azonnal fontosnak érezte nyilvánosságra hozni a politikai meggyőződését ebben az eleve túlpolitizált hangulatban.
Magyarország sorsa szempontjából a huszonnegyedik órában vagyunk
– írják, de nem zárható ki, hogy valójában a kommunizmusból megörökölt baloldal sorsa szempontjából vagyunk a huszonnegyedik órában.
1990 óta folyamatosan aláírnak, tiltakoznak, petícióznak ugyanazok, néha meg-megújulva egy fiatalabb zenésszel, színésszel és emberjogi aktivistával. Egyszer érdemes lenne kikutatni, hány hasonló nyílt levél névsorában láttuk már például Kéri László nevét. Nem sokan vannak ezek a baloldali meggyőződésű emberek, viszont a rendszerváltástól az utóbbi évekig, sőt az internetes hírportálok és televíziózás terén máig balliberális fölényű médiának köszönhetően hosszú ideje viszonylag ismertek. Ha különböző nevekkel kellene egyszerre aláírniuk három-négynél több nyílt levelet, talán bajban is lennének, de mindig csak egyet hoznak nyilvánosságra, mint ezúttal is.
Legyen mindig 2014!
Az utóbbi hónapok közvélemény-kutatásaiból kiolvasható tendenciával bátran szembemenve, magabiztosan kijelentették az aláírók, hogy az emberek többsége kormányváltást akar, és hazánknak is erre van szüksége. Továbbmentek azonban, és meg sem várták a Közös Ország Mozgalom közvélemény-kutatását a legnépszerűbb ellenzéki jelöltekről, pedig nagyjából egy körzetre való pénzt már összekoldultak, így csak körülbelül százötször ennyi pénzre van szükségük Gulyás Mártonéknak a sikerhez. Az aláíró értelmiségiek viszont ezzel nem foglalkozva azt javasolják, hogy ki kéne terjeszteni Karácsony Gergely impériumát. Szerintük a teljes baloldalnak be kéne sorolnia alá, mivel külön-külön egyik pártnak sincs meg a receptje a kormányváltásra – az állítólagos kormányváltó népakarat dacára. Ezek az aláíró értelmiségiek, akik feltehetően mind kimagasló szakértelemmel mozognak a politika és az államigazgatás világában, lényegében meghirdették, hogy legyen újra 2014, csak Mesterházy Attila helyett Karácsony Gergelyre vágynak.
Karácsony Gergely szerintük az az ember, aki „nemcsak tehetséges és tisztességes, de van mögötte politikai tudás, tapasztalat és teljesítmény” ahhoz, hogy a teljes baloldal vezetője legyen, hiszen „a Parlamentben és Zugló polgármestereként egyaránt bizonyította, hogy képes egy újfajta politizálásra”. És akkor most idézzük fel magunkban Karácsony Gergely maradandóan értékes politikusi teljesítményeit a 2010–14-es ciklusból, valamint 2014–17 között Zuglóban!
Ezért azt javasoljuk a választók közössége és a demokratikus pártok számára, hogy legyen Karácsony Gergely az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje!
– zárul a nyílt levél, amelyből azért hiányzik egy s más.
Több Karácsony Gergely, több SZDSZ
Például némi konkrétum a nevüket felvillantó értelmiségiektől, hogy mégis mit ígér a választóknak az az ember és leendő kormánya, akit önzetlen szeretettel ajánlanak a választók és a pártok figyelmébe. Mit csinálna a Karácsony-kormány? Mit csinálna másképp, mint a jelenlegi kormány, és hogyan csinálná? Ezek híján igencsak megelőlegezett bizalomnak tűnik az újszerűnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető kezdeményezés, amelyet ezúttal Bálint György, azaz Bálint gazda – egykori SZDSZ-es képviselő – indított el. Független értelmiségiként csatlakozott hozzá többek között Wittinghoff Tamás, Budaörs korábban SZDSZ-es polgármestere, Bozóki András, a Gyurcsány-kormány minisztere, és ott van Kaltenbach Jenő is, aki volt ombudsmanként írta alá a levelet, azt viszont kifelejtette az aláírása mellől, hogy jelenleg is Karácsony párttársa a Párbeszédben.
Rajtuk kívül találkozunk még például Hajós András nevével, akit most már mégsem zavar annyira Gyurcsány Ferenc jelenléte, de ott van a több kormányellenes tüntetés felejthetetlenül indulatos orgánumát birtokló színésznő, Szalai Kriszta is. Az aláíró színészek és rendezők esetében érthetőbb volna, ha a sokkal inkább a szakmájukba vágó metoo-botránnyal kapcsolatban nyilvánítanának véleményt, az viszont nem világos, hogy miért releváns a véleményük a politikát illetően. Ahogy a kertészek, zenészek, építészek, írók, aktivisták esetében sem egyértelmű a nyilvánosságot érdemlő affinitás eredete.
A teljes névsor és a kiáltvány ITT található.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS