Pesti Srácok

Karatéban született a mai második magyar bronzérem

Karatéban született a mai második magyar bronzérem

Amire nem sokan számítottak: Hárspataki Gábor bronzérmet nyert karatéban. A selejtezőcsoportja élén végzett magyar karatékára a sportág élő legendája, az ötszörös világbajnok azeri Ağayev várt az elődöntőben, és utóbbi sima győzelmet aratott. Karatéban az elődöntők vesztesei is bronzérmet kapnak, így a vereség ellenére óriási, váratlan magyar siker ez az olimpia programjába most bekerült, és Párizsban onnan lekerülő sportágban.

A 75 kg-osok között versenyző magyar karatés első meccsét megnyerte, a másodikat elveszítette, a harmadikat pedig döntetlenre hozta az ötfős csoportjában. Ez azt jelentette, hogy a házigazdák színeiben szereplő Ken Nisimura ellen ki-ki meccset vívhatott a továbbjutásért. A japán 1–0-ra vezetést szerzett fél perccel a vége előtt, ami nehéz helyzetbe hozta Hárspatakit.

A magyar mindent egy lapra feltéve támadott az utolsó másodpercekben, és elképesztő akcióval fordított. A mérkőzés utolsó tizedmásodpercében pazar mozdulattal nyakon rúgta Nisimurát, ezzel három pontot begyűjtve, megnyerte a mérkőzést, és ezzel a körbeverésnek köszönhetően meg is nyerte a selejtezőcsoportját.

Hárspataki utolsó pillanatban bevitt rúgása, amely érmet ért. Fotó: MTI/Kovács Tamás
PestiSracok facebook image

A döntőbe jutásért a karate világának egyik legnagyobb alakjával, az azeri Rafael Ağayevvel kellett megmérkőznie Hárspatakinak, és a várakozásnak megfelelően nehéz dolga volt. Az azeri végig magabiztosan növelve előnyét, 7–0-ra győzte le a magyart. A karateversenyeken nincs vigaszág, így mindkét elődöntő vesztese bronzérmet kap, ezért Hársfalvi már az elődöntőbe jutáskor tudhatta, hogy legrosszabb esetben is bronzérmes lesz, és ezt a meglepetésérmet be is zsebelte a tokiói karatetornán.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.